Az időmértékes verselés az irodalomban a rövid és hosszú szótagok váltakozására építő verselési forma.
Az időmértékes verselés antik verselési módszer. A görög és latin nyelv kiválóan alkalmas az időmérték alkalmazására. Első, legsikeresebb alkalmazója Homérosz (Odüsszeia című művében 13450 hexameteres sort alkalmazott). Leghíresebb görög költők:
A római kultúra a görög műveltséget teljes mértékben átvette, így a verselést is: Leghíresebb római költők:
A magyar nyelv azon kevés modern nyelv közé tartozik, amely természetétől fogva alkalmas az időmértékes verselésre (mivel a magyar nyelv eleve megkülönbözteti a hosszú és rövid magánhangzókat.), így Sylvester Jánostól Berzsenyin át Radnótiig sokan alkalmazták. Más indogermán (pl. svéd, angol, német) nyelvekben gyakran hosszú magánhangzók helyett a ritmus kedvéért olyan szótagokat használnak, ahol a mássalhangzók torlódása szabályozza a kicsengési időtartamot. Ez az úgynevezett analógiás (konstruktív) versépítő technika jól megfigyelhető Goethe, vagy a svéd Georg Stiernhielm hexaméteres költeményeiben.
Az időmértékes verselés alapegysége a versláb, melynek alapegysége a mora. Egy rövid szótag 1 mora, egy hosszú szótag 2 mora értékű. Ennek megfelelően megkülönböztethetünk 2, 3, sőt 4 morás verslábakat. Az időmérték alapja a szótagok időtartama. A legismertebb időmértékes ritmusrend a görög-római verselés.
Az időmértékes ritmus alapeleme a szótag, egységei a versláb, a kólon és a periódusok: a verssor és a strófa.
A szótag az időmértékes versritmusban a következő magánhangzóig terjed, függetlenül attól, hogy a következő magánhangzó ugyanabban a szóban vagy a rá következőben található. A szótag rövid, ha a magánhangzója rövid, és utána legfeljebb egy rövid mássalhangzó van. Ebből következően kétfajta hosszú szótag létezik. A természeténél fogva hosszú szótagnak a magánhangzója hosszú. A helyzeténél fogva hosszú szótagnak ugyan rövid a magánhangzója, de utána vagy hosszú, vagy legalább két rövid mássalhangzó szerepel. A kettőshangzók (azaz diftongusok, pl. "ei", "ou") a mai magyar köznyelvben már nincsenek, de a régi szövegekben (ill. az idegen nevekben, pl. Akhilleusz, Európa) előfordulhatnak, és a verstanban általában egy hosszú szótagot alkotnak, de két rövid magánhangzónak is tekinthetők. A "kh" ("ch"), a "th" és a "ph" - az idegen nyelvek hangtani szabályait követve - egy-egy rövid mássalhangzónak számítanak.
Általános szabály, hogy a sor belsejében a rövid szótag helyett állhat hosszú szótag. A sorvégi hosszú helyén állhat rövid szótag. Egy soron belül a lejtésirány (emelkedés vagy ereszkedés) általában nem változik. A klasszikus időmértékes vers eredetileg nem ismeri a rímet, a hangsúlyt és az alliterációt.
A magyar irodalomban az időmértékes verselés a 16. században jelenik meg (Sylvester János révén), de csak a 18–19. század fordulóján alakulnak ki az általánosan elfogadott szabályok, az ún. klasszikus triász (Baróti Szabó Dávid, Rájnis József, Révai Miklós) vitája – a prozódiai vita – eredményeképpen. A legfontosabb sajátosság a magyar versben: az "a" névelő hosszú is lehet (összefüggésben azzal, hogy az "az" későbbi változata). A magánhangzók időtartamát a költői szabadság gyakran megváltoztathatja. Egy zárhang (p, t, k, b, d, g) és egy likvida (r vagy l) kapcsolata rövid lehet, pl.: apraja, atlasz.
Morák száma | Jambikus (emelkedő) | Trochaikus (ereszkedő) | Semleges |
---|---|---|---|
2 |
| ||
3 |
|
|
|
4 |
|
|
|
5 |
|
|
|
6 |
|
|
|
7 |
|
|
|
8 |
|
A 6 morás és annál hosszabb verslábaknál nem tértünk ki minden lehetőségre, mert csekély gyakorlati jelentőségük van.
Becenévként a 19. századi nyelvújító Fogarasi János javaslatai állnak itt.
Név | Eredeti jelentés | Becenév | Képlet | Példa |
---|---|---|---|---|
2 morás: | ||||
pirrichius | tüzes | pici | ∪ ∪ | csoki |
3 morás: | ||||
tribrakhisz | három rövid | szapora | ∪ ∪ ∪ | szerepe |
jambus | gúnydal (?) | szökő | ∪ — | vadász |
trocheus v. choreus | futó, kivonulási tánc | perge, lejti | — ∪ | Béni |
4 morás: | ||||
anapesztus | visszapattanó | lebegő, doboló | ∪ ∪ — | csodaszép |
daktilus | ujjal rajzolt | lengedi, görgedi | — ∪ ∪ | éjszaka |
spondeus | békekötésre | lassú, lépő | — — | forró |
proceleuzmatikus | felhívó, buzdító | futamodi | ∪ ∪ ∪ ∪ | csiribiri |
amphibrakhisz | körben rövid | körösdi | ∪ — ∪ | ki látta? |
5 morás: | ||||
bacchius | Bakkhosz istené | toborzó | ∪ — — | valóság |
palimbacchius | ua. fordítva | tomboldi | — — ∪ | őrjöngve |
krétikus v. amphimakrosz | krétai tánc v. körben hosszú | ugrató | — ∪ — | óh, az éj! |
pentabrakhisz | öt rövid | eliramodi | ∪ ∪ ∪ ∪ ∪ | csodaparipa |
paión | istenek orvosa (kardalokban) | pergepici piciszökő | 1. — ∪ ∪ ∪ 2. ∪ ∪ ∪ — | hársfatea borogatás |
6 morás: | ||||
kis jónikus | ión tánclépés | picilépő | ∪ ∪ — — | szerelemnek |
nagy jónikus | ua. fordítva | lépőpici | — — ∪ ∪ | álombeli |
antiszpasztus | kötélhúzó játék | toborzéki | ∪ — — ∪ | barangolni |
koriambus v. choriambus | kartánc, körtánc | lengedező v. lejtiszökő | — ∪ ∪ — | alszik a vár |
molosszus | nehézkes | andalgó | — — — | száncsengő |
Hat verslábból álló sor. Görög és római verselés fő eleme. A verslábak daktilusok vagy spondeusok, az utolsó előtti mindig daktilus, az utolsó trocheus, vagy spondeus.
Neve szerint öt, de valójában hat (négy teljes, és két fél) verslábból álló verssor, amelyben a harmadik és hatodik csonka. Önálló sorként ritka, de az ókori görög költészetben gyakori a disztichonok második soraként.
Egy sor hexameterből és egy sor pentameterből álló sorfajta. A disztichon sorai rímtelenek.
„Gyűlölöm azt, aki telt kupa mellett bort iszogatván
— U U | – UU| – U U| – – | – U U | – —
háborut emleget és lélekölő viadalt.”
— U U |— U U| – || – UU| – U U| —
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Időmértékes verselés, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.