Az ideológia valamely osztály, politikai párt, vallás, irányzat vagy korszak által vallott eszmék, nézetek, fogalmak rendszere, amely a társadalmi tudat különböző formáiban (filozófiai, vallási, művészeti, politikai, erkölcsi nézetekben) jut kifejezésre és ennek alapján irányelveket állapít meg a társadalom működtetésére nézve.
A politológiai szakirodalomban nincs egységes álláspont arra nézve, hogy egy gondolati rendszer milyen kritériumok szerint nevezhető ideológiának, és mikortól filozófiának, vallásnak. Ennek megfelelően akadnak, akik az utóbbi típusú ismeretrendszereket is ideologikusnak tartják, legtöbben mégis tagadják ezt.
Az ideológia szó eredetileg és szó szerint az ideák (gondolatok, eszmék, ötletek) rendszeres tanulmányozását, tanát jelentette (ld. lentebb).
A modern politológia és filozófia inkább olyan, általános világnézeti jellegű (filozófiai és/vagy vallási és/vagy gazdasági és/vagy politikai) eszmék egységes elméletté szervezett rendszerét érti rajta, amely megkísérli az (aktuális vagy a mindenkori) emberi társadalom kritikai leírását, és ennek alapján, irányelveket állapít meg annak működtetésére nézve. Utóbbi elvek tartalmazhatnak az egyén számára ideális viselkedési módokat, a közösségi irányításának formáit, illetve hasonló gyakorlati elveket. A legtöbb szerző tehát részint az ideológia társadalomleíró és/vagy szervező funkcióját emeli ki, míg mások azt, hogy az ideológiák elméleti, világnézeti alapokon állnak, számukra az elmélet legalább olyan fontos, mint a gyakorlat. Az ideológiáknak azonosító („mi, kockásnyakkendő-pártiak”) és megkülönböztető („ti, csíkosnyakkendő-pártiak”) funkciója is van.
Az ideológiák önmagában való tanulmányozását George Walford vetette fel a harmincas évek végén. Területét Systematic ideologynek nevezte el.
Eszméknek, elveknek az összessége, melyeket azért hoznak létre, hogy koherens egésszé formálják a pártok mondanivalóját. Az ideológia megkönnyíti a tájékozódást a pártok között. A nagy francia forradalom utáni korszak terméke.
Az ideológiáknak mindig két vonatkozása van: belső és külső.
Nagy alapkérdéseket illetően van kidolgozott nézetük. Például: az emberek egyenlőek vagy nem. A többség és kisebbség viszonya. Minden társadalmat különböző népcsoportok alkotják.
Az ideológia szó megalkotása a francia filozófus Antoine Destutt de Tracy nevéhez fűződik, egy újfajta eszme-tudomány létrehozása céljából. Nyomtatott formában először 1796-ban jelent meg.
Az első átfogó ideológiakritikát Karl Marx és Friedrich Engels gyakorolták A német ideológia cím művükben. Marx és Engels az ideológiát hamis tudatként határozták meg, s használata legtöbb szövegkörnyezetben ironikus, gúnyos felhangot kapott. A német ideológia arról tanúskodik, hogy a fogalmat az ifjúhegeliánusok valláskritikájára alkalmazták, de kiterjesztették minden idealista gondolkodásra, melyben többek között az „ártatlan és gyermeteg fantáziák”, „a valóság árnyképei” titulusok szerepelnek az ideológiák metaforáiként. Engels egy 1893-as, Franz Mehringhez írott levelében tömören, szinte definíciószerűen összefoglalja, mit ért az ideológia fogalma alatt:
Lenin radikális fordulatot hozott a fogalom értelmezésében és használatában. Hangsúlyozza az ideológia osztálymeghatározottságát, ennek következtében az osztályharcban álló burzsoázia és a proletariátus ideológiái is küzdenek egymással a tömegek tudatának meghódításáért. Ezáltal kiterjeszti a fogalom jelentését, nézetei szerint az ideológia helyesen is tükrözheti a valóságot, s ebben az esetben az ideológia nem tudománytalan. A marxizmus tehát a munkásosztály tudományos ideológiája is egyúttal. Karl Kautsky érvelésére támaszkodva így ír erről a Mi a teendő? című könyvében, 1902-ben:
Az „Iszkra” 16. számában Politikai agitáció és „osztályszempont” című írásában a következőképpen ír ugyanerről:
A ideológiakutatás elindítója Mannheim Károly „Ideológia és utópia” c. nagy hatású könyve volt 1929-ben.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Ideológia, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.