Olsztyn (ⓘ, IPA: , németül: Allenstein ) város Északkelet-Lengyelországban, a Łyna partján.
A történelmi Varmia fővárosa, az egykori Olsztyni, és a mai Varmia-mazúriai vajdaság székhelye.
Olsztyn | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Lengyelország | ||
Vajdaság | Varmia-mazúriai | ||
Rang | járási jogú város | ||
Polgármester | Piotr Grzymowicz | ||
Irányítószám | 10-001–11-041 | ||
Körzethívószám | (+48)89 | ||
Rendszám | NO | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 170 225 fő (2021. márc. 31.) | ||
Népsűrűség | 1 936,8 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 87,7–154,4 m | ||
Terület | 87,89 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 53° 46′ 48″, k. h. 20° 29′ 39″, k. h. 20° 29′ 39″ | |||
Olsztyn weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Olsztyn témájú médiaállományokat. |
Olsztyn a Varmia-mazúriai vajdaság középső részén helyezkedik el, a Łyna folyó partján, az olsztyni tóvidéken, mely a mazúriai tóvidék része. A város határain belül 13 tó van: a Krzywe, Kortowskie, Trackie, Skanda, Redykajny, Długie, Pereszkowo, Sukiel, Tyrsko, Starodworskie, Podkówka, Czarne és Żbik. Olsztyn 87 km-re fekszik az orosz határtól, és 140 km-re Kalinyingrádtól.
A várost először 1334-ben említik oklevelek a német lovagrend államában. Városi jogokat és az Allenstein (a Łyna porosz neve: Alna) nevet 1353-ban kapta. A lengyel Ołsztyn nevet a 14. századtól kezdték használni. Szent Jakab apostol templomát a 14. század második felében kezdték építeni, ma Lengyelország egyik legszebb téglából épített gótikus temploma. A mai napig megőrizte az öreg város eredeti utcaszerkezetét és imponáló erődítéseit, és a házak többnyire ma is állnak, vagy az épületek követik a középkori alaprajzokat. A 15. század számos háborúja pusztította a még fiatal várost. A toruni békeszerződés (1466) szerint Olsztyn egész Warmiával Lengyelországhoz került.
A soron következő, 1519-1521-ig tartó háború, melyet a Német lovagrend robbantott ki, Dél-Warmiát elpuszttította. A warmiai káptalan akkori feje a toruńi származású fromborki kanonok, Nikolausz Kopernikusz (lengyelül: Mikołaj Kopernik, latinul: Nicolaus Copernicus), a reneszánsz legnagyobb csillagásza volt. Kopernikusz nagyszabású terv keretében sok lengyelül beszélő telepest hívott be Mazóviából. A következő évszázadban a Królewiec-Varsó útvonalon kedvező helyen lévő város felvirágzása következett be. Ezt a fejlődést a 17-18. századi északi háborúk akasztották meg. Az 1709-1712 közötti járvány a város lakosságát csaknem teljesen elpusztította. Az olsztyni káptalan támogatásának köszönhetően a 18. században sikerült helyreállítani a város helyzetét. Lengyelország felosztásakor Warmia a Porosz Királysághoz került.
1807-ben Olsztynba látogatott a francia császár. A napóleoni háborúk után a poroszok önkormányzati tartományt hoztak létre és 1818-ban megalapították az olsztyni járást.
A 19. század második fele Robert Zakrzewski, majd Oskar Belian polgármester vezetésével dinamikus fejlődés ideje. 1867-ben korszerű kórház nyílt meg, 1873-ban vasúti összeköttetés Toruńnyal és az első világi iskola, egy gimnázium 1877-ben nyílt meg. A lakosság létszáma ebben az időben az 1846-os 4000 főről 1875-ben 6000-re, és 1895-ben 25 000-re bővült.
Ebben az időben Olsztyn lett a lengyel nemzeti mozgalom központja Warmiában. 1886-ban jelent meg a Gazeta Olsztyńska újság első száma, melyet a Liszewski és Pieniężny család 1939-ig megszakítás nélkül megjelentetett.
1890-ben városi gázhálózat, 1892-ben telefonhálózat és hat évvel később korszerű vízvezeték rendszer, 1907-ben pedig villamos hálózat létesült. Az utcákon megjelentek a villamosok és nem sokkal később megnyílt a repülőtér is.
1939-ben több, mint 50 000 fő lakott a városban. 1945. január 22-én Olsztynt elfoglalta a Vörös Hadsereg, néhány napi megszállás után az orosz katonák felgyújtották a várost, az épületek mintegy 40%-a elpusztult. 1946-ban a népesség 23 000 fő volt, 1950-ben 45 000. Az ipar és a gazdaság lassan magához tért. Az igazi fellendülést azonban a gumiabroncs gyár létesítése hozta 1967-ben. A város képe gyökeresen megváltozott.
Áttörést jelentett a politikai életben a Szolidaritás szakszervezet (lengyelül NSZZ „Solidarność”) megalakulása. A rendkívüli állapot alatt a városban aktív ellenállás volt tapasztalható. 1989 után területi önkormányzat alakult, az első demokratikusan választott vajdasági és városi vezetéssel.
Ma folytatódik a fejlődés, egymás után épülnek a lakónegyedek, ipari létesítmények (Michelin). Olsztyn egyike azon kevés lengyel városnak, ahol a demográfiai szaporulat pozitív.
Olsztyn fontos turista célpont, főképpen a tóvidékben elfoglalt központi helyzete miatt, de sok műemléke és egyéb látványossága miatt is.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Olsztyn, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.