Jevgenyij Lvovics Svarc: Orosz író

október 21. – Leningrád (ma Szentpétervár), 1958. január 15.) szovjet író, drámaíró, forgatókönyvíró.

Jevgenyij Lvovics Svarc
Élete
Született	1896. október 21.  Oroszország, Kazany
Elhunyt	1958. január 15. (61 évesen)  Szovjetunió, Leningrád
Sírhely	Bogoszlovszkoje temető
Nemzetiség	orosz
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	dráma
Kitüntetései	Munka Vörös Zászló érdemrendje Leningrád Védelméért emlékérem emlékérem az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban való bátor részvételért Medal "In Commemoration of the 250th Anniversary of Leningrad"
A Wikimédia Commons tartalmaz Jevgenyij Lvovics Svarc témájú médiaállományokat.

Több mint húsz színdarab és bábjáték szerzője, nyolc játékfilm forgatókönyvírója.

Orvoscsaládba született. Apja a kazanyi orvosegyetemen tanult, anyja szülészként végzett. Az apja kemény, szigorú férfi volt, míg édesanyja szelíd, kedves asszony. Úgy tartják, hogy ezért Svarc már gyerekkorában képessé vált a világ különös kétértelműségének észrevételére. Bonyolult lelkületű gyerek volt. Igen hamar megtanult olvasni, és arról álmodozott, hogy regényíró lesz. Kitalált mindenféle történeteket, melyekkel halálra rémisztette magát.

Az 1910-es évek végén a moszkvai jogi karon tanult, de két évet elvégezvén végképp szakított a jogi pályával; életét az irodalomnak és a színháznak szentelte. Kezdő színészként a doni Rosztovba költözött, és beiratkozott egy színésztanodába. Mellette egy újságnál dolgozott, ahol megismerkedett Nyikolaj Olejnyikovval, akivel barátokká, és szerzőtársakká váltak.

1921-ben Szentpétervárra költözött a rosztovi színtársulattal.

Egy ideig Kornyej Csukovszkij titkáraként dolgozott. Tárcáit 1923-ban kezdte a lapokban publikálni. 1924-ben Szamuil Marsak mellett dolgozott a GOSZIZDAT-nál (Állami Könyvkiadó). Ugyanekkor közel került az írószövetség tagjai közé.

Műveiben a mesék szimbólumvilágát arra használja, hogy korának politikai és ideológiai viszonyait ábrázolja. A darabjai közül többet megfilmesítettek.

• Ундервуд, 1928
• Пустяки (Semmiségek) 1932
• Клад (A kincs) 1934
• Голый король (A király meztelen), 1934
• Похождения Гогенштауфена, 1934
• Красная шапочка (Piroska és a farkas), 1936
• Снежная королева (A Hókirálynő), 1939
• Кукольный город (Bábok városa), 1939
• Тень (Az árnyék), 1940
• Сказка о потерянном времени (Mese az eltűnt időről), 1940
• Дракон (A sárkány), 1944
• Сказка о храбром солдате, 1946
• Сто друзей (Száz barát), 1948
• Два клена, 1953
• Обыкновенное чудо (Hétköznapi csoda), 1956
• Повесть о молодых супругах (Egy ifjú pár története), 1957

• Elsőosztályosok. Ifjúsági regény; ford. M. Nikodémusz Elli; Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1949
• Jevgenyij Svarc–Ilja Frezː A mi gyárunk; ford. Vári György; Ifjúsági, Bp., 1951
• Mindennapi csoda. Mesejáték; ford. Vas Zoltán; Színháztudományi Intézet, Bp., 1963 (Világszínház)
• A sárkány; ford. Gál M. Zsuzsa; Színháztudományi Intézet, Bp., 1967 (Világszínház)
• Drámák; ford. Bojtár Endre et al., vál. Osztovits Levente, utószó Nemes G. Zsuzsa; Európa, Bp., 1976 (A király meztelen, Az árnyék, Hétköznapi csoda, A sárkány) ISBN 963-07-0637-7

• Vígszínház, 1963: Az árnyék, rendezte: Makai Péter, főszereplők: Latinovits Zoltán, Gordon Zsuzsa, Tordy Géza
• Szeged, 1964: A sárkány, rendezte: Komor István
• Állami Bábszínház, Budapest, 1967: Az árnyék
• Debrecen, 1970: ??, rendezte: Giricz Mátyás
• Pinceszínház, Budapest, 1991: Az árnyék, rendezte: Bodansky György
• Állami Magyar Színház, Kolozsvár, 1992: A sárkány, rendezte: Bocsárdi László
• Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy, 1995: Az árnyék, rendezte: Bocsárdi László
• Budaörsi Játékszín, 1997: Hétköznapi csoda, rendezte Éless Béla
• Örkény István Színház: A sárkány, 2003, rendezte: Mácsai Pál
• Madách Kamara, 2003: A sárkány, rendezte: Mácsai Pál
• Kaposvár, 2006: Hókirálynő, rendezte: Váradi Szabolcs
• Holdvilág Kamaraszínház, 2006: Hókirálynő, rendezte: Koltai Judit

• Золушка (Hamupipőke), 1945
• Каин XVIII (XVIII. Káin), 1947 (forg.könyv; film: 1963)
• Первоклассница (Elsős kislány), 1948
• Дон-Кихот (Don Quijote), 1957
• Марья-искусница, 1959
• Снежная королева (Hókirálynő), 1966

• 50 éve halt meg Jevgenyij Svarc (stop.hu, 2008. január 15.)
• Németh László Városi Könyvtár adatbázisa (adatlap)
• Szerzői adatlapja a Molyon
• Jevgenyij Svarc PORT.hu-adatlap

• Csáki Judit: Színház: "Véreb a véremből" (Jevgenyij Svarc: A sárkány) Magyar Narancs, 2003/16. (04. 17.)
• A mi Andersenünk - válogatott bibliográfia (PIM)
• orosz nyelvű életrajz
• A sárkány (angol fordítás)
• IMDb
• BiblioГид. О писателях. Шварц (oroszul)
• Театральная энциклопедия. Шварц (oroszul)
• Евгений Шварц и Театр Комедии. О Шварце. (oroszul)