Dagesztán
A Dagesztáni Köztársaság (oroszul Респу́блика Дагеста́н ) vagy röviden Dagesztán az Oroszországi Föderáció tagköztársasága, hivatalos közigazgatási megnevezéssel köztársasági alanya.
Területre és népességre az Észak-Kaukázus legnagyobb köztársasága.
| Dagesztán (Dagesztáni Köztársaság, Респу́блика Дагеста́н) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Szövetségi körzet | Észak-kaukázusi | ||
| Székhely | Mahacskala | ||
| Köztársaság vezetője | Szergej Alimovics Melikov (mb.) | ||
| Hivatalos nyelv | orosz, agul, avar, dargin, kumik, lak, lezg, tabaszaran | ||
| Körzethívószám | közt. | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3 133 303 fő (2021. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| Összterület | 50,3 ezer km² | ||
| Időzóna | UTC+3 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
.svg)  Dagesztán Pozíció Oroszország térképén | |||
 é. sz. 43° 06′, k. h. 46° 53′, k. h. 46° 53′ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dagesztán témájú médiaállományokat. | |||
Etnikailag nagyon vegyes terület, amelyet több tucat etnikai csoport és alcsoport népesít be. Legtöbbjük valamely kaukázusi, török vagy iráni nyelvet beszél. A legnagyobb csoportokat az avarok, darginok, lezgek és kumikok alkotják. Az oroszok a lakosság kis hányadát képviselik (4,7%-ot), de a fő hivatalos nyelv az orosz.
Az 1990-es évek eleje óta Dagesztán olyan politikai feszültségforrásokkal küzd, mint az iszlám felkelés és a szeparatizmus fellángolásai, az etnikai feszültség és a terrorizmus. A Nemzetközi Krízis Csoport (angolul International Crisis Group, ICG) szerint az erőszak jórészéért a Shariat Jamaat nevű militáns iszlám szervezet felelős.
Mindezek miatt az ország látogatása külföldiek számára veszélyes.
Neve
Neve a „hegy” jelentésű török dağ szóból ered, amelyhez a „föld” jelentésű perzsa utótag kapcsolódott. Neve perzsául és arabul داغستان.
Földrajza
Az Észak-Kaukázusban elterülő Dagesztán az Oroszországi Föderáció legdélebbi része.
Szomszédai: északon a Kalmük Köztársaság, nyugaton a Csecsen Köztársaság, északnyugaton Sztavropoli határterület, délen Azerbajdzsán, délnyugaton Grúzia, illetve kelet felől a Kaszpi-tenger (partvonala mintegy 400 kilométer).
Területe 50 300 négyzetkilométer (kicsit nagyobb, mint Magyarország fele).
Legnagyobb észak-déli kiterjedése 400 kilométer, kelet-nyugati irányban 200 kilométer. A moszkvai időzónához tartozik.
Legmagasabb pontja a 4466 méter magas Bazardüzü.
Vizei
A köztársaságban, amelynek jórésze hegyvidék, amelyen több mint 1800 folyó található. Ezek közül a legnagyobbak a Szulak, Szamur és Tyerek folyók.
Mintegy 400 kilométer hosszú partvonala van a Kaszpi-tengeren.
Ásványkincsei
Dagesztán gazdag kőolajban, földgázban, kőszénben és más ásványokban.
Éghajlata
Nyáron a klímája forró és száraz. A telek a hegyvidéken igen hidegek.
- Átlag januári hőmérséklete: +2 °C
- Átlag júliusi hőmérséklete: +26 °C
- Átlag éves csapadék: 250 millimétertől (az északi síkságokon) 800 milliméterig (a hegyekben).
Története
A régióról szóló legkorábbi feljegyzések az itt elhelyezkedő kaukázusi Albania államról szólnak a Kr. e. 4. századból. (Nincs köze Albániához, a latin eredetű név „hegyvidéket” jelent. Az állam fővárosa Derbent volt, nagyobb városai Chola, Toprak Kala és Urceki. A mai Dagesztán északi részét pogány törzsek szövetsége ellenőrizte. Kaukázusi Albánia az 1. században még a mai Azerbajdzsán, illetve a lezgek által lakott területek felett is uralkodott. Később a Római Birodalom, majd a perzsa Szászánidák alávetették. A területen korán meggyökerezett a kereszténység.
Az 5. században a győztes Szászánidák alapították Derbent erős várát, amelyet a különböző népek által adott nevek a Kaukázus, illetve a Kaszpi-tenger régiója kapujaként jelöltek meg. Dagesztán északi részét a hunok foglalták el, majd utánuk az (eurázsiai) avarok. (Nem tisztázott, hogy a jelenleg a régióban élő kaukázusi avarok milyen viszonyban állnak a később a Kárpát-medencét benépesítő eurázsiai avarokkal.) Közép-Dagesztán hegyvidékein jött létre az avarok uralta keresztény Sarir állam, amely az 5. századtól egészen a 12. századig fennállt, bár a hatalmas Kazár Birodalom, illetve a Kalifátus szomszédsága a 9. századig folyamatos fenyegetést jelentett a számára. Figyelemre méltó adat, hogy az avarok és az európai hunok mellett számos korabeli krónika említi a szavárdi, szavárd, szabír népet, mely a magyarok korabeli, saját maguk által használt neve. Ezt később nyugati krónikák is megerősítik, például VII. Kónsztantinosz is említi, amikor Bulcsú követségben jár nála. Több helységnév is őrzi a magyarság emlékét, Madzsar Garaolan falu neve, vagy Madzsarli település, mely még a 19. században is létezett.
A Derbent feletti uralmat 664-ben az arabok szerezték meg a perzsáktól, és a kazárokkal is összecsaptak Dagesztán birtoklásáért. A bennszülöttek 904-ben és 913-ban is felkeltek az arabok ellen, de az iszlám erősen gyökeret vert először a városokban (mint Szemender vagy Kubacsi), majd vidéken is. A 15. századra a kaukázusi albániai kereszténység eltűnt. Egyedüli emléke a 10. századi datunai templom.
Az iszlám nyomás és a belvillongások hatására Sarir a 12. század elején felbomlott és helyette létrejött az Avarisztáni Kánság, egy iszlám állam, amely ezután hat évszázadot élt meg. Túlélte az 1222-es és 1239-es pusztító tatárjárásokat, az Arany Horda szövetségese lett, és átvészelte Timur Lenk 1389-es támadását is.
Ahogy a mongol fennhatóság fokozatosan gyengült, Kaitagiban és Tarkiban új hatalmi központok alakultak ki. A 16. és 17. században írásba foglalták a jogi hagyományokat, a hegyi közösségek (djamaatok) jelentős autonómiára tettek szert, a kumik fejedelmek (samkalok) pedig a cár védelmét kérték.
Az orosz hódítástól
Az oroszok a 18. században erősítették meg jelenlétüket a régióban. Nagy Péter cár az első orosz–perzsa háború során elfoglalta Dagesztánt. Bár 1735-ben a területeket visszaadták Perzsiának, a második orosz–perzsa háborúban 1796-ban az oroszok elfoglalták Derbentet.
A 18. században erősödött meg újra az Avarisztáni Kánság: visszaverte Nádir perzsa sah támadását és adót vetett ki Sirvánra és Grúziára. 183-ra a kánság elfogadta az oroszok fennhatóságát, de Perzsia csak egy évtizeddel később ismerte el a dagesztáni orosz hódítást, a gulisztáni békében.
Az orosz közigazgatás hamar kiábrándította és elkeserítette a hegylakókat. A kivetett magas adók, a földek kisajátítása és az erődépítkezések (mint a mahacskalai) miatti felháborodás vezetett el a kaukázusi imámság égisze alatt kirobbant felkeléshez, amelyeket Gázi Mohamed vezetett (1828–1832), majd Hamza bég imám (1832-1834), még később Samil imám (1834-1859). Ez a kaukázusi háború 1864-ig tartott, amikor Samilt elfogták és megszűnt az avarisztáni kánság.
Népesség
Mivel a sok magas és járhatatlan hegy megnehezíti az ország részei közti kapcsolattartást, Dagesztán etnikailag nagyon vegyes és vidéki lakói még mindig őrzik a törzsi életformát. Oroszország más részeitől eltérően a népesség gyors ütemben növekszik.
| Lakosok száma | 3 015 639 | 3 063 885 | 3 111 353 | 3 133 303 |
| 2016 | 2018 | 2020 | 2021 |
Etnikai csoportok
Dagesztánban nagyon sok etnikum él együtt. A 2002-es oroszországi népszámlálás szerint a népesség háromnegyedét északkaukázusi népek teszik ki (köztük avarok, darginok és lezgek). Az oroszok részaránya az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent. A dagesztániak kilenctizede iszlám vallású.
 | |||
| 1. | vegyes lakosságú | ||
| Kaukázusi népek: | |||
| 2. | Avarok | ||
| 3. | Darginok / dargok | ||
| 4. | Lezgek | ||
| 5. | Lakok | ||
| 6. | Tabaszaranok | ||
| 7. | Agulok | ||
| 8. | Rutulok | ||
| 9. | Cahurok | ||
| Török népek: | |||
| 10. | Kumikok | ||
| 11. | Nogajok | ||
| 12. | Azeriek | ||
| Szláv népek: | |||
| 13. | Oroszok | ||
| Népszámlálás 1926 | Népszámlálás 1939 | Népszámlálás 1959 | Népszámlálás 1970 | Népszámlálás 1979 | Népszámlálás 1989 | Népszámlálás 2002 | Népszámlálás 2010 | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Avarok | 177 189 (22,5%) | 230 488 (24,8%) | 239 373 (22,5%) | 349 304 (24,5%) | 418 634 (25,7%) | 496 077 (27,5%) | 758 438 (29,4%) | 850 011 (29,2%) |
| Darginok | 125 707 (16,0%) | 150 421 (16,2%) | 148 194 (13,9%) | 207 776 (14,5%) | 246 854 (15,2%) | 280 431 (15,6%) | 425 526 (16,5%) | 490 384 (16,9%) |
| Kumikok | 87 960 (11,2%) | 100 053 (10,8%) | 120 859 (11,4%) | 169 019 (11,8%) | 202 297 (12,4%) | 231 805 (12,9%) | 365 804 (14,2%) | 431 736 (14,8%) |
| Lezgek | 90 509 (11,5%) | 96 723 (10,4%) | 108 615 (10,2%) | 162 721 (11,4%) | 188 804 (11,6%) | 204 370 (11,3%) | 336 698 (13,1%) | 385 240 (13,2%) |
| Lakok | 39 878 (5,1%) | 51 671 (5,6%) | 53 451 (5,0%) | 72 240 (5,1%) | 83 457 (5,1%) | 91 682 (5,1%) | 139 732 (5,4%) | 161 276 (5,5%) |
| Tabaszaranok | 31 915 (4,0%) | 33 432 (3,6%) | 33 548 (3,2%) | 53 253 (3,7%) | 71 722 (4,4%) | 78 196 (4,6%) | 111 152 (4,3%) | 118 848 (4,1%) |
| Nogajok | 26 086 (3,3%) | 4 677 (0,5%) | 14 939 (1,4%) | 21 750 (1,5%) | 24 977 (1,5%) | 28 294 (1,6%) | 38 168 (1,5%) | 40 407 (1,4%) |
| Rutulok | 10 333 (1,3%) | 20 408 (2,2%) | 6 566 (0,6%) | 11 799 (0,8%) | 14 288 (0,9%) | 14 955 (0,8%) | 24 298 (0,9%) | 27 849 (1,0%) |
| Agulok | 7 653 (1,0%) | 6 378 (0,6%) | 8 644 (0,6%) | 11 459 (0,7%) | 13 791 (0,8%) | 23 314 (0,9%) | 28 054 (1,0%) | |
| Cahurok | 3 531 (0,4%) | 4 278 (0,4%) | 4 309 (0,3%) | 4 560 (0,3%) | 5 194 (0,3%) | 8 168 (0,3%) | 9 771 (0,3%) | |
| Oroszok | 98 197 (12,5%) | 132 952 (14,3%) | 213 754 (20,1%) | 209 570 (14,7%) | 189 474 (11,6%) | 165 940 (9,2%) | 120 875 (4,7%) | 104 020 (3,6%) |
| Azeriek | 23 428 (3,0%) | 31 141 (3,3%) | 38 224 (3,6%) | 54 403 (3,8%) | 64 514 (4,0%) | 75 463 (4,2%) | 111 656 (4,3%) | 130 919 (4,5%) |
| Csecsenek | 21 851 (2,8%) | 26 419 (2,8%) | 12 798 (1,2%) | 39 965 (2,8%) | 49 227 (3,0%) | 57 877 (3,2%) | 87 867 (3,4%) | 93 658 (3,2%) |
| Mások | 43 861 (5,6%) | 52 031 (5,6%) | 61 495 (5,8%) | 63 787 (4,5%) | 57 892 (3,6%) | 58 113 (3,2%) | 25 835 (1,0%) | 38 076 (1,3%) |
Az őshonos népek vastag betűkkel szedve szerepelnek a táblázatban. Mindezeken kívül még körülbelül negyven kisebb etnikum él Dagesztánban, például az akvakok, akik kevesebb mint tízezren vannak, de szinte teljesen asszimilálódtak az avar népességbe, vagy a hinukok, akik mintegy 200 főt számlálnak. A köztársaság belsejében négy várost laknak a hunzibok és a kunzalok. A lingua franca (közvetítő nyelv) az orosz, de Dagesztánban az oroszon kívül még több mint 30 nyelvet beszélnek.
Vallások
A népesség mintegy kilencven százaléka muszlim. Mint a Kaukázusban általában, az iszlám szunni ágához, azon belül a szúfi hagyományhoz tartoznak. Ezen belül is több irányzat létezik.
A dagesztániak fennmaradó része jórészt keresztény.
Évezredek óta élnek Dagesztánban zsidók is: a „hegyi zsidók”. Elődeik a Kr. e. 7. század és a Kr. u. 6. század közt vándoroltak be Babilóniából és Perzsiából.
Települések
Közigazgatás és önkormányzatok
A köztársaság vezetője (oroszul: glava):
- Ramazan Gadzsimuradovics Abdulatyipov: 2013. szeptembertől 2017. október 3-áig. Hivatali idejének lejárta előtt lemondott.
- Vlagyimir Abdualijevics Vasziljev:
- 2017. október 3-ától – Putyin elnök megbízottjaként a köztársaság vezetőjének feladatait ideiglenesen látta el.
- 2018. szeptember 9-ei megválasztásával a köztársaság vezetője 2020. október 5-ig. Hivatali idejének lejárta (2023) előtt nyugdíjazását kérte.
- Szergej Alimovics Melikov (lezg nemzetiségű):
- 2020. október 5. – Putyin elnök a köztársaság vezetőjének feladatait ideiglenesen ellátó megbízottá nevezte ki.
Gazdasága
Fő iparágai közé tartozik az olajkitermelés, a vegyipar, a gépgyártás, a textilgyártás, az élelmiszer-feldolgozás és a faipar. A kőolajlelőhelyek a keskeny tengerparti régióban találhatók. A dagesztáni kőolaj kiváló minőségű, és más régiókba is szállítják. Földgázkitermelése elsősorban a helyi igények kielégítésére szolgál.
A mezőgazdaság változatos, és magában foglalja a gabonatermesztést, a szőlészetet és a borászatot, a juhtenyésztést és a tejtermelést.
Ásványkincsekben gazdag. Jelentős még a Kaszpi-tengeri halászat.
Közlekedés
Dagesztán jól fejlett közlekedési rendszerrel rendelkezik. Vasút köti össze a fővárost, Mahacskalát Moszkvával, Asztrahánnal és az azerbajdzsáni fővárossal, Bakuval. A Moszkva-Baku autópálya szintén áthalad Dagesztánon.
Kultúra
Gasztronómia
A dagesztáni konyha lényegét tekintve évszázadok óta változatlan, számos étel receptjét külső hatás nélkül, saját maguk tökéletesítettek a helyiek az idők folyamán.
Az alapanyagok többsége a helyi gazdálkodás terméke, mint a liszt, sajt, zöldségek, valamint különféle húsok, mint például a bárány vagy a kecske.
Az életmód és az étkezés befolyásoló tényezői a nagy hegyek illetve a Kaszpi-tenger közelsége. A hegyvidékek legelterjettebb hozzávalói a húsok, tejtermékek, liszt, kukorica, burgonya, zöldségek. A hétköznapi ételek errefelé igen egyszerűek, nagyobb, kiadósabb fogások az ünnepnapokon vannak (olyankor szolgálnak fel édességeket is).
Dagesztán több nép otthona, akik egymás között hatással voltak a másik gasztronómiájára. Népszerű fogás ebben a régióban is a halva nevű édesség. A dagesztáni népek közös étele hinkal, amelynek ugyan készítése módja eltérő mindegyik nemzetiségnél, de így is a térség nemzeti ételének tekinthető. Tésztadarabokat húslevesben főzik meg és mártással fogyasztanak el. Ugyanígy készül a haltama, egy kukoricagombóc is, amit fokhagymás öntettel vagy savanyútejből készült mártással esznek.
Népszerű mártások aludt tejből, gyógynövények és foghagyma hozzáadásával készülnek, illetve csinálnak paradicsommártást is. A mártások mellé gyakran járnak gombócokat.
Ugyancsak jellegzetes dagesztáni fogás még a szohta, a baránymájjal töltött hurka. Találhatóak még palacsintaszerű, burgonyával készülő tészták, amelyek a közeli Csecsenföldön és Ingusföldön is népszerűek. Ilyen tészta a könnyen és egyszerűen elkészíthető csudu.
A csecsen konyhához hasonlóan itt is kedvelt töltelékalapanyag a sütőtök.
Az avar és kumik népcsoport jellemző étele a daginsz, egy sárgabarackkása tésztabatyucskába töltve.
Dagesztáni édes különlegesség az urbecs, amely darált kender- vagy lenmagból készült méz és vaj hozzáadásával. Gyakran használják orvosság gyanánt is.
-
Az üzletekben árult urbecs -
Kumik hinkal
Galéria
-
Az autópályán -
Derbent vára -
Mecset Mahacskalában -
Mahacskalai városkép -
Kubacsi óvárosa -
Helikopter száll le a dagesztáni hegyek között
Jegyzetek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Dagestan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- Horváth Krisztián: Avarnak lenni büszke gyönyörűség (HTML). Nyelv és Tudomány, 2013. június 26.
- "The North Caucasus," Russian Analytical Digest No. 22 (5 June 2007)
- BBC Country Report on Dagestan
- University of Texas maps of the Dagestan region
- Radio Free Europe discusses religious tension in Dagestan Archiválva 2017. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ISN Case Study: The North Caucasus on the Brink (August 2006) Archiválva 2021. április 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Articles on Dagestan, reports from research, photos
- Dagesztán képekben (oroszul)
- Daghestan's Kaitag Embroideries - and Henri Matisse?
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Dagesztán, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.