Károlyi Gáspár: Magyar bibliafordító

január 3. ) református lelkipásztor, az Abaúji Református Egyházmegye (Tiszáninneni református egyházkerület) esperese, a Biblia első teljes magyar nyelvű fordításának elkészítője (→ Károli-biblia).

Károlyi Gáspár
Károlyi 1890-ben felavatott szobra Göncön
Élete
Született	1529 körül Nagykároly
Elhunyt	1592. január 3. (63 évesen) Gönc
Pályafutása
Fontosabb művei	• Két könyv... • Károlyi-biblia (a Biblia első teljes magyar nyelvű fordítása)
A Wikimédia Commons tartalmaz Károlyi Gáspár témájú médiaállományokat.

A Károli név az általa készített bibliafordítás, a Károli-biblia kiadásainak impresszumaiban, és a róla elnevezett egyetem nevében is megjelenik.

Eredeti (szerb) neve Radicsics volt, de később a szülővárosáról, Nagykárolyról Carolinak avagy Caroliusnak írta a nevét. Ezt a nevet ma Károlyinak magyarosítják. Kiejtés szempontjából ez a helyes akkor is, ha az élő tradíciót követve "Károli"-nak írjuk, de sokan, főleg protestánsok, „l” betűvel, „Károli”-nak is ejtik.

Származása

A szülei a Délvidékről menekültek el északi területre a török betörések miatt. A származási helyéből és a Radicsics (ami Radics fiát jelenti) névből adódóan valószínűleg szerb származású családról van szó, amely felvette a protestáns vallást.

Tanulmányai

Iskoláit Nagykárolyban kezdte, Brassóban végezte, majd 1556-ban a Wittenbergi Egyetemen tanult (az egyetem évkönyvében Caspar Carolus Pannonius néven szerepel).

Hegyalján

1562-ben a neves egri várkapitány, Dobó István öccsének, Domokosnak a pártfogása alatt állt. Ennek a kapcsolatnak köszönhetően kerülhetett később Gönc mezővárosába, ugyanis földesura Domokos bátyja volt.

1562-ben fejezte be a Két könyv.. című munkáját, ami a magyar reformáció történelemszemléletének első prózai összefoglalása.

1563-ban gönci református lelkipásztor lett, majd később esperes. Nem sokkal ezután megválasztották a Kassa-völgyi egyházmegye szeniorává.

1566-ban összehívta a gönci zsinatot, a tiszáninneni esperességek számára. Esperesként többször fellépett a szentháromságtagadó unitáriusok ellen; köztük Egri Lukáccsal vitázott.

1572-ben Gönc leégett templomának újjáépítését vezette.

1584-ben a Mágócsy urakhoz tartozó Tállyán lett fő lelkész; ahol 1587-ig maradt. Ebben az időszakban kezdte meg a bibliafordítását is. Mágócsy Gáspár halála évében visszatért Göncre. 1592-ben ott is halt meg.

Magánélete

Háromszor nősült és több gyermeke született. A második felesége és az ebből a házasságból születő gyermekeinek többsége az 1586-os pestisjárványban halt meg.

Borszőlős területe volt Gönc és Tokaj határában is, borait kassai kereskedőkön keresztül árulta.

A hegyaljai nagybirtokosokkal jó viszonyban volt, a segítségükkel készítette el a bibliafordítását is.

Bibliafordítás

„Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását…”

Károlyi Gáspár legjelentősebb munkája a Biblia első teljes magyar fordítása, az ún. Károli-biblia, amit 1586-ban kezdett meg, Mágocsy Gáspár Torna vármegye főispánjának, valamint annak unokaöccsének, Mágocsy Andrásnak a támogatásával. A pártfogók 1586-ban, illetve 1587-ben bekövetkezett halálát követően Rákóczi Zsigmond, a későbbi erdélyi fejedelem karolta fel a bibliafordítás ügyét. Hat református lelkésztársa segítségével hamar elkészült vele.

A Károlyi-biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el és 1590. július 20-án fejezték be, így a fordítás után négy évvel a magyar nyelvű Szent Biblia Vizsolyban nyomtatásban is megjelent, 700-800 példányban. Mára 57 példány maradt fenn, ebből 24 található Magyarországon.

Két könyv..

Fontos műve még a „Két könyv minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjöknek okairól” című könyve (Keet könyö minden orszagoknac es kyralioknac io es gonosz szerenczeieknec okairul…) (1563) – amiben Magyarország hanyatlásának okait keresi, és más írókhoz hasonlóan arra a megállapításra jut, hogy a török csapás a büntetés a magyarok vétkeiért. Sok bibliai részletet tartalmaz.

 

• Vizsolyban mellszobor, Göncön, pedig egész alakos, Mátrai Lajos György által készített és a Schlick-féle gyár által ércbe öntött, 1890-ben leleplezett szobra állít neki emléket.
• 1929-ben, Károlyi születésének 400. évfordulójáról Reményik Sándor: A fordító – Károli Gáspár emlékezetének című költeményében emlékezett meg.
• Szintén 1929-ben, Nagykárolyban a református templom bejárata fölött emléktáblát avattak, amin a következő felirat szerepel:

„Születésében megáldott, életében istenes, halálában halhatatlan
KÁROLI GÁSPÁR
gönci papnak a Vizsolyi Biblia fordítójának
Nagykároly város szülöttének emlékezetére
születésének négyszáz éves fordulóján
az Úr MCMXXIX esztendejének szeptember hava XV. napján
állíttatták a református anyaszentegyház gyülekezetei.”

• A templom kertjében is áll egy Károlyi-szobor.
• Emlékét őrzi a református egyház által alapított és fenntartott budapesti Károli Gáspár Református Egyetem.
• Károli Gáspár-díj (1997-től) a hittudományok területén maradandót alkotók és a biblikus tudományok terén kimagasló eredményeket elérők díjazására.
• Nevét viseli az 547612 Károligáspár kisbolygó.

• Két könyv. Minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjeknek okairul. Nyomtatá Mihal Töröc 1563; Egyetemi Ny., Bp., 1931 (Magyar irodalmi ritkaságok)
• Két könyv; sajtó alá rend., bev. Harsányi András; Evangélikus Leánygimnázium, Bp., 1940 (Magyar irodalmi ritkaságok)
• Károli Gáspár válogatott munkái; összeáll., utószó Vargha Balázs; Magvető, Bp., 1958 (Magyar könyvtár)
• Károlyi Gáspár, a gönci prédikátor; vál., sajtó alá rend., utószó, jegyz. Szabó András; Magvető, Bp., 1984 (Magyar hírmondó)

• Bottyán János: Hitünk hősei
• Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon 1521–1945, Gondolat Kiadó, Budapest, 1985
• Abaúji Református Egyházmegye – Hernád-völgye (Felelős szerkesztő: Baksy Mária esperes)

• Károlyi Gáspár a gönczi prédikátor, Magvető Kiadó, Budapest, 1984
• Péter Katalin: A Vizsolyi Biblia
• Szabó András: Károlyi Gáspár. In: Nemzeti Évfordulóink 2004 (Életrajza a Nemzeti Évfordulók Titkársága oldalán)^{[halott link]}
• Életrajza
• Károli emlékezete
• A vizsolyi Biblia
• Károli szobra^{[halott link]}
• Károlyi Gáspár: Keet könyö minden orzagoknac es kyralioknac io es gonoz szerenczeieknec okairul…
• Szent Biblia azaz Istennek Ó és Új Testamentomában foglaltatott egész Szent Írás, magyar nyelvre fordította Károli Gáspár
• Az eredeti Károli Biblia (1590) újszövetségi könyveinek betűhű szövege és mai magyarra normalizált változata elérhető, kereshető, olvasható az Ómagyar Korpusz ban és a Párhuzamos Bibliaolvasó ban.