Temető

A temető lehet egyházi tulajdonú vagy köztemető.

A temetkezés jogi kérdéseit Magyarországon a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény szabályozza.

Alapelvei

• A tisztességes és méltó temetés, valamint a halottak nyughelye előtt a tiszteletadás joga mindenkit megillet.
• A végső nyughely megválasztásában és a temetés lebonyolításában az abban közreműködők és az eltemettetők, az elhunyt életében tett rendelkezésére figyelemmel kötelesek együttműködni.
• A temetés polgári szertartás vagy vallási közösség által vallásos szertartás keretében végezhető. A polgári szertartás rendjét az eltemettetők határozzák meg. A vallási közösség által végzett temetés a vallási közösség hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.
• E törvényben foglalt rendelkezéseket a nemzetiségek törvényben biztosított jogainak érvényesítésével kell végrehajtani.

Fontosabb fogalmak

Az 1999. évi XLIII. törvény a következő fogalommeghatározásokat tartalmazza:

„3. § E törvény alkalmazásában

a) * temető: a település közigazgatási területén belüli, beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak;

b) * köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, továbbá az a nem önkormányzati tulajdonban lévő temető vagy temetőrész, amelyben az önkormányzat - a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján - a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti;

c) temetkezési emlékhely: a temetőn kívül, különösen templomban, altemplomban, templomkertben, történeti kertben, urnacsarnokházban vagy más építményben és területen lévő, az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és hamvak szétszórására szolgál;

d) temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint a hamvasztóüzemi építmény területén, ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól;

e) * nemzeti sírkert (nemzeti panteon): a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság * által annak minősített temető, hősi temető, hősi temetési hely, továbbá temetkezési emlékhely, kegyeleti emlékhely, temetési helyek összessége;

f) * hősi temető, hősi temetési hely: nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a honvédelmi kötelezettség fegyveres vagy fegyver nélküli teljesítése közben elesettek, továbbá a teljesítést követően, ezzel közvetlenül összefüggésbe hozható okból elhunytak, valamint háborúban kényszermunkára hurcoltak és elhunytak eltemetésére, hamvaik elhelyezésére szolgáló temető (temetőrész), temetési hely;

g) kegyeleti emlékhely: elhunytak emlékének megjelölésére és megőrzésére létesített építmény, emlékmű, emlékjel, épületen elhelyezett emléktábla;

h) kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége;

i) * egészségügyi intézmény: egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező személy, illetőleg intézmény;

j) * korai vagy középidős magzati halál: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 216. § e) pontjában meghatározott haláleset”

A katolikus temetőket általában kőfallal vagy sűrű sövénnyel veszik körül. Van a temetőben kápolna is, ahol az elhunytakért engesztelő szentmiseáldozatot mutathatnak be. Az egyes sírokat keresztek vagy sírkövek díszítik, amelyeken a halott(ak) neve, születése és halála dátuma mellett vallási szimbólumok vagy a halandóságot ábrázoló jelképek láthatóak. A katolikus egyház a temetőt használat előtt megszenteli. A püspök vagy helyettese rövid beszédben előadja a temető megbecsülését indokoló okokat, azután térden állva elmondja a mindenszentek letenyéjét, mialatt a temető közepén felállított kereszt előtt három gyertya ég; továbbá az egész temetőt szentelt vízzel meghinti és tömjénnel megfüstöli a Miserere zsoltár éneklése közben. Végül a három gyertyát a keresztre tűzik. A három gyertya a szentháromságot jelképezi, melynek nevében és hatalmával fog végbemenni a feltámadás csodája.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A temetőkről az 1868. LIII. tc. 22. §-a azt rendeli, hogy azokban a különböző törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetek tagjai vegyesen és akadálytalanul temetkezhetnek. Az 1895. XLIII. tc. 21. §-a szerint pedig a törvényesen elismert vallásfelekezetek saját céljaikra külön temetőket rendezhetnek be és tagjaik a községi temetőkben akadálytalanul temetkezhetnek. Közegészségi szempontból szabály, hogy a temetők a lakott helyektől lehető távolságban, fallal vagy árkolattal körülvéve és fákkal beültetve legyenek, a templomban való eltemetések, valamint a templom körül rendezett temetőhelyek tilosak. Közegészségi, de egyúttal kegyeleti szempontokon alapszik az a szabály, hogy a temető, ha rendeltetése megszűnik, bizonyos időn át (rendszerint 30 év) pihenjen, és a sírhelyeket ne dúlják fel.

Magyarország legnagyobb területű temetője Pécsett található.^[forrás?]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

• Az avasi templom műemlék temetője, Miskolc
• Farkasréti temető, Budapest
• Házsongárdi temető, Kolozsvár
• Fiumei Úti Sírkert, Budapest
• Père Lachaise, Párizs
• Vidám temető, Szaplonca
• Castledermot, Írország
• Monasterboice Írország
• Temető a Kreml falánál, Moszkva
• Arlingtoni Nemzeti Temető, Arlington

• Nekropolisz
• Budapest temetőinek listája
• Miskolc temetőinek listája
• Nemzeti sírkert
• Cinterem

• A Pallas nagy lexikona
• Magyar temetkezés : Kegyeleti szakmai kiadvány. Megjelenik negyedévenként. I. évf. 2003-
• Zsidó síremlékek Budapesten /Haraszti György. Album. Budapest, Nemzeti Kegyeleti Bizottság, 2004, 280 o. ISBN 978-963-214-895-3
• Tóth Tamás: A budapesti rákoskeresztúri izraelita temetőben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged : Tóth T., 2007, 49 o. [Temető-térképekkel] ISBN 978-963-06-4209-5 (Izraelita temető, Budapest, X. kerület)
• Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged : Tóth T., 2008, 64 o. [Temető-térképekkel] ISBN 978-963-06-5260-5 (Csongrád-Csanád megye valamennyi temetője)
• Kiss Tamás: A temetőtervezés városrendezési kérdései – Veszprémterv, 1972 – KT_Archív_VeML

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Temető témájú médiaállományokat.

• Temetők, temetkezési vállalatok magyar gyűjtő oldala
• Fejfák
• Temetőkertészet, temetőkertek lap