Kalmárok: Puhatestű rend
A kalmárok (Teuthida) a fejlábúak (Cephalopoda) közé tartoznak.
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Közönséges kalmár (Loligo vulgaris) | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Alrendek | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kalmárok témájú médiaállományokat és Kalmárok témájú kategóriát. |
Őseik, az őskalmárok még páncélos állatok voltak. Átlag testméretük 40 és 100 centiméter között volt. Legnagyobb ellenségeik a Plesiosaurusok és az őscápák voltak. Sok kalmár veszélyeztetett, mivel tömegével halásszák a Mexikó és az USA partjainál. Húsuk finom és fehérjedús. Az indiai őslakók egyik kedvenc eledele a kicsi, még alig megszületett kalmár.
Elterjedésük
Legtöbb fajuk az Atlanti-óceánban, 120 és 3200 méter között él.
Megjelenésük, felépítésük
Akadnak köztük óriásiak és egészen aprók is. Két legnagyobb fajuk, a gigászkalmár (Mesonychoteuthis hamiltoni) 9–10, az óriáskalmár (Architeuthis dux) 12–13 méter hosszúra is megnőhet, a legkisebb pedig alig éri el a 2 centimétert. Nyolc egyforma hosszú karjuk mellett — mint a többi tízkarú polipnak — két hosszabb, visszahúzható végtagjuk is van. Fejükhöz képest nagy a szemük, amivel kitűnően látnak.
Életmódjuk
Fő táplálékaik a kisebb halak, csigák és kagylók. Sok fajuk csoportosan vándorol, de vannak magányosak is. A legjobban ismert kalmárfajok közül a legelterjedtebb a közönséges kalmár, a legritkább az atlanti hosszúszárnyú kalmár.
A mai kalmárok természetes ellenségei a barrakudák és a cápák. Legfőbb ellenségük mégis az ember. Az immunrendszerük nagyon erős. Vadászat során nem csak a fényük, hanem a gyorsaságuk is hasznukra válik. A kalmárok is tintafelhőt bocsátanak ki, ha megtámadják őket, majd gyorsan elúsznak. A kalmárokat régen „kalamájóknak” nevezték.
Mozgásuk
Normálisan úszóik és karjaik nyugodt, hullámzó mozgásával hajtják magukat előre, vagy akár hátra is. Sebességüket a többi fejlábúhoz hasonlóan a rakétaelvet használva fokozhatják. Amikor vadásznak, vagy menekülnek és gyorsan kell mozogniuk, lökhajtással tolják magukat előre. Ehhez vízzel töltik fel testük e célra szolgáló ún. köpenyüregét, és módosult haslábuk nyomásával fecskendezik ki onnan egy tölcséren. Emelkedéshez vagy süllyedéshez rendszerint rézsútos tartást vesznek fel úgy, hogy testük hátulsó része kerül fölülre; alábukás közben mindig a fej irányába mozognak. A test hossztengelye nyugodt úszás avagy lebegés közben vízszintes. Ellenségeik elől a tölcsérből kilökött vízoszlop tolóerejével menekülnek, méghozzá hátrafelé, úszóikat a hasukhoz szorítva. Ezek a kilövellések olyan erősek, hogy az állatot kirepíthetik a vízből, és az akár egy hajó fedélzetére is fellendülhet. Meneküléskor a tölcséren kilövellt vízbe festékanyagot is engednek, hogy az üldöző látását megzavarják.
Szaporodásuk
Az anyakalmárok mindig a mély vizekben hozzák világra utódaikat. Az utódok burokban jönnek a világra, és az az ellés után leválik. Egy-egy nőstény akár 2 000 000 utódot is a világra hozhat egyszerre. A kicsik már maguktól táplálkoznak.
Rendszertani besorolásuk
A rendet két alrendre bontják 29 családdal; egy család bizonytalan helyzetű.
Myopsina
A Myopsina alrendbe 2 család tartozik:
- Loliginidae
- Australiteuthidae
Oegopsina
Az Oegopsina alrendbe 27 család tartozik:
- Ancistrocheiridae
- Architeuthidae
- Bathyteuthidae
- Batoteuthidae
- Brachioteuthidae
- Chiroteuthidae
- Chtenopterygidae
- Cranchiidae
- Cycloteuthidae
- Enoploteuthidae
- Gonatidae
- Histioteuthidae
- Joubiniteuthidae
- Lepidoteuthidae
- Lycoteuthidae
- Magnapinnidae
- Mastigoteuthidae
- Neoteuthidae
- Octopoteuthidae
- Ommastrephidae
- Onychoteuthidae
- Pholidoteuthidae
- Promachoteuthidae
- Psychroteuthidae
- Pyroteuthidae
- Thysanoteuthidae
- Walvisteuthidae
Bizonytalan helyzetű
- Parateuthis tunicata
Mondaviláguk
A kalmárokról sok monda, legenda szól. A legendás tengeri szörny, a kraken nagy hajókat is lehúzhat a mélybe. Ma már tudjuk, hogy erre még az óriáskalmár sem lenne képes.
Jegyzetek
Források
- Brehm: az állatok világa egy kötetben 1992
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Kalmárok, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.