Valódi Szövetes Állatok

Jellemzőjük, hogy valódi szöveteik vannak, amik csíralemezekbe szerveződnek, és hogy embriójuk keresztülmegy a bélcsíra (gastrula) állapoton. A kládba majdnem minden esetben belefoglalják a Ctenophora, Cnidaria és Bilateria csoportokat. A Mesozoa és Placozoa idesorolása vitatott.

Valódi szövetes állatok
Evolúciós időszak: Ediakara - Jelenkor
Egy lándzsahal
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota) Ország: Állatok (Animalia) Alország: ParaHoxozoa Alországág: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa) (Butschli, 1910)
Törzsek
Korongállatkák (Placozoa) Radiata (csoport, megszűnt) Bordásmedúzák (Ctenophora) Csalánozók (Cnidaria) Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) (csoport) Orthonectida Rhombozoa Acoelomorpha Nyílférgek (Chaetognatha) Újszájúak (Deuterostomia) (főtörzs) Gerincúrosok (Chordata) Félgerinchúrosok (Hemichordata) Tüskésbőrűek (Echinodermata) Xenoturbellida †Vetulicolia Vedlő állatok (Ecdysozoa, főtörzs) Övesférgecskék (Kinorhyncha) Páncélosférgek(Loricifera) Farkosférgek (Priapulida) Fonálférgek (Nematoda) Húrférgek (Nematomorpha) †Lobopodia Karmos féreglábúak (Onychophora) Medveállatkák (Tardigrada) Ízeltlábúak (Arthropoda) Laposféregszerűek (Platyzoa, főtörzs) Laposférgek (Platyhelminthes) Csillóshasúak (Gastrotricha) Kerekesférgek (Rotifera) Buzogányfejű férgek (Acanthocephala) Gnathostomulida Micrognathozoa Cycliophora Tapogatós-csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa, főtörzs) Fecskendőférgek (Sipuncula) †Hyolitha Zsinórférgek (Nemertea) Csöves tapogatósok (Phoronida) Mohaállatok (Bryozoa) Nyelesférgek (Entoprocta) Pörgekarúak (Brachiopoda) Puhatestűek (Mollusca) Gyűrűsférgek (Annelida) Ormányosférgek (Echiura)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Valódi szövetes állatok témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Valódi szövetes állatok témájú kategóriát.

Egyes filogenetikusok feltételezték, hogy a szivacsok és a valódi szövetes állatok egymástól függetlenül fejlődtek ki egysejtű élőlényekből, ami azt jelentené, hogy az állatok országa nem alkot kládot. Genetikai vizsgálatok és néhány morfológiai sajátosság, például a galléros-ostoros sejtek jelenléte mindkét csoportban, közös eredetüket támasztják alá.

Lynn Margulis és K. V. Schwartz „öt ország”-osztályozásában az Eumetazoa az állatok legnagyobb csoportja. Idetartozik minden állat a szivacsok, a Placozoa és a Mesozoa kivételével. Két alcsoportja a Radiata és a Bilateria. Formális taxonként az Eumetozoát általában alországként kezelik. Néha a Metazoa név is használatos a csoportra, de ez alatt sokszor az egész Animalia országot értik. Sok osztályozásban egyáltalán nincs Eumetazoa alország.

A molekuláris órák egy fajtája és a fosszíliák egy értelmezése alapján a valódi szövetes állatok az ediakara időszakban alakulhattak ki. A legkorábbi eumetazoákból valószínűleg nem maradt értékelhető fosszília, és a molekuláris órák egy másik interpretációja is azt sugallja, hogy jóval korábban fejlődhettek ki. A Vernanimalcula felfedezői olyan kétoldali szimmetriájú, három csíralemezes (triploblasztikus) állatként írják azt le, amely egy cryogenium (jegesedés) végén, tehát még az ediakara időszak előtt élt. Ez a valódi szövetes állatok még korábbi kialakulásának lehetőségét vetíti előre.

Sejtjeik (a szivacsokéitól eltérően) valódi szövetekbe szerveződnek, és e szövetekből szervek, szervrendszerek alakulnak ki. Hámszöveti sejtjeiket az alattuk lévő szövetektől alaphártya (bazális membrán) választja el. Külön, a többi sejttípustól különböző ideg- és izomsejtjeik vannak. Egyedfejlődésük során valamennyien átmennek a bélcsíra- (gasztrula) állapoton. A Eumetazoa kládon belül két fő ágat különítenek el:

1. A valódi szövetes állatok legősibb állapotban fennmaradt képviselői a bordásmedúzák (Ctenophora). Ezek szimmetriája kétsugaras (biradiális). Ezeknek a kizárólag tengerekben élő ragadozóknak az úszólemezei csillók összenövéséből alakultak ki.

2. Az összes többi valódi szövetes állat a Parahoxozoa kládba tartozik, amelynek nevei arra utal, hogy valamennyi tagjában megtaláljuk az egyedfejlődésükben kulcsszerepet játszó HOX és ParaHox gének. A ParaHoxozoa

• 2.1. Radiata csoport

• • 2.1.a) A korongállatkák (Placozoa) másodlagosan leegyszerűsödött, mindössze néhány ezer sejtből felépülő aszimmetrikus szervezetek. Egyetlen recens fajuk a korongállatka (Trichoplax adhaerens).
  • 2.1.b) A korongállatkák testvércsoportja a csalánozóké (Cnidaria). Ezek sugaras (radiális) szimmetriájú vízi (nagyrészt tengeri) ragadozók. Specialitásaik a zsákmányejtést és a védekezést egyaránt szolgáló csalánsejtek (cnidociták). Rendszerint nemzedékváltással szaporodnak úgy, hogy az ivarosan szaporodó, szabadon úszó medúza alakot ivartalanul (bimbózással) szaporodó, gyakran helytülő (szesszilis) és telepes polip alak váltja egymást.

• 2.2. A ParaHoxozoa legfajgazdagabb ága a kétoldali szimmetriájú állatoké (Bilateria). Ezek neve arra utal, hogy elsődleges szimmetriájuk kétoldali (bilaterális) azaz testük hossztengelyén keresztülfektethető egy és csak egy olyan sík, amely a testet két egyenlő, egymással nagyjából tükörszimmetrikus (jobb és bal oldali) részre osztja. Elkülöníthető testük elülső vagy feji (kraniális), illetve hátulsó vagy farki (kaudális) vége, megkülönböztethető annak hát- (dorzális) és hasi (ventrális) oldala. Triploblasztikus szerveződésű állatok, azaz egyedfejlődésük elején az ekto-és az entoderma között kialakul egy harmadik sejtréteg (csíralemez), a mezoderma; testük tehát három csíralemezből fejlődik ki. Szervezetükben megjelenik a szövetek mind a négy alaptípusa:
• hámszövet,
• kötő-, illetve támasztószövet,
• izomszövet,
• idegszövet.

A nem a Bilateria csoportba tartozó állatokat összefoglaló néven gyakran nevezik bazális állatcsoportoknak.

• Bilateria. Tree of Life web project, US National Science Foundation. 2002. 6 Jan 2006.
• Invertebrates and the Origin of Animal Diversity
• Evers, Christine A., Lisa Starr. Biology:Concepts and Applications. 6th ed. United States:Thomson, 2006. ISBN 0-534-46224-3.
• Metazoa: the Animals
• Nielsen, C. 2001. Animal Evolution: Interrelationships of the Living Phyla, 2nd edition, 563 pp. Oxford Univ. Press, Oxford. ISBN 0-19-850681-3
• Borchiellini, C. Manuel, M., Alivon, E., Boury-Esnault N., Vacelet, J., Le-Parco, Y. 2001. Journal of Evolutionary Biology 14 (1): 171-179.
• Peterson, Kevin J., McPeek, Mark A., & Evans, David A.D. 2005. Tempo & mode of early animal evolution: inferences from rocks, Hox, & molecular clocks. Paleobiology 31(2, Supplement): 36-55.
• Lőrinczi Gábor, Torma Attila, 2019: Bevezetés a zoológiába. Egyetemi jegyzet. Szeged, 2019. p. 4.

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Eumetazoa című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.