Szívelégtelenség

(Lásd: NYHA stádiumok.)

Szívelégtelenség
A szívelégtelenség tünetei.
Osztályozás
BNO-10	I50.
BNO-9	428.0
Főbb tünetek	légszomj fáradékonyság ödéma hasvízkór anasarka
Adatbázisok
DiseasesDB	16209
MedlinePlus	000158
eMedicine	med/3552  emerg/108 radio/189 med/1367150 ped/2636
MeSH ID	D006333
A Wikimédia Commons tartalmaz Szívelégtelenség témájú médiaállományokat.

Első tünetei a fizikai aktivitás közbeni fáradékonyság és légszomj.

Oka sokféle lehet, a leggyakoribb okok a szívkoszorúerek szűkülete és a magas vérnyomás-betegség, de okozhatja a szívbillentyűk hibás működése, egyes anyagcsere-betegségek (cukorbetegség, pajzsmirigy-túltengés) vagy mérgezés (például alkohol) is, sőt egy tisztázatlan eredetű elsődleges szívizom-elfajulás (cardiomyopathia) is állhat a háttérben.

A szívműködés jelentős tartalékokkal rendelkezik, ezért az okok már hosszabb ideje is fennállhatnak, amikor a szervezet keringési igénye egyéb betegség vagy állapot fellépésekor megnő és látszólag hirtelen fellép a szívelégtelenség. Ilyen kiváltó tényezőként szerepelhet a pajzsmirigy-túlműködés, a vérszegénység, egy lázas betegség, de a terhesség is.

Akut formája lehet nagyobb kiterjedésű AMI (akut myocardialis infarktus) következménye, de kiválthatja ritmuszavar (pl. pitvarremegés), hirtelen kialakuló magas vérnyomás, heveny billentyűkárosodás (pl. billentyű leszakadása) is.

Krónikus formáiban a szívizom nem tudja kompenzálni a normál/fokozott terhelést, mert

-Leggyakrabban koszorúér-betegség áll fenn (akár lezajlott szívinfarktussal)

-A szívizom egyéb jellegű túlterhelésnek van kitéve (pl. magas vérnyomás, vagy coarctatio aortae)

-Maga a szívizom károsodott (cardiomyopathia), gyulladás (myocarditis/streptococcus utóbetegség), genetikailag meghatározott izomszerkezeti eltérés vagy egyéb ok (pl. mérgezés, tartósabb oxigénhiány stb) következtében

-A szívbillentyűk károsodottak - oka civilizált országokban legtöbbször degeneráció, meszesedés, de lehetséges veleszületett billentyűbetegség, ill. a szívbelhártya gyulladása (endocarditis: streptococcus utóbetegség vagy - gyakrabban- bakériumok, gombák okozta endocarditis) következtében a szívbillentyűk deformálódhatnak és elégtelenül működnek

-A szívizom túltengésével a vérellátása nem tud lépést tartani (pl. "sportszív" egyes esetei)

-A szív működését súlyosan terhelő fejlődési rendellenességek

• Légszomj, mely terhelés közben vagy fekvő helyzetben, gyakran éjszaka is jelentkezik (ekkor a beteget felülésre kényszeríti), köhögés,
• Csökkent fizikai teljesítőképesség, fáradékonyság
• Étvágytalanság, teltségérzés a hasban
• Cianózis (a bőr kékes elszíneződése) - előrehaladott esetben
• Fogyás
• Kezdetben jellemzően az alsó végtagokon (vagy fekvő betegeken a keresztcsont tájékán) kialakuló vizenyő
• Sok esetben a betegség gyakorlott belgyógyászok számára radiológia vizsgálattal kiegészített egyszerű fizikális vizsgálattal is biztosan felismerhető. A modern vizsgálati eljárások sokcsatornás EKG, CT, MRI, echográfia, ballisztokardiográfia lényegében teljesen biztos kórismét tesznek lehetővé, ill. a betegség hátterét is felfedik.

NYHA stádiumok

New York-i Szívbetegséggel Foglalkozó Társaság (New York Heart Association, NYHA) a következő négy stádiumba osztja a szívbeteg mindennapos tevékenységének kényszerű korlátozását:

• I. osztály: A fizikai aktivitás nem korlátozott. A szokásos fizikai terhelés nem okoz indokolatlan fáradtságot, nehézlégzést vagy anginás fájdalmat.
• II. osztály: A fizikai aktivitás enyhén korlátozott. A szokásos fizikai tevékenység tüneteket vált ki.
• III. osztály: A fizikai aktivitás jelentősen korlátozott. Nyugalomban a beteg panaszmentes, de már a szokásosnál kevesebb mozgás is tüneteket okoz.
• IV. osztály: Mindennemű fizikai aktivitás rontja a beteg közérzetét. A tünetek nyugalomban is fönnállnak.

Megelőzése

A kockázati tényezők ill. kiváltó okok elkerülése. Így legfőképpen a koszorúér-betegség megelőzése (pl. dohányzás, elhízás, zsíros táplálkozás kerülése), a magas vérnyomás felismerése és kezelése. További lehetőség a fejlődési rendellenességek megelőzése ill, kiszűrése, ha lehet, korai korrekciója, később a streptococcus okozta fertőzések (gyermek és fiatal felnőtt korban leginkább a mandulagyulladás) teljes kikezelése.

A szívelégtelenség kezelésére az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) 2012-ben adott ki javaslatot. Ezt 2016-ban frissítették. Mind a diagnózis, mind a kezelés terén elkülönítik a csökkent ejekciós frakcióval járó szívelégtelenséget (korábban szisztolés szívélegtelenség, újabban HF-REF angolul: heart failure with reduced ejection fraction) a diasztolés szívelégtelenségtől (HF-PEF, heart failure with preserved ejection fraction).

Szisztolés szívelégtelenség kezelése

A krónikus szisztolés szívelégtelenség kezelésének célja a várható túlélés meghosszabbítása mellett a szükséges kórházi felvételek számának csökkentése és a beteg életminőségének javítása. Amennyiben a szívelégtelenséget valamilyen más, kezelhető ok okozza, úgy előbb azt rendezik. Így koszorúér (coronaria) betegségben szóba jöhet a koszorúerek ballonos tágítása ill. áthidalásos coronaria műtét (CABG = coronary artery bypass grafting), billentyűbetegségben a szívbillentyű sebészi reparációja vagy cseréje. Az életmódbeli változtatásokon túlmenően (pl. testsúlycsökkentés, só és folyadékbevitel ellenőrzése, dohányzás abbahagyása, stb.) a szívelégtelenség kezelése döntően gyógyszeres. Az ESC ajánlásában három gyógyszercsoport kap központi szerepet, melyeket ellenjavallatok hiányában gyakorlatilag minden beteg esetén előírnak. Ezek az ACE-gátlók, a Béta-receptor blokkolók és a mineralokortikoid receptor antagonisták. Vízhajtókat csak tüneti szerekként, a bokán és a lábszáron jelentkező súlyosabb vizenyő, illetve a tüdőben kialakuló pangás esetén javasolnak. Ezen gyógyszerek mellett szerepe lehet még az ivabradinnak és a digoxinnak is, bár utóbbinak a korábbi gyakorlattal ellentétben meglehetősen behatárolt az indikációja. Nem gyógyszeres kezelés egy speciális ritmusszabályozó (pacemaker), mely a tágult, és lassan összehúzódó bal kamra működését javítja - CRT (kardiális reszinkronizációs terápia). Ezt olykor kombinálják a beültethető kardioverter defibrillátorral (ICD) is.

• Szív
• Gátor
• A szív élettana
• Szívinfarktus
• Kardiológia

• Szívelégtelenség - Magyar Nemzeti Szívalapítvány
• origo egészség - Szívelégtelenség - Kialakulása, okai, Tünetei, felismerése, Kezelése, megelőzése
• Szívelégtelenség / Betegséglexikon / HáziOrvos Archiválva 2012. február 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Fókuszban a szívelégtelenség, Háziorvosi fórum. Literatura Medica Kiadó (2008) ^{[halott link]}

• Dr. Dékány Miklós. Fulladok, dagad a bokám - A szívelégtelenség megelőzése és kezelése. SpringMed Kiadó (2008). ISBN 9789639695696 

A könyvből készült betegtájékoztató: [1]^{[halott link]}

• Czuriga István. Szívelégtelenség. ISBN 963 226 044 9 
• A Debreceni Kardiológiai Napok szintentartó továbbképző konferenciáinak anyagai

Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!