Sosnowiec: Város a sziléziai vajdaságban, Lengyelország

A Dąbrowai-medence legfontosabb városa. 1992-ben a katolikus egyház adminisztrációs reformja keretében az újonnan kialakított Sosnowieci egyházmegye székvárosa lett. Sosnowiec, bár a sziléziai vajdaság része, Kis-Lengyelország része, nem pedig Szilézia.

Sosnowiec
Sosnowiec címere Sosnowiec zászlaja
Közigazgatás
Ország	Lengyelország
Vajdaság	sziléziai
Rang	járási jogú város
Polgármester	Arkadiusz Chęciński
Irányítószám	41-200
Körzethívószám	(+48) 32
Rendszám	SO 00001-től SO 99999-ig
Testvérvárosok	Lista Szucsáva Casablanca Roubaix Komárom Dziwnów Derhachi Idar-Oberstein Les Mureaux
Népesség
Teljes népesség	193 660 fő (2021. márc. 31.)
Népsűrűség	2 122,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	250 m
Terület	91,26 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 50° 18′, k. h. 19° 10′50.3, 19.16666666666750.300000°N 19.166667°E, k. h. 19° 10′50.3, 19.16666666666750.300000°N 19.166667°E
Sosnowiec weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sosnowiec témájú médiaállományokat.

Helyzete

Sosnowiec a Sziléziai-fennsíkon, a Dąbrowai-medencében helyezkedik el. Geológiai szempontból Sosnowiec a felső-sziléziai szénmezőn fekszik, mely az egész felső-sziléziai ipari körzetet, valamint a rybniki szénvidéket felöleli. a következő városokkal határos: Katowice, Mysłowice, Jaworzno, Sławków, Dąbrowa Górnicza, Będzin, Czeladź.

Folyók és vízfolyások

• Biała Przemsza
• Bobrek
• Brynica
• Czarna Przemsza
• Rawa
• Potok Zagórski

Víztározók és tavak

• Balaton
• Leśna
• Stawiki w Sosnowcu Starym Sosnowcu

• Dębowa Góra,
• Jęzor,
• Kazimierz Górniczy,
• Klimontów,
• Maczki,
• Milowice,
• Modrzejów,
• Niwka,
• Ostra Górka,
• Ostrowy Górnicze,
• Pogoń,
• Porąbka,
• Radocha,
• Rudna,
• Sielec,
• Stary Sosnowiec,
• Środula,
• Śródmieście,
• Zagórze

A város nevét a fenyőerdőkről kapta, melyek 1830-ig a területén nőttek. A város eredeti neve Sosnowice volt.

Legrégebbi ismert említését 1123-ban, de biztosan a mai város helyén állt falvak: Milowice, Klimontowa, Zagórz említését egy 1228-ban kelt oklevélből ismerjük és más említéseket is a 13. századból. Városi privilégiumokkal rövid ideig Modrzejów (ma Sosnowiec része) rendelkezett a 18. században, majd 1902-től, ami az első ilyen gesztus volt a Kongresszusi Lengyelországban a januári felkelés után. Amikor 1902-ben Sosnowiec "falut" városi rangra emelte a cári adminisztráció, 61 ezer lakosa, saját sajtója, hivatásos színháza, fejlett egészségügyi hálózata volt. A városban történt események közül a felkelésen kívül érdemes megemlíteni a (Varsóval együtt) első május elsejei tüntetést. Az a nyomás, amit ezek a tények jelentettek a cári hatóságokra, jól magyarázzák, hogy a cárellenes megmozdulások dacára miért kapott elsőként városi jogokat Sosnowiec a felkelés után.

 

 

• Sieleci kastély
• Dietl-palota
• Schöen-palota és park
• Wilhelm-palota
• Mieroszewski-kúria Sosnowiec Zagórzban
• Piątkowski-villa
• Szűzanya Elszenderedése-székesegyház
• Evangélikus templom
• Jézus legszentebb szíve templom
• Częstochowai Mária-templom
• Mária-templom Sielecben
• Péter és Pál apostol templom Maczkiban
• Szent Borbála-templom Seilecben
• Keresztelő Szent János-templom
• Szent Joachim-templom, Zagórz
• Szent Tamás apostol templom, Pogoń
• Ortodox templom

• Wiadomości Zagłębia
• Kurier Miejski
• Radio ESKA Śląsk (99,1 FM)

• A város történelme
• Műhold felvételek^{[halott link]}
• Fanfár Archiválva 2006. február 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Sosnowiec a Nézd meg Sziléziát!-ról
• Internetes információ szolgáltatás (1)
• Internetes információ szolgáltatás (2)
• Fényképek
• Kerékpáros kirándulások Sosnowiecben

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Sosnowiec témájú médiaállományokat.