Székesegyház

A „Katedrális” című lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: A katedrális (egyértelműsítő lap).

Genfben katedrálisnak nevezik a Kálvin János székét őrző református templomot is. A katedrális egyházszervezeti rendszerhez kapcsolódó, lényegében rangfokozatot jelentő funkcionális fogalom. Az ilyen templom általában a püspök rezidenciájához közel áll.

A középkorban a bazilikákkal ellentétben a székesegyházak nem feltétlenül voltak a települések legnagyobb, legdíszesebb templomai. Csak a 18. századtól vált jellemzővé a monumentalitásra törekvés: az a szándék, hogy a székesegyházak emelkedjenek ki környezetükből.

A székesegyháznak nem jellemző ismérve se az építmény kora, se épülettípusa, se mérete, se stílusa; kötelező tartozéka viszont a püspök széke (trónja) és a székesegyházi vagy főszékesegyházi káptalan ülésterme.

A székesegyház főépületében a következő részeket szokás elkülöníteni:

• a püspök trónja;
• szentély a főpapok, kanonokok stallumaival (ülőpadjaival);
• templomhajó(k) a hívek befogadására.

A katolikus egyházban a székesegyház hivatalos latin neve ecclesia cathedralis. Ez az elnevezés először 516-ban, a tarragonai zsinaton jelent meg. Magyar neve, a székesegyház a latin név hű fordítása. A székesegyház az a templom, ahol a püspök trónja áll, a főszékesegyház pedig az, ahol az érseké (bár az érsek is püspök). A budapesti Szent István-bazilika az esztergomi főszékesegyház társszékesegyháza, mivel az esztergom-budapesti érseknek itt is van egy trónja. Rómában, a pápának, mint Róma püspökének, a Vatikán területén kívül is vannak székesegyházai (pl.: Santa Maria Maggiore, vagy Lateráni bazilika stb).

Az ortodox egyházakban ez az elnevezés többnyire ismeretlen, bár Magyarországon előfordul. Ott a püspöki templomot általában egyszerűen templomnak vagy nagytemplomnak nevezik. A román ortodox egyházban azonban nyugati hatásra beépült ez a fogalom a köznyelvbe. (Pl: Kolozsvár - Caterdrala Ortodoxă - ortodox katedrális. A Román Ortodox Egyház jelenlegi legnagyobb építkezési terve hivatalos nevén is a nemzeti megváltás katedrálisának felépítése Bukarestben.)

Általában a protestáns egyházak sem ismerik a székesegyház fogalmát: nincs kitüntetett címe annak a templomnak, amelynek a püspök a lelkésze. Az egyes templomokat legfeljebb méretük vagy koruk alapján különböztetik meg jelzőkkel (nagy-, kis-, ó-, új- vagy öregtemplom).

A dóm elnevezés a latin domus (ház) szóból származik. A franciában a dôme kifejezés egyúttal kupolát is jelent.

Egy templomot a Római Szentszék nevezhet ki katedrálissá, ha ez egyházmegye alapítása vagy egy püspöki székhelyének más városba helyezése miatt szükségessé válik. Ennek alapvető oka az, hogy a püspöki cím magában foglalja az egyházmegye székesegyházának helyt adó város nevét.

Egy új egyházmegye alapításakor a Szentszék az egyházmegye nevét adó városban a székesegyházat, a püspök trónjának helyet adó templomot is megnevezi. Egy már létező egyházmegye székhelyén indokolt esetben maga a püspök is kijelölhet más templomot székesegyházának.

Vannak olyan egyszer volt egyházmegyei székesegyházak, amelyek egyházmegyéjük megszűnése után vagy más kegyeleti okból megtartották a katedrális elnevezést annak ellenére, hogy püspök trónja ma már nem áll bennük.

Olaszországban a katedrálisokat duomo-nak („dóm”) nevezik, és ez az elnevezés a katedrálishoz (cattedrale) hasonlóan nagyon elterjedt. Így Németországban a Dom (például a kölni dóm) vagy Skandináviában Domkirke.

Magyarul a dóm jelentése szűkebb: kupolával fedett főtemplom. Magyarországon leginkább a szegedi dómot hívják így, de a budapesti Szent István-társszékesegyházat (a „bazilikát”) is gyakran nevezik Szent István-dómnak.

Társszékesegyházak

A társszékesegyház kettős központú egyházmegyékben (Magyarországon ilyen az Esztergom-Budapesti főegyházmegye, a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye, a Szeged-Csanádi egyházmegye és a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye) a másodrendű egyházmegyei központban található fontos épület, mely kiemelkedik a többi templom közül azzal, hogy a megyés püspöknek ott is van egy széke, de a templom ettől még nem emelkedett teljes jogú székesegyházi rangra. Társszékesegyház például a budapesti Szent István-bazilika és a kecskeméti nagytemplom is.

Előszékesegyházak

Az előszékesegyházak jellemzően missziós területeken, kialakulófélben lévő, egyházmegyei rangot még el nem ért egyházkormányzati egységek (például apostoli adminisztratúra) vezető templomai.

Római katolikus székesegyházak

•  
  Debreceni székesegyház
•  
  Egri főszékesegyház
•  
  Esztergomi főszékesegyház
•  
  Győri székesegyház
•  
  Kalocsai főszékesegyház
•  
  Kaposvári székesegyház
•  
  Pécsi székesegyház
•  
  Szegedi székesegyház
•  
  Székesfehérvári székesegyház
•  
  Szombathelyi székesegyház
•  
  Váci székesegyház
•  
  Veszprémi főszékesegyház

Római katolikus társszékesegyházak

•  
  Békéscsabai társszékesegyház
•  
  Budapesti társszékesegyház
•  
  Kecskeméti társszékesegyház
•  
  Nyíregyházi társszékesegyház

Görögkatolikus székesegyházak

•  
  Hajdúdorogi főszékesegyház
•  
  Miskolci székesegyház
•  
  Nyíregyházi székesegyház

Ortodox székesegyházak

•  
  Budapesti székesegyház
•  
  Gyulai székesegyház
•  
  Szentendrei székesegyház

•  
  A kölni dóm
•  
  A wormsi dóm
•  
  A speyeri katedrális
•  
  Szent Pál-székesegyház, London
•  
  A lateráni főszékesegyház, a pápa címtemploma
•  
  Szent Márk-dóm, Velence
•  
  A milánói dóm
•  
  A firenzei dóm
•  
  Péter-Pál-székesegyház, Szentpétervár
•  
  Boldog Vazul-székesegyház, Moszkva
•  
  Megváltó Krisztus-székesegyház, Moszkva
•  
  Helsinki székesegyház
•  
  A reimsi Notre-Dame
•  
  A párizsi Notre-Dame
•  
  Szent István-székesegyház, Bécs
•  
  Szent Pál-katedrális, São Paulo
•  
  Miasszonyunk-székesegyház, Brazíliaváros
•  
  Saltai katedrális, Argentína

 

Nézd meg a székesegyház címszót a Wikiszótárban!

• Művészeti lexikon /Éber László. Budapest : Győző Andor, 1926. Dóm szócikket ld. 186. o.
• Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 583. o. ISBN 963-9257-15-X  

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Székesegyház témájú médiaállományokat.

• Az első ferences titulusú székesegyház (2010. december 4.) Magyar Kurír