Hollandia Földrajza

Hollandia viszonylag kis területű ország, teljes felszíne 41 545 km², a világban az országok terület szerinti listája 131. helyén áll. 17,4 millió lakosa van, az 521 fő/km²-es népsűrűségével Európa legsűrűbben lakott országa (kivéve a miniállamokat, mint Monaco, Vatikán és San Marino), az országok népsűrűség szerinti listája 12. helyén van. Mindössze három olyan ország előzi meg, ahol a népesség több mint 16 millió, a többiek kisebbek.

Hollandia
é. sz. 52° 19′, k. h. 5° 33′52.316666666667, 5.5552.316667°N 5.550000°E
Kontinens	Európa
Szubrégió	Nyugat-Európa
Főbb területi jellemzők
Területi helyezés	131.
Teljes terület	41 545 km²
Szárazföldi határ	1 027 km
Környező országok	Németország Belgium
Extrém területi jellemzők
Legmagasabb pont	Vaalserberg, 322,7 m
Legalacsonyabb pont	Zuidplaspolder, -7 m
Leghosszabb folyó	Rajna, 764 km
Legnagyobb szárazföldi vízfelület	IJsselmeer, 1100 km²
Használatban levő terület
Megművelhető terület	? %
Egyéb jellemzők
Éghajlat	Nincs megadva
Domborzat	Nincs megadva
A Wikimédia Commons tartalmaz Hollandia témájú médiaállományokat.

Földrajzi koordinátái: é. sz. 52° 22′, k. h. 4° 53′52.366666666667, 4.883333333333352.366667°N 4.883333°E

Terület:

összesen: 41 545 km²

szárazföldi: 33 481 km²

vízi: 8064 km²

Szárazföldi határ:

összesen: 1027 km

határmenti országok:

• Belgium 450 km
• Németország 577 km

Tengerpart: 451 km

Éghajlat: mérsékelt, óceáni, hideg nyarak és enyhe tél (európai szárazföldi), trópusi (Karib-szigetek)

Terep: elsősorban partmenti alföld és egykor tenger alatt lévő földek (polder), néhány hegy délkeleten

Tengerszint feletti magasságok:

legalacsonyabb pont: Zuidplaspolder, −7 m

legmagasabb európai pont: Vaalserberg, 322,7 m

legmagasabb pont (beleértve a karibi szigeteket is): Mount Scenery Sabában, 887 m

Természeti erőforrások: földgáz, kőolaj, tőzeg, mészkő, só, homok és kavics, szántóföld

Földhasználat: (2011)

szántóföld: 25,08%

állandó növények: 0,88%

egyéb: 74,04%

Öntözött földterület (2007): 4572 km²

Teljes megújuló vízkészlet (2011): 91 km³

 

Természeti veszélyek: a tengerek és a folyók áradása állandó veszélyt jelent. A gátak és homokdűnék kiterjedt rendszere védi a teljes terület közel felét az északi és nyugati heves őszi viharok elárasztásától.

Környezetvédelem - aktuális problémák: a vízszennyezés nehézfémekkel, szerves vegyületek és műtrágyák, például nitrátok és foszfátok formájában; a járművekből származó légszennyezés és a finomítási tevékenységek; savas eső

Az ország két részre osztható: az alacsony és sík földterületek nyugaton és északon, a magasabb területek kisebb dombokkal pedig a keleti és déli területeken. Az előbbiek, beleértve a visszanyert poldereket és a folyami deltákat, felszínének mintegy felét teszik ki, és kevesebbek, mint a tengerszint felett 1 méter, ennek nagy része valójában a tengerszint alatt van. A tengeri falak és a parti dűnék széles hálózata védi Hollandiát a tengertől, a folyók mentén húzódó falak és gátak védik a folyók áradásától. Az ország többi része inkább sík. Csak az ország szélsőséges déli részén emelkedik jelentős mértékben a föld, az Ardennek aljánál. Itt található Vaalserberg, Hollandia legmagasabb európai pontja, 322,7 méterrel tengerszint felett. Az egész ország legmagasabb pontja a Mount Scenery (887 méter), amely Hollandia európai részén kívül helyezkedik el, a karibi Saba szigetén. Hollandia három nagy európai folyó (Rajna, Maas és Schelde) torkolatainál található.

Legnagyobb városok

Tartományaikkal 2019 novemberében:

1. Amszterdam (Észak-Hollandia) 872 680 fő
2. Rotterdam (Dél-Hollandia) 650 711 fő
3. Hága ('s-Gravenhage) (Dél-Hollandia) 544 766 fő
4. Utrecht (Utrecht) 357 179 fő
5. Eindhoven (Észak-Brabant) 234 235 fő

Ez a szócikk részben vagy egészben a Geography of the European Netherlands című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.