A tempó egy zenemű előadásmódjának egyik fontos tulajdonsága, a hangok ritmikus értékének abszolút időtartamaként is meghatározható.
A gyorsabb vagy lassúbb tempó a ritmikus értékek egységnyi időre eső mennyiségétől függ. Az átlagos emberi szívverés gyorsasága megegyezik a percenkénti 72–80 leütésszám (BPM) tempóval, amit középtempónak nevezünk.
A 17. század előtt sem dinamikai, sem tempójeleket nem használtak, de nem is volt rá akkora szükség, mert egységes felfogás létezett a helyes tempóról és dinamikáról. Lényeges előrelépést e téren a hangszeres zene továbbfejlődése, a nagyobb létszámú zenekarok és a zenekari iskolák megalakulása hozott. A 17. századig csak kottaképekkel jelezték a tempót. Lassúbb daraboknál hosszabb, a gyorsabb daraboknál rövidebb egységnyi kottaértékeket használtak. Zeneművekben a tempót még a 17. század kezdetén is az előadók egyéni gyakorlatára bízták. A zenei kifejezőeszközök fejlődésével a különböző, azonos lüktetésű, de eltérő sebességű részletekből összeállított kompozícióknál, mint például a többféle táncból összeállított szviteknél, már nem volt elegendő csak az ütemjelzésre hagyatkozni, amikor a zeneszerző a játék lendületét, iramát, azaz tempóját akarta meghatározni.
A zeneszerzők egyre fontosabbnak érezték a zenei kifejezőeszközök pontosítását, és a 17. századtól már sűrűbben találunk tempóra vonatkozó utasításokat (Allegro, Adagio, Andante, Presto, Largo). A negyedkotta lett az általánosan használt középérték.
A mindig azonosan értelmezendő tempómegjelölés csak a metronóm feltalálása után vált lehetségessé, amikor a ritmikus értékek egységnyi időre eső számát is pontosan meg tudták határozni. Sok kísérletezés után 1816-ban Johann Nepomuk Mälzelnek sikerült megalkotnia a leghasználhatóbb metronómot. Ez után kezdte el Beethoven a tempó pontos, számjegyekkel történő megadását.
Egy-egy zenei darabon belül előadásbeli (agogikai) vagy formai okokból rövidebb vagy hosszabb tempóváltozás is beállhat. A futólagos módosulás (rit., acc.) után visszatérő régi tempót „a tempo”-val jelölik. A szabad tempójú darabokat „tempo rubato”-val jelzik. Ennek ellentéte a „tempo giusto”, amely nagyjából egyenletes tempót jelent.
A tempót jelző szó gyakran zenei tétel címe is, például Bartók Béla zongorára írt műve, az Allegro Barbaro. A helyes tempó sokszor a zenemű jellegéből megállapítható, a legtöbb esetben azonban a zenei érzék, ízlés és stílusismeret dönt.
Az általánosan használt tempók
Prestissimo 200–208 (nagyon gyorsan)
Vivacissimo
Allegrissimo
Presto 168–200 (sebesen)
Vivo (élénken)
Vivace 140 (élénken, gyorsan)
Allegro 120–168 (gyorsan)
Allegretto (gyorsacskán)
Moderato 108–120 (mérsékelten)
Andantino (lépkedve)
Andante 76–108 (lépésben)
Adagietto
Adagio 66–76 (lassan)
Larghetto 60–66 (lassacskán)
Lento (lassan)
Largo 40–60 (lassan, szélesen)
Lentissimo
Adagissimo
Larghissimo
Tempó- és agogikai jelek megnevezései magyarul
A zenei műszavak általában nehezen magyarosodnak, főképp az erős, egységes nemzetközi használat miatt, ugyanakkor az olasz nyelvű tempómegjelölések világszerte érvényesek mind a mai napig:
a bene placito – tetszés szerint
accelerando (accel.) – gyorsítva
adagio – lassan
ad libitum (ad lib.) – tetszés szerint
affettuoso – érzelmesen
affrettando – nekiiramodva, sietve
agitato – izgatottan
al fine – végig
alla breve – „a brevis szerint“ félkotta ütemegységű
allargando – lassúbbodva
alla turca – törökösen
allegretto – gyorsacskán
allegro – gyorsan („vidáman“)
amoroso – szerelmesen, érzelmesen
anche – is, szintén
ancora – még
andante – lépve, lépésben
andantino – lépkedve
animato – lelkesen, megélénkülve
aperto – nyitva
a piacere – tetszés szerint
appassionato – szenvedélyesen
appena – alig
arioso – áriaszerű
artikuláció – tagolás
assai,assez – nagyon
a tempo – visszatérés egy régebbi tempóba („tempó szerint”)
Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Tempó, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses. ®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.