Jelenkori Magyarországi Országgyűlési Választások

Magyarország államformája 1989.

október 23. óta alkotmányos parlamentáris képviseleti demokrácia. A politikai rendszert a rendszerváltás során, 1989-ben nyugatnémet mintára hozták létre. Eszerint a magyar parlament egykamarás, az Országgyűlést négy évente parlamenti választások során választja a nép. Az Országgyűlés hozza meg a törvényeket, és 2/3-os többséggel módosíthatja az alkotmányt.

Jelenkori Magyarországi Országgyűlési Választások
Országgyűlési választások eredményei (1990–2006)
Jelenkori Magyarországi Országgyűlési Választások
Választási eredmények kivetítése 2006-ban

A választásokon a politikai pártok képviselőjelöltjei ill. független jelöltek indulnak. Az Országgyűlésben a választásokon mandátumot szerzett képviselők kapnak helyet. A választásokon legtöbb mandátumot elért pártok tárgyalásokat kezdenek egymással, hogy létrehozzanak egy több mint 50%-os parlamenti többséget, amely azután megválasztja a miniszterelnököt. A miniszterelnök hozza létre ezután az Országgyűlésnek felelős kormányát. A miniszterek a Parlamentben interpellálhatók, de a minisztert csak a miniszterelnök mozdíthatja el hivatalából. Az Országgyűlés csak a miniszterelnöktől vonhatja meg a bizalmat, s ezzel a teljes kormány megbízatása megszűnik (konstruktív bizalmatlansági indítvány). Szintén az országgyűlés választja meg Magyarország köztársasági elnökét.

A választások eredményei

Az 1990-es választás

Jelenkori Magyarországi Országgyűlési Választások 
Mandátumeloszlás

Az első fordulót március 25-én, a másodikat április 8-án tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 65,11%, a másodikban 45,54% volt. A listás szavazás során hat párt lépte át a parlamentbe jutáshoz szükséges 4%-os küszöböt. A második fordulóban kizárólag egyéni választókerületi jelöltekre lehetett voksolni.

Az 1994-es választás

Jelenkori Magyarországi Országgyűlési Választások 
Mandátumeloszlás

Az első fordulót május 8-án, a másodikat május 29-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 68,92%, a másodikban 55,12% volt.

Az 1998-as választás

Jelenkori Magyarországi Országgyűlési Választások 
Mandátumeloszlás

Az első fordulót május 10-én, a másodikat május 24-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 56,26%, a másodikban 57,01% volt.

A 2002-es választás

Az első fordulót április 7-én, a másodikat április 21-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 70,53%, a másodikban 73,51% volt. Az első fordulóban az 5%-os parlamenti küszöböt három lista haladta meg: az MSZP (42%), a Fidesz-MDF (41%), és az SZDSZ (5,5%). Kiesett négy év után a MIÉP (4,6%), nem került be, de állami támogatásban részesült (a 2006-os választásokig): a Centrum (3,97%) és a Munkáspárt (2,16%). Kiesett (és aztán szét is) az FKGP (0,79%), értékelhetetlen eredményt ért el az Új Baloldal (0,08%).

Jelenkori Magyarországi Országgyűlési Választások 
A mandátumok pártok közötti megoszlása 2006-ban

A 2006-os választás

A választások első fordulóját április 9-én, a második fordulót április 23-án rendezték. Mindkét forduló az MSZP győzelmével zárult. Az első fordulóban a részvételi arány 67,83% volt, míg a második fordulóban a választópolgárok 64,39%-a jelent meg.

A 2010-es választás

A választások első fordulóját április 11-én, a második fordulót április 25-én rendezték. Mindkét forduló a Fidesz-KDNP győzelmével zárult. Az első fordulóban a részvételi arány 64,20% volt, míg a második fordulóban a választópolgárok 46,64%-a jelent meg.

A 2014-es választás

Ez volt az első választás, amit a 2012. január 1-jével hatályba lépett új alaptörvény rendelkezései szerint tartottak meg. A választást április 6-án rendezték, a Fidesz-KDNP győzelmével zárult. A részvételi arány 61,24% volt.

Parlamenti mandátumok választások utáni megoszlása pártok szerint 2014-ben
Párt neve Egyéni képviselők száma Listás mandátumok száma Összes mandátum
száma százalék
FideszKDNP 96 37 133 66,83
MSZPEGYÜTTDKPMMLP 10 28 38 19,10
Jobbik 0 23 23 11,56
LMP 0 5 5 2,51
Összesen 106 93 199 100

A 2018-as választás

A választást április 8-án rendezték, a Fidesz-KDNP harmadszori győzelmével zárult. A részvételi arány 70,22% volt.

Parlamenti mandátumok választások utáni megoszlása pártok szerint 2018-ban
Párt neve Egyéni képviselők száma Listás mandátumok száma Összes mandátum
száma százalék
FideszKDNP 91 42 133 66,83
Jobbik 1 25 26 13,07
MSZPPárbeszéd 8 12 20 10,05
DK 3 6 9 4,52
LMP 1 7 8 4,03
MNOÖ 0 1 1 0,50
Független 1 0 1 0,50
EGYÜTT 1 0 1 0,50
Összesen 106 93 199 100

A 2022-es választás

A választást április 3-án rendezték, a Fidesz-KDNP negyedik győzelmével zárult. A részvételi arány 70,21% volt.

Parlamenti mandátumok választások utáni megoszlása pártok szerint 2022-ben
Párt neve Egyéni képviselők száma Listás mandátumok száma Összes mandátum
száma százalék
FideszKDNP 87 48 135 67,84
DKJobbikMomentum
MSZPLMPPárbeszéd
19 38 57 28,64
Mi Hazánk 0 6 6 3,02
MNOÖ 0 1 1 0,50
Összesen 106 93 199 100

Az alakuló Országgyűlés összetétele

1990–1994:
33 93 21 1 9 21 164 44
1994–1998:
209 69 1 1 20 22 38 26
1998–2002:
134 24 14 1 148 17 48
2002–2006:
178 20 164 24
2006–2010:
190 20 1 141 23 11
2010–2014:
59 16 47 1 227 36
2014–2018:
29 1 3 1 4 5 23 117 16
2018–2022:
15 5 1 9 9 26 1 117 16
2022–2026:
10 6 15 10 5 10 1 6 1 117 18
  MSZP
  DK
  MLP
  SZDSZ
  LMP
  MDF
  KDNP
  Fidesz
  FKgP
  MIÉP
  Jobbik
  MNOÖ
  ASZ
  Független

Listás szavazatok és mandátumok aránya

A magyar választási rendszer ún. vegyes rendszer, ebből adódóan a győztes pártnak (pártszövetségnek) a pártlistákra leadott szavazatok arányánál több mandátuma lesz. A győztes pártok felülreprezentációja mértéke sok mindentől függ (pl. egyéni jelöltek teljesítménye, a többi párt megosztottsága, győzteskompenzáció stb.), de az aránya az eddigi összes választáson nagyobb volt, mint 1.

Év Pártlista Listás szavazatok aránya Mandátumok aránya Győztes párt felülreprezentációja (1 = arányos eredmény, 2 = arányos eredmény kétszerese)
1990 MDF 24,73% 42,75% 1,72
1994 MSZP 32,99% 54,15% 1,64
1998 Fidesz 29,48% 38,34% 1,3
2002 MSZP 42,05% 46,11% 1,09
2006 MSZP 43,21% 49,20% 1,14
2010 Fidesz-KDNP 52,73% 68,13% 1,29
2014 Fidesz-KDNP 44,87% 66,83% 1,48
2018 Fidesz-KDNP 49,27% 66,83% 1,35
2022 Fidesz-KDNP 54,10% 67,84% 1,19

Lásd még: Többletmandátum

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

Források

Tags:

Jelenkori Magyarországi Országgyűlési Választások A választások eredményeiJelenkori Magyarországi Országgyűlési Választások Az alakuló Országgyűlés összetételeJelenkori Magyarországi Országgyűlési Választások Listás szavazatok és mandátumok arányaJelenkori Magyarországi Országgyűlési Választások Kapcsolódó szócikkekJelenkori Magyarországi Országgyűlési Választások JegyzetekJelenkori Magyarországi Országgyűlési Választások ForrásokJelenkori Magyarországi Országgyűlési Választások1989AlkotmányDemokrácia (politikai rendszer)MagyarországMagyarországi országgyűlési választásokNyugat-NémetországOktóber 23.OrszággyűlésParlamentPolitikai rendszerRendszerváltás MagyarországonTörvény (jogszabály)

🔥 Trending searches on Wiki Magyar:

Freddie HighmoreErőss PálEiffel-toronySzenes IvánSéfek séfeMarosvásárhelyÁprilis 24.FC Internazionale MilanoÁram-védőkapcsolóJobboldalMOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.A Föld napjaEurópai UnióÉghajlati övezetekSziget FesztiválSzoboszlai DominikMária Antónia francia királynéRómeó és Júlia (színmű)Carlo AncelottiKaposvárEurópai ParlamentRafaleSemmelweis (film, 2023)Rambo – Első vérSzombathelyFüggetlen Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári PártLabdarúgásKarsai DánielFigyelemhiányos hiperaktivitás-zavarDózsa GyörgyPi (szám)Kék bálnaA DűneRöplabdaKorda GyörgyO. J. Simpson-ügyPrágaMikszáth Kálmán (író)Lévai AnikóOrbán RáhelAz Amerikai Egyesült Államok elnökeinek listájaÖrményországCserháti ZsuzsaRádió 1Magyarországi ünnepek és emléknapok listájaIránA farm, ahol élünk epizódjainak listájaEurópai országok átlagfizetés alapjánCsernobili atomerőmű-balesetBethlen GáborSzlovéniaKolozsvárJános vitézTolna vármegyeTóth AndiFerrari ViolettaViggo MortensenAranybullaAlain DelonTill Attila (műsorvezető)Schiffer AndrásRenée ZellwegerGümőkórJobbik – KonzervatívokElsa PatakyBrasch BenceA mi kis falunk epizódjainak listájaPortugáliaAmerikai polgárháborúXVI. Lajos francia királyÓmagyar Mária-siralomAdolf HitlerMagyarország alaptörvényeNemzeti Együttműködés RendszereVérehulló fecskefűMájus 1.AvokádóJohann Sebastian Bach🡆 More