Ravensburg: Város Németországban, Baden-Württemberg tartományban

Ravensburg a Bodeni-tótól északra, Weingarten déli szomszédjában, Friedrichshafen és Linzgau között, az Altdorfer erdőtől északkeletre, a Schussen-medencében fekvő település.

 

Ravensburg Felső-Svábország gazdasági központja. A város egy része középkori hangulatú. A várost körülvevő gyümölcstermő vidék a lakosság megélhetésének alapját képezi.

A Schussen-medence keleti szélén lévő Ravensburg-Weingarten térség a hallstatti kor óta mindig lakott volt. Weingartentől nyugatra tárták fel a korai legnagyobb alemann temetőt, mely több mint 800 sírt tartalmazott.

1080 körül a Welfek költöztek ide. A Veitsburg alatti település piacjogot és a Stauferek (egy 11-13. században élt nemesi család) gyengülése után birodalmi városi rangot kapott.

A vár a városon kívül maradt, és a császári helytartósághoz tartozott, a város falakkal és tornyokkal védekezett ellene.

A város fénykorát az 1380-ban alapított Nagy Ravensburgi Kereskedelmi Társaság működése jelentette másfél évszázadon át.

A város 1810 óta tartozik Würtemberghez.

Napjainkban neve elsősorban a Ravensburger kiadóval forrt össze, amely a német nyelvterület egyik legjelentősebb társasjátékgyártója.

Ravensburgot a tornyok városának is nevezik. Az óváros részben fennmaradt városfala mentén torony-toronyt követ. A régebbi részei a 14. századból származnak:

• Miasszonyunk-kapu (Frauentor, 1350)
• Zöld-torony (Grüner Turm) - nevét a rombuszmintás falfestéstől és a címerekről kapta.
• Helytörténeti múzeum (Heimatmuseum) - Műalkotások gazdag gyüjteményét, a céhek és az otthoni élet sok emlékét mutatja be.
• Plébániatemplom (Pfarrkirche st. Jodokus)
• Alsó kapu (Unteres Tor)
• Kórház-torony (Spitalburm)
• Fehér-torony (Weisser Turm), vagy népszerűbb nevén Liszteszsák (Mehlsack) - Nevét fehér vakolatáról kapta.
• Felső-kapu (Obertor)
• Schellenbergi-torony (Schellenbergturm)
• A Markenplatz magas őrtornya a város közepén (Blaserturm). A ravensburgi kereskedelkem fénykorában 1498-ban építették
• Kereskedők háza (Waaghaus) - A ravensburgi kereskedelkem fénykorában 1498-ban építették hozzá a város közepén álló őrtoronyhoz (Blaserturm).
• Boldogasszony-templom (Liebfrauenkirche) - A szerény, dísztelen épület 14. századi, minden része a ferencesek építkezését mutatja. 14. századi, a kórusban található szép üvegfestményei jelentősek. A déli oldalhajón látható az 1470-ből való Ravensburgi Madonna másolata (az eredeti Berlinben van).
• Városháza (Rathaus) - A 15. században épült, 1876-ban neogótikus stílusban építették át, két terem maradt meg részben a régi faburkolattal.
• Bőr-ház (Lederhaus) - 1574-től a bőrdíszművesek háza
• Nagy Ravensburgi Kereskedelmi Társaság székháza - 1446-ban épült, később barokk stílusban építették át.

• Heinrich der Schwarze (1075–1126) bajor herceg, itt halt meg
• Johann Caspar Bagnato (1696–1757) építész
• John Bumüller (1811–1890) tanító és író
• Adolf Walter (1829–1870) országgyűlési képviselő, meghalt Ravensburgban
• Tobias Hafner (1833–1921) tanító, író és helytörténész, itt élt és itt halt meg Ravensburgban
• Theodor Schnell (1836–1909) szobrász, lakberendező
• Friedrich Bumüller (1842–1914) városi orvos és tisztiorvos
• Siegfried Straub (1896–1915) költő, Ravensburgban nőtt fel
• Jost Metzler (1908–1975) tengeralattjáró-parancsnok, itt élt és itt halt meg Ravensburgban
• Josef W. Janker (1922–2010) író, itt élt és itt halt meg Ravensburgban
• Willi Papert (1924–1980) rendező, karmester, zeneszerző és zenész
• Andreas Schockenhoff (1957–2014) országgyűlési képviselő (CDU), itt élt Ravensburgban
• Michael Helming (1972–) író, Ravensburgban él

•  
  A város látképe légifelvételről
•  
  Ravensburg, városrészlet
•  
  A város látképe
•  
  Ravensburg, Hirschgraben
•  
  Kunstmuseum Ravensburg
•  
  Salzstadel Seite
•  
  Marienplatz
•  
  Marienplatz, Lederhaus

• Panoráma (1980) ISBN 963 243 025 5