Tuva: Autonóm köztársaság Oroszországban

Területe 170 500 km², 2005-ben becsült népessége 305 510 fő volt. A 2021-es népszámláláson a lakosság mintegy 88,7%-a az őshonos tuvai néphez tartozónak vallotta magát.

Tuva (Tuvai Köztársaság, Республика Тыва, Тыва Республика))
Tuva címere Tuva zászlaja
Himnusz: Мен — тыва мен (Tuvai vagyok)
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Szövetségi körzet	Szibériai szövetségi körzet
Székhely	Kizil
Járás	17 kozsuun
Városi körzet	2
Települések	5 város, 1 városi jellegű település, 116 szumon
Köztársaság vezetője	Vlagyiszlav Tovariscstajovics Hovalig
Rendszám	01
Népesség
Teljes népesség	330 368 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	1,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület	168 606 km²
Elhelyezkedése
Tuva Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 51° 47′, k. h. 94° 45′51.783333333333, 94.7551.783333°N 94.750000°E, k. h. 94° 45′51.783333333333, 94.7551.783333°N 94.750000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Tuva témájú médiaállományokat.

1912-ig a Csing Birodalom része, majd 1914-től orosz protektorátus volt, 1921-től pedig független állam Tuvai Népköztársaság néven. 1944-ben a Szovjetunió bekebelezte, az OSZSZSZK része lett Tuvai autonóm területként, majd 1961-ben autonóm szovjet szocialista köztársasággá (Tuvai ASSZK) alakult.

Tuva neve két tudományterület művelői számára igen ismerősen cseng. Az egyik a fizikusoké, a másik a régészeké. A fizikusok számára egy érdekes epizód Richard Feynman amerikai fizikus terve: szeretett volna eljutni Tuvába a "vasfüggöny" korszakban, de nem sikerült ezt a tervét megvalósítania.

A régészek számára azonban a nevezetes szkíta és hun ásatások kapcsán ismerős a köztársaság neve. Különösen az Arzsán-1 és Arzsán-2 királysírok gazdagsága fordította a régészet és a történettudomány figyelmét Tuvára.

Tuvában (a 2010. évi népszámláláskor) 5 város, 1 városi jellegű település és 144 falusi település található, mely utóbbiak közül 2 lakatlan.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint 53% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége meghaladja az ötezer főt, és összesen 12-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 14%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.

Tuva városai a következők (2010. évi népességükkel):

• Kizil (109 918)
• Ak-Dovurak (13 468)
• Sagonar (10 956)
• Csadan (9035)
• Turan (4981)

A városi jellegű település:

• Kaa-Hem (15 044)

Tuva élén a köztársaság vezetője (glava reszpubliki) áll:

• 2007 – 2021. április 7.: Solban Valerjevics Kara-óol. Hivatali idejének lejárta (2021. szeptember) előtt lemondott.
• Vlagyiszlav Tovariscstajovics Hovalig – Putyin elnök a köztársaság vezetőjének feladatait ideiglenesen ellátó megbízottá nevezte ki. Megbízatása a 2021. szeptemberben esedékes választásig tartott.

A 2021. szeptember 20-i választáson győzött, és szeptember 28-án mint a köztársaság megválasztott vezetőjét beiktatták hivatalába.

Közigazgatási beosztás

Tuva (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 17 járásra oszlik, melyekre gyakran orosz nyelvű szövegekben is a tuvai kozsuun szót használják. Az 5 város közül 2 (Kizil és Ak-Dovurak) köztársasági alárendeltségű, így nem tartoznak egyik járáshoz sem.

Az önkormányzatok területi beosztása nagyjából megegyezik a közigazgatási felosztással. A 17 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, míg Kizil és Ak-Dovurak a járásoktól független városi körzetet alkot egyszintű önkormányzattal, melyek egyszerre gyakorolják a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A járásokhoz összesen 4 városi község – ezek székhelye egy város vagy városi jellegű település – és 120 falusi község tartozik.

A járások és székhelyeik:

• Baj-tajgai járás (Бай-Тайгинский кожуун), Teeli
• Barun-hemcsiki járás (Барун-Хемчикский кожуун), Kizil-Mazsalik
• Csaa-holi járás (Чаа-Хольский кожуун), Csaa-Hol
• Csegyi-holi járás (Чеди-Хольский кожуун), Hovu-Akszi
• Dzun-hemcsiki járás (Дзун-Хемчикский кожуун), Csadan
• Erzini járás (Эрзинский кожуун), Erzin
• Kaa-hemi járás (Каа-Хемский кожуун), Szarig-Szep
• Kizili járás (Кызылский кожуун), Kaa-Hem
• Mongun-tajgai járás (Монгун-Тайгинский кожуун), Mugur-Akszi
• Ovjuri járás (Овюрский кожуун), Handagajti
• Pij-hemi járás (Пий-Хемский кожуун), Turan
• Szut-holi járás (Сут-Хольский кожуун), Szug-Akszi
• Tandai járás (Тандинский кожуун), Baj-Haak
• Todzsai járás (Тоджинский кожуун), Toora-Hem
• Tyere-holi járás (Тере-Хольский кожуун), Kungurtug
• Tyesz-hemi járás (Тес-Хемский кожуун), Szamagaltaj
• Ulug-hemi járás (Улуг-Хемский кожуун), Sagonar

• A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményei Archiválva 2013. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Tuva témájú médiaállományokat.

• Arzsán
• Szkíták
• Pazirik
• Szkíta művészet

• Varázslatos Dél-Szibéria. Néprajzi gyűjtőúton az Altaji és Tuva Köztársaságban. Kunkovács László Balogh Rudolf-díjas fotóművész kiállítása. 1996. november 14–december 3.; Gleb Visinszkij, Budapest, 1996
• Hoppál Mihály: Tuva. Képek és jegyzetek; EFI, Budapest, 2022 (Anthropologia visualis. Európai Folklór Intézet)

Ez az orosz közigazgatási egységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!