Perpignan: Város Franciaországban

A kontinentális Franciaország legdélibb nagyvárosa, amely a tengerparti síkságot magába foglaló Roussillon tájegység központja, sok vonatkozásban már a szomszédos Katalóniával rokon. A település egy újonnan kialakult és rendkívül népszerű tengerparti üdülőkörzet központja. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Perpignan
Castillet, erődítmény
Perpignan címere
Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Languedoc-Roussillon
Megye	Pyrénées-Orientales
Polgármester	Louis Aliot (2020-)
INSEE-kód	66136
Irányítószám	66000
Körzethívószám	468
Testvérvárosok	Lista Türosz (1997. november 15. – ) Hannover (1960. június 12. – ) Lancaster (1962–) Lake Charles (1991. szeptember 6. – ) Sarasota (1995. szeptember 6. – ) Lleida Lancaster Barcelona (1994–) Mostaganem (2011. október 7. – ) Figueres Ma’alot (1998. július 6. – ) Tavira (2001. július 7. – ) Girona Katalónia Mohammedia
Népesség
Teljes népesség	119 656 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	1737 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	8–95 m
Terület	68.07 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 41′ 51″, k. h. 2° 53′ 41″42.6975, 2.894722222222242.697500°N 2.894722°E, k. h. 2° 53′ 41″42.6975, 2.894722222222242.697500°N 2.894722°E
Perpignan weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Perpignan témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Már a rómaiak is kikötőt létesítettek az akkor még tengerparti városnál. A középkorban Roussillon Grófság székhelyeként Katalóniához tartozott, de miután a XIII-XIV. században Mallorca királyai viselték a Rousillon grófja címet, így 1276–1344 között e királyság kontinentális területeinek lett a székhelye. A XV. században átmenetileg francia kézre jutott, de azután visszakerült az Aragón Korona Országainak birtokába. Csak a XVII. században lett véglegesen francia birtok, 1659-ben az úgynevezett Pireneusi béke véglegesítette Franciaország uralmát a hegyláncig terjedő partvidéken. A katalán hagyomány azonban mindmáig érezhető, a lakosok jelentékeny része beszéli a katalán nyelvet, nyaranta az utcákon, tereken a „sardana” katalán tánc muzsikáját játssza az alkalmi „cobla”, a néphangszerekből alakult zenekar.

• Castillet – a régi belváros, egykori falait lerombolták, megmaradt a régi városkapu és erődítmény, az 1368-1483 között létesült, a városkaput védelmező bástya-erőd, amely Perpignan régi címerében szerepelt. A téglából készített erőd belsejében található a Casa Pairal, a helyi népművészeti és helytörténeti múzeum. A palace de la Loge tér közepén Vénusz szobra áll.
• Loge de Mer – a díszes palota egykor a tőzsde volt, sarkánál hajó formájú szélkakas áll. Az épület 1397-ből származik.
• Hotel de Ville – a régi városháza, egy része XV. századi. A homlokzaton három bronzkar látható, ezek valaha fáklyatartók voltak, de egyben a lakosságnak azt a három csoportját jelképezik, amelyik a városi tisztségviselők választására volt jogosult. A belső udvarában a la Méditerranée szoborcsoport látható.
• Palais de la Députation – XV. századi, az aragóniai királyok korában létezett helyi katalán képviselet székháza volt.
• Maison Julia – a város kevés középkori magánházainak egyike, gótikus szílusban épült a XIV. században.
• Cathédrale St-Jean – 1324-ben kezdték el építeni a város főtemplomát, de csak 1509-ben szentelték fel, közben a tervezett háromhajós épületet egyetlen hajóssá alakították át. A bejárat elé a XVII. században építették a kupolás kis csarnokot. A főoltáron Keresztelő Szent János, a város védszentjének szobra látható, Claude Perret XVII. századi alkotása.
• Église St-Jacques – a templom két részletben épült, első része a XIV., második a 18. században. Nagypéntek délutánján innen indul a bűnbánók körmenete, a Procession des Mystéres, a menetet a Confrérie de la Sanch, vagyis a Szent Vér bűnbánó társasága szervezi 1426 óta.
• Musée Rigaud – XVII. századi palota, gazdag gyűjteményében több festmény található Hyacinthe Rigaud-tól, aki a város szülötte és a XVII-XVIII. század fordulóján népszerű portréfestő volt, valamint ő lett a Napkirály udvari festője.
• Palais des Rois de Majorque – citadella, a mindössze 68 évig fennálló Majorcai Királyság idején épült, ez a királyság Roussillon területe mellett Montpellier városára és a Baleár-szigetekre terjesztette ki hatalmát. Az építkezés 1276-ban kezdődött s akkor fejeződött be, amikor a királyság megszűntével a vár birtokosai az aragóniai királyok lettek.

• François Arago (1786–1853) francia fizikus, csillagász, politikus,
• Valentin Magnan (1835–1916) francia pszichiáter.

• Zsigmond magyar király 1415-ben itt találkozott I. (Antequerai) Ferdinánd aragón királlyal és XIII. Benedek avignoni (ellen)pápával, hogy a nagy nyugati egyházszakadást megszüntesse.

•   - Hannover, 1960 óta.
•   - Lancaster, 1962 óta.
•   - Lac Charles, 1991 óta.
•   - Sarasota, 1995 óta.
•   - Tyre, 1997 óta.

Partnervárosok:

•   - Ma'alot-Tarshiha, 1998 óta.
•   - Tavira, 2001 óta.
•   - Berkane

• Hivatalos honlap

Ez a francia településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!