Párosujjú Patások: Emlősrend

A legújabb genetikai alapú rendszertani besorolások szerint a cetek (Cetacea) egykoron önálló rendje a párosujjú patások rendjébe lett besorolva alrendági szinten.

Párosujjú patások
Evolúciós időszak: Kora eocén - jelen, 55,8–0 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
Szikaszarvas (Cervus nippon)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Csoport: Scrotifera Csoport: Ferungulata Csoport: Patások (Ungulata) Rend: Artiodactyla Owen, 1848
Szinonimák
Cetartiodactyla Montgelard, Catzeflis & Douzery, 1997 Eparctocyona
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Párosujjú patások témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Párosujjú patások témájú kategóriát.

A tevék ősei körülbelül 45 millió éve váltak külön a többi párosujjú patás őseitől (ekkor még valamennyien amolyan cickányszerű állatok voltak). A disznók mintegy 33,9 millió éve különültek el a többi párosujjú patástól; a vízilovak és a cetek ősei mintegy 50 millió éve ágaztak el a kérődzők fejlődésétől és földtörténeti értelemben nagyon kevéssel ezután egymástól is.

A rendbe 356 recens faj tartozik.

Az ebbe a rendbe tartozó fajok testtömege a földről megemelkedő 3. és 4. ujj hegyén, valamint a kéz- és lábtőcsontokon nyugszik. A párosujjúak tehát e tekintetben párhuzamosan fejlődtek a lófélékkel, de közelebbi rokonságban nem állnak velük. Lábfelépítésük különös előnye, hogy a földdel érintkező csekély felület és a kemény paták gyors futást tesznek lehetővé, ugyanakkor a két egymást kiegészítő patafél biztos fogást eredményez. Egyes fajok meredek terepen is jól másznak, amihez hasonlót egyetlen lófélénél sem tapasztalhatunk. A 3. és 4. ujj végén lévő patát képesek kissé egymás felé fordítani, szétterpeszteni, lejtőn pedig oldalvást dönteni, tehát jobban alkalmazkodik a terephez, mint a lovak patája. Nem utolsósorban ennek tudható be, hogy a párosujjúak jóval többféle élőhelyet hódítottak meg, a nyílt, füves pusztáktól és szavannáktól a sűrű aljnövényzetű erdőkön át a hegységekig. A fajok sokfélesége messze felülmúlja a lófélékét, amelyek csupán egyetlen leszármazási ágat képviselnek. Testfelépítésük is igen változatos. A legkisebb faj úgy 2 kilogrammot, a legnagyobb 3200 kilogrammot nyomhat, míg a lóféléknél jóval szűkebb ez a tartomány, vagyis 80-350 kilogramm közötti.

A párosujjú patások szaglószervei kiválóak, részben a ragadozók megszimatolásában, részben a fajtársak jelzéseinek felfogásában van jelentőségük. Sok faj ugyanis vizeletével vagy ürülékével, illetve a szemtájékon, a lábakon vagy a far tájékán lévő bőrmirigyek váladékával jelöli territóriumát. Ezek az állat ivari állapotáról vagy szociális helyzetéről tájékoztatnak. A nősténynek 2 vagy 4 csecsbimbója van, többnyire egy tőgyön, és egyszerre rendszerint 1-2 utódot hoznak a világra. Ez alól kivételt képeznek a disznófélék, ahol a csecsbimbók száma 6-12, és az alomszám is ennek megfelelő. A párosujjúakon belül elfoglalt helyzetük tehát a szaporodás tekintetében is különleges. Az újszülöttek, hamar lábra állnak, és követik anyjukat.

Sok fajnál az állat fején olyan képződmények láthatók, amelyek a fajok, illetve fajtársak közötti összetűzésekben fegyverként használatosak. Ezek legtöbbször másodlagos nemi jellegnek számítanak, a nőstényeknél hiányoznak, vagy pedig a hímekéhez képest alulfejlettek. A disznóféléknél agyarrá megnövő szemfogakat találunk, szintúgy a Kínából betelepített víziőznél, az őzeknél és szarvasoknál egyébként szokásos agancs helyett. A tülkösszarvúak családjában a fejoldalon lévő homlokcsapokon különböző alakú szarvtülkök nőnek. A szarvasféléknél a homlokcsont nyúlványából agancsok fejlődnek, amelyek a szarvakkal ellentétben évente megújulnak. E két utóbbi család tagjai szinte kizárólag növényeken élnek, amelyeket kérődzés útján és bendőmikrobáik segítségével rendkívül jól hasznosítanak. Összetett gyomrukban a nehezen emészthető cellulózt is képesek lebontani és felvehetővé tenni.

A kérődzők hímjét a bika, bak vagy kos, nőstényét többnyire a tehén, kicsinyét pedig a borjú, gida vagy bárány szóval jelöljük. A tevéknél a hímet a csődör, a nőstényt a kanca, a fiatal állatot pedig a csikó szóval jelöljük. A disznóknál a kan, koca és malac elnevezések használatosak. A vízilovaknál megint a bika, tehén és borjú szavak használatosak.

Ezen az emlősrenden belül, a legújabb kutatások alapján az alábbi felosztások léteznek:

• tevealakúak (Tylopoda) Illiger, 1811 - alrend
  • †Gobiohyus? - nem
  • †Homacodontidae Marsh, 1874 - család
  • †Anoplotherioidea - öregcsalád
    • †Anoplotheriidae? - család
    • †Cainotheriidae Cope, 1881 - család
    • †Dacrytheriidae - család
    • †Xiphodontidae Flower, 1883 - család
  • †Merycoidodontoidea - öregcsalád
    • †Agriochoeridae - család
    • †Merycoidodontidae - család
  • Cameloidea - öregcsalád
    • tevefélék (Camelidae) J. E. Gray, 1821 - család
    • †Oromerycidae Gazin, 1955 - család
• Artiofabula Waddell et al., 1999 - klád
  • disznóalakúak (Suina) J. E. Gray, 1868 - alrend
    • disznófélék (Suidae) J. E. Gray, 1821 - család
    • pekarifélék (Tayassuidae) Palmer, 1897 - család
    • †Sanitheriidae - család
  • Cetruminantia Waddell et al., 1999 - klád
    • Cetancodontamorpha Spaulding et al., 2009 - klád
      • †Andrewsarchus Osborn, 1924 - nem
      • †Entelodontidae Lydekker, 1883 - család
      • Whippomorpha Waddell et al., 1999 - alrend
        • †Choeropotamidae Owen, 1845 - család
        • Dichobunoidea - öregcsalád, amely parafiletikus csoportot alkot a Cetacea-ával és a Raoellidae-val
          • †Dichobunidae Turner, 1849 - család
          • †Leptochoeridae Marsh, 1894 - család
          • †Helohyidae - család
          • †Cebochoeridae - család
          • †Mixtotheriidae - család
        • Ancodonta - alrendág
          • Hippopotamoidea - öregcsalád
            • †Anthracotheriidae Leidy, 1869 – család, amely parafiletikus csoportot alkot a Hippopotamidae-val
            • vízilófélék (Hippopotamidae) J. E. Gray, 1821 - család
        • Cetaceomorpha - csoport
          • †Raoellidae Sahni et al., 1981 - család
          • cetek (Cetacea) Brisson, 1762 - alrendág
            • †Archaeoceti Flower, 1883 - részalrend
            • sziláscetek (Mysticeti) Cope, 1891 - részalrend
            • fogascetek (Odontoceti) Flower, 1867 - részalrend
    • Ruminantiamorpha Spaulding et al., 2009 - klád
      • kérődzők (Ruminantia) Scopoli, 1777 - alrend
        • Tragulina Flower, 1883 - alrendág
          • †Amphimerycidae - család
          • †Prodremotheriidae - család
          • †Protoceratidae Marsh, 1891 - család
          • †Hypertragulidae Cope, 1879 - család
          • †Praetragulidae - család
          • kancsilfélék (Tragulidae) H. Milne-Edwards, 1864 - család
          • †Archaeomerycidae - család
          • †Lophiomerycidae - család
        • Pecora Flower, 1883 - alrendág
          • †Gelocidae - család
          • †Hoplitomerycidae - család
          • †Leptomerycidae - család
          • Bovoidea - öregcsalád
            • tülkösszarvúak (Bovidae) J. E. Gray, 1821 - család
          • Cervoidea - öregcsalád
            • szarvasfélék (Cervidae) Goldfuss, 1820 - család
            • pézsmaszarvasfélék (Moschidae) J. E. Gray, 1821 - család
          • Giraffomorpha - részalrend
            • †Palaeomerycidae Lydekker, 1883 - család
            • Giraffoidea - öregcsalád
              • villásszarvúantilop-félék (Antilocapridae) J. E. Gray, 1866 - család
              • †Climacoceratidae Hamilton, 1978 - család
              • zsiráffélék (Giraffidae) J. E. Gray, 1821 - család

• Josef Reichholf: Emlősök. Ford. Schmidt András. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 548 218 3 ISSN 1219-3178  
• ARTIODACTYLA - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
• CETACEA - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
• Ungulate Taxonomy: A new perspective from Groves and Grubb (2011) Archiválva 2012. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
• NZOR (demonstration website)^{[halott link]}
• Asher, Robert J.; Helgen, Kristofer M. (2010). "Nomenclature and placental mammal phylogeny". BMC Evolutionary Biology. 10: 102. doi:10.1186/1471-2148-10-102. PMC 2865478. PMID|20406454.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Even-toed ungulate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Cetacea#Evolution című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Whippomorpha című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Pecora című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.