A Tatár Köztársaság (vagy Tatárföld, Tatársztán, oroszul Республика Татарстан, tatárul Татарстан Республикасы) az Oroszországi Föderáció egyik köztársasága.
Fővárosa és egyben legnépesebb városa Kazany. A köztársaság nem-hivatalos mottója: Buldırabız! (magyarul Képesek vagyunk rá!).
Tatárföld (Татарстан Республикасы) | |||
| |||
Mottó: Buldırabız! | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Szövetségi körzet | Volgamenti szövetségi körzet | ||
Székhely | Kazany | ||
Köztársasági elnök | Rusztam Minnyihanov | ||
Hivatalos nyelv | orosz, tatár | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3 894 120 fő (2021. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 55,6 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | |||
Összterület | 68 ezer km² | ||
Időzóna | UTC +3 (NYISZ: nincs) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 55° 33′, k. h. 50° 56′, k. h. 50° 56′ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tatárföld témájú médiaállományokat. |
Egy másik elnevezése a Tatarstan Cömhüriäte / Татарстан Җөмһүрияте, a Cömhüriäte is egy török kifejezés, ami köztársaságot jelent, de ez az elnevezés nem hivatalos. A köztársaság hivatalos neve – romanizált alakban – Respublika Tatarstan. Régi orosz alakban még a Татария (Tatariya) szó használatos, amely a Szovjetunió fennállása alatt volt hivatalos.
A legelső ismert államalakulat a térségben a Volgai Bolgárország volt (660–1238). A volgai bolgárok jelentős kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeztek Eurázsiával, a Közel-Kelettel és a Baltikummal, így olyan népekkel léptek kapcsolatba, mint a kazárok, a kunok, vagy a Kijevi Rusz népe. Az iszlám vallás bagdadi hittérítők hatására hamar elterjed a nép körében Ibn Fadlán idejében (922 körül). A Volgai Bolgár uralom végül kénytelen volt behódolni Batu kán seregei előtt a 13. században. A lakosság az Arany Horda török–mongol, kipcsak nyelvű katonáival keveredve teremtette meg a ma ismert volgai tatár népességet. Az 1430-as években a terület a Kazáni Kánság alapjaként megint független lett, ekkor alapították a mai fővárost, Kazanyt, 170 km-re északra a romos régi fővárostól, Bolgártól. Az 1550-es években IV. Iván orosz cár seregei támadták meg Kazanyt, majd 1552-ben a város elesett. Néhány tatárt erőszakosan a keresztény hitre térítettek és elkezdtek pravoszláv templomokat építeni a fővárosban. 1593-ra az összes mecsetet lerombolták. Megtiltották újabb mecsetek építését, ez a tilalom a 18. századig fennállt, majd II. Katalin törölte el ezt. Az első mecset ezek után 1766–1770 között épült.
A 19. századra Tatárföld a dzsadidizmus központja lett, egy vallásilag toleráns muszlim terület. Ebben a békében újították fel kapcsolataikat az Orosz Birodalom több népével.
Az 1918–1920-as polgárháború alatt a tatárok megpróbálták kivívni a függetlenségüket (Volga-Urál Állam néven). Végül 1920. május 27-én kikiáltották a Tatár Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot. Az ekkor megállapított határok nem foglalták magukba az összes volgai tatárt.
1992-ben Tatárföldön népszavazást tartottak és kikiáltották az Oroszországtól való függetlenségüket. A szavazók 62%-a szavazott így. 1994. február 15-én aláírták az Oroszországi Föderáció kormánya és a Tatár Köztársaság kormánya közötti nyilatkozatot a jogkörök csökkentéséről. Ez a nyilatkozat Tatárföld függetlenségének ideiglenes elismerését jelentette.[forrás?] Autonómiatörekvéseiket 2007 februárjában az orosz parlament felsőháza elutasította. Jelenleg Oroszország része.
Tatárföld a Kelet-európai-síkságon fekszik, fővárosa kb. 800 km-re keletre van Moszkvától. A Volga és a Káma között helyezkedik el.
Szomszédos területei: a Kirovi terület (északra), az Udmurt Köztársaság (északra és északkeletre), Baskíria (keletre, délkeletre), az Orenburgi terület (délkeletre), a Szamarai terület (délre), az Uljanovszki terület (délre, délnyugatra), Csuvasföld (nyugatra) és Mariföld (nyugatra, északnyugatra).
Legmagasabb pontja: 343 méter. Legnagyobb távolsága észak-déli irányban 290 km, kelet-nyugati irányban 460 km.
Tatárföld a Moszkvai időzónában (MSK) fekszik.
UTC-hez viszonyítva +3 (MSK)
A tatár nevek zárójelben megadva.
A Kámán több víztározó épült, néhol 40 km szélességben is. A legnagyobbak:
Legnagyobb tava a Kaban-tavak rendszere.
Tatárföld földgázban, gipszben és még számos ásványi kincsben gazdag terület.
A 2002-es orosz népszámlálási adatok szerint a lakosság etnikai összetétele a következő:tatárok 52,92%, oroszok 39,49%, csuvasok 3,35%, udmurtok 0,64%, ukránok 0,64%, mordvinok 0,63%, marik 0,50%, krjasen tatárok 0,50%, baskírok 0,39%, azeriek 0,26%, fehéroroszok 0,16%, örmények 0,16%, üzbégek 0,13%, tádzsikok 0,10%, zsidók 0,09%, németek 0,08%, kazakok 0,05%, grúzok 0,05%, moldávok 0,03%, romák 0,02%, lezgek 0,02% és további, 800 főnél kisebb csoportok. A lakosság 0,02%-a nem válaszolt az etnikai hovatartozásról szóló kérdésre a népszámláláskor.
1926-os népszámlálás | 1939-es népszámlálás | 1959-es népszámlálás | 1970-es népszámlálás | 1979-es népszámlálás | 1989-es népszámlálás | 2002-es népszámlálás | |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Tatárok | 1,263,383 (48,7%) | 1,421,514 (48,8%) | 1,345,195 (47,2%) | 1,536,430 (49,1%) | 1,641,603 (47,6%) | 1,765,404 (48,5%) | 2,000,116 (52,9%) |
Oroszok | 1,118,834 (43,1%) | 1,250,667 (42,9%) | 1,252,413 (43,9%) | 1,382,738 (42,4%) | 1,516,023 (44,0%) | 1,575,361 (43,3%) | 1,492,602 (39,5%) |
Csuvasok | 127,330 (4,9%) | 138,935 (4,8%) | 143,552 (5,0%) | 153,496 (4,9%) | 147,088 (4,3%) | 134,221 (3,7%) | 126,532 (3,3%) |
Egyéb | 84,485 (3,3%) | 104,161 (3,6%) | 109,257 (3,8%) | 112,574 (3,6%) | 140,698 (4,1%) | 166,756 (4,6%) | 160,015 (4,2%) |
A köztársaság hivatalos nyelvei az orosz és a tatár. 2002 óta a hivatalos írás a cirill.
A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:
Magyar név | Orosz név | Székhely | Lélekszám |
---|---|---|---|
Agrizi járás | Агрызский район | Agriz | 36 626 |
Akszubajevói járás | Аксубаевский район | Akszubajevo | 32 161 |
Aktanisi járás | Актанышский район | Aktanis | 31 971 |
Alekszejevszkojei járás | Алексеевский район | Alekszejevszkoje | 26 236 |
Alkejevói járás | Алькеевский район | Bazarnije Mataki | 19 991 |
Almetyjevszki járás | Альметьевский район | Almetyjevszk | 51 100 |
Apasztovói járás | Апастовский район | Apasztovo | 21 627 |
Arszki járás | Арский район | Arszk | 51 667 |
Atnyai járás | Атнинский район | Bolsaja Atnya | 13 650 |
Aznakajevói járás | Азнакаевский район | Aznakajevo | 29 694 |
Baltaszi járás | Балтасинский район | Baltaszi | 33 879 |
Bavli járás | Бавлинский район | Bavli | 14 161 |
Bogatije Szabi-i járás | Сабинский район | Bogatije Szabi | 31 038 |
Kajbici járás | Кайбицкий район | Bolsije Kajbici | 14 898 |
Bugulmai járás | Бугульминский район | Bugulma | 22 261 |
Buinszki járás | Буинский район | Buinszk | 25 101 |
Cseremsani járás | Черемшанский район | Cseremsan | 20 361 |
Csisztopoli járás | Чистопольский район | Csisztopol | 19 406 |
Jelabugai járás | Елабужский район | Jelabuga | 10 904 |
Jutazai járás | Ютазинский район | Urusszu | 21 615 |
Kamszkoje Usztyje-i járás | Камско-Устьинский район | Kamszkoje Usztyje | 16 904 |
Kukmori járás | Кукморский район | Kukmor | 52 021 |
Laisevói járás | Лаишевский район | Laisevo | 36 516 |
Leninogorszki járás | Лениногорский район | Leninogorszk | 22 700 |
Mamadisi járás | Мамадышский район | Mamadis | 45 005 |
Mengyelejevszki járás | Менделеевский район | Mengyelejevszk | 30 377 |
Menzelinszki járás | Мензелинский район | Menzelinszk | 29 359 |
Muszljumovói járás | Муслюмовский район | Muszljumovo | 21 884 |
Novosesminszki járás | Новошешминский район | Novosesminszk | 14 179 |
Nurlati járás | Нурлатский район | Nurlat | 27 519 |
Nyizsnyekamszki járás | Нижнекамский район | Nyizsnyekamszk | 37 860 |
Pesztreci járás | Пестречинский район | Pesztreci | 29 023 |
Ribnaja Szloboda-i járás | Рыбно-Слободский район | Ribnaja Szloboda | 27 630 |
Szarmanovói járás | Сармановский район | Szarmanovo | 36 681 |
Szpasszki járás | Спасский район | Bolgar | 20 554 |
Sztaroje Drozzsanoje-i járás | Дрожжановский район | Sztaroje Drozzsanoje | 25 753 |
Tukaj járás | Тукаевский район | Naberezsnije Cselni | 36 561 |
Tyetyusi járás | Тетюшский район | Tyetyusi | 24 875 |
Tyuljacsi járás | Тюлячинский район | Tyuljacsi | 14 273 |
Verhnyij Uszlon-i járás | Верхнеуслонский район | Verhnyij Uszlon | 16 641 |
Viszokaja Gora-i járás | Высокогорский район | Viszokaja Gora vasútállomás telep | 43 207 |
Zainszki járás | Заинский район | Zainszk | 15 978 |
Zelenodolszki járás | Зеленодольский район | Zelenodolszk | 60 878 |
A köztársaság első elnöke Mintimer Sajmijev (tatár: Mintimer Şäymiev, oroszul: Минтимер Шарипович Шаймиев) volt, aki 1991-től töltötte be ezt a tisztséget. Utoljára 2005. március 25-én választották újra, négyéves időszakra. 2010. március 25-től a köztársaság elnöke Rusztam Minnyihanov.
2022. decemberében Tatárföld Államtanácsa elfogadta a köztársaság alkotmányának módosításait, amelyek értelmében a köztársaság legfőbb méltóságát az eddigi elnök helyett raisznak (vezető, fő) fogják nevezni. Ezt a szövetségi törvény írja elő, de a régió mindeddig ellenezte az átnevezést. A 2025-ig hivatalban lévő Rusztam Minnyihanov még megtarthatja az elnök elnevezést.
Tatárföld egykamarás parlamenttel (Däwlät Sovetı, Государственный Совет) rendelkezik, ahol 100 képviselőnek jut hely: 50 a pártok képviselőinek, és 50 az ország különböző részéből küldött képviselőknek. Az országgyűlés elnöke Farid Muhametsin (tatár: Färit Xäyrulla ulı Möxämmätşin, oroszul: Фарид Хайруллович Мухаметшин).
Tatárföld Oroszország egyik leggazdagabb köztársasága, főként az olajiparnak köszönhetően. Az 1960-as években a Szovjetunió egyik vezető olajellátója volt. A bruttó hazai termék (GDP) 45%-a az iparból származik. a két legnagyobb iparág az olajipar és a gépipar (Kamaz).
Tatárföld 2006-os GDP-je 24 milliárd amerikai dollár volt.
Egyik jellegzetes étele az öçpoçmaq, ami hússal és burgonyával töltött, háromszög alakú sült tészta.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Tatárföld, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.