Heidelberg: Város Németországban
Heidelberg (régebben Heidelberga) város Németországban, Baden-Württemberg tartományban.
Területe: 108,83 km².
| Heidelberg | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Baden-Württemberg | ||
| Járás | Regierungsbezirk Karlsruhe (1972. december 31. – ) | ||
| Alapítás éve | 1196 | ||
| Polgármester | Eckart Würzner (független) | ||
| Irányítószám | 69115–69126 | ||
| Körzethívószám |
| ||
| Rendszám | HD | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 162 273 fő (2022. dec. 31.) | ||
| Népsűrűség | 1314 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 114 m | ||
| Terület | 108,83 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 49° 24′ 44″, k. h. 8° 42′ 36″, k. h. 8° 42′ 36″ | |||
  Heidelberg Pozíció Baden-Württemberg térképén | |||
.svg) | |||
| Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén | |||
| Heidelberg weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Heidelberg témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
A város több vasútvonal találkozásánál, a Neckar völgyében terül el; ott, ahol a folyó a közép-rajnai síkságra kilép. A Neckar mentén mintegy 3 km hosszan elnyúló város két partját három híd köti össze (melyekből az Alte Brücke-n ma már csak gyalogosok közlekedhetnek). Tengerszint feletti magassága: 116 m. A környező dombok 300-500 méterre nyúlnak fel. Északról Dossenheim, nyugatról Eppelheim, délről Leimen településsel határos.
Története
Heidelberg helyén már a 3. században egy római telep állt. A mostani Heidelberg eredetileg a wormsi püspök hűbérbirtoka volt. Ottó választófejedelem (1228- 1253) tette először székhelyévé; meg is maradt Pfalz fővárosának 1720-ig. 1196-ban íródott az első írásos emlék a városról.
A 16. században Ottheinrich választófejedelem alatt államvallás lett a kálvinizmus. Az 1590-es évektől kezdve számos református magyar diák tanult a Heidelbergi Egyetemen. 1563-ban itt jelent meg a Heidelbergi káté, amely a református egyház alapvető hittételeit tartalmazza. 1622-ben Tilly elfoglalta és megsarcolta a várost; 1689-ben ugyanezt tették vele a Mélae vezérelte franciák, akik azután 1693-ban feldúlták. 1720-ban Károly Fülöp a székhelyét áttette Mannheimba, 1803-ban pedig Heidelberget Badenhez csatolták.
Látnivalók
Az óváros (Altstadt) az UNESCO világörökség része. A legkiválóbb épületek:
- a Marktplatzon álló templom, amelyet 1400-ban Ruprecht császár alapított, az alapítónak és nejének síremlékével
- az evangélikus Péter-templom
- az 1704-ben épített városháza
- a kémiai laboratórium, amely előtt Wrede bajor hadvezér bronzszobra áll
- egyéb egyetemi épületek
Megtekintésre leginkább méltó részletek:
- az Elisabethenthor
- a négy gránit-oszlop a kastély kútja körül, amelyek Nagy Károly ingelheimi palotájából kerültek ide
- a Friedrichsbauban a templom, amelyben érdekes régiséggyűjteményt őriznek
- az 1751-ben épült nagy heidelbergi hordó, amely 7 m átmérőjű és 10 m hosszú
- Miként a város fekvése, úgy környéke is igen szép; a kastély fölött van a hohenstaufi Konrád egykori kastélyának helyén a Molkenkur nevű vendéglő, ahonnan az egész környékre igen szép kilátás nyílik
A várkastély
A híres heidelbergi várkastély a város tőszomszédságában, a Geisberg egy nyúlványán, a Jettenbühelen áll; részben még ép, részben lerombolt épületekből áll. A kastélyt, amely egy négyszöget alkot, III. Ruprecht választó és német király kezdte építtetni, V. Lajos (1503-44), II. Frigyes (1544-56), Henrik Ottó (1557 körül), IV. Frigyes (1600 körül) és V. Frigyes, a téli király folytatták és fejezték be. Az egész kastély egy nagy négyszöget alkotott kerek szöglettornyokkal; késő reneszánsz stílusban épült (a gazdag plasztikai díszítésekkel ellátott Ottó-Henrik szárnyképét). Anton Praetorius 1595-ben fogalmazta meg a „Heidelbergi kastély első óriás hordójá“-ról készült legrégebbi latin nyelvű leirást. A franciák 1689 és 1693 között jó részét feldúlták; az emberek romboló munkáját 1764-ben egy villámcsapás folytatta és azóta a kastély egy része rom. 1883 óta a badeni (ma a baden-württembergi) kormány a kastély fenntartására, illetőleg restaurálására évenként tetemes összegeket fordít.
Az egyetem
Heidelbergnek főképpen egyeteme, a Ruperto-Carola kölcsönöz jelentőséget. A német birodalomban a legrégibb egyetemként, 1386-ban I. Ruprecht pfalzi választó alapította a párizsi egyetem mintájára; Őszinte Fülöp korában (1476-1508) nagy hírt szereztek számára tanárai: Georgius Agricola, Johannes Reuchlin és Johannes Oecolampadius. A reformáció behatása alatt újjáalakult; Zacharias Ursinus és Caspar Olevianus, a Heidelbergi káté szerzői itt tanítottak és a kálvinizmus jelentős iskolájává tették. Amikor 1622-ben Tilly elfoglalta a várost és híres könyvtárát, a Bibliotheca Platinát Rómába küldte, az egyetem is megszűnt működni, de 1652-ben Károly Lajos választó ismét helyreállította. 1689 és 1693 után, amint a franciák Heidelberget elfoglalták, az egyetem több éven át ismét szünetelt; a 18. században is csak tengődött. A francia forradalmat követő háborúkban csaknem minden birtokát elvesztette és a teljes feloszláshoz volt közel, míg végre 1803 után Károly Frigyes badeni nagyherceg, aki Heidelberget megkapta, jelentékeny adományokkal újra felélesztette. A 19. század végén öt fakultása volt (teológiai, jogi, orvosi, filozófiai és természettudományi); a docensek száma 117, a hallgatóké 1294, a klinikák, szemináriumok, laboratóriumok, intézetek száma 29 volt. 2004-ben több mint 27 000 hallgatója volt.
Múzeumok
- Ägyptisches Museum Heidelberg – Egyiptomi múzeum
- Carl Bosch Museum Heidelberg – Carl Bosch Múzeum
- Deutsches Apotheken-Museum – Gyógyszertármúzeum
- Deutsches Rugby-Sportmuseum – Rögbi sportmúzeum
- Deutsches Verpackungsmuseum – Csomagolásmúzeum
- Dokumentations- und Kulturzentrum Deutscher Sinti und Roma
- Heidelberger Kunstverein
- Heidelberger Schloss – Heidelberg kastély
- John Rabe Communication Centre Heidelberg – John Rabe Kommunikációs Központ
- Kurpfälzisches Museum der Stadt Heidelberg
- Museum für sakrale Kunst und Liturgie – Szakrális Kultúra és Liturgia Múzeum
- Museum Haus Cajet
- Stiftung Reichspräsident Friedrich Ebert Gedenkstätte
- Textilmuseum Max Berk – Max Berk Textilmúzeum
- Völkerkundemuseum – Népművészeti Múzeum
Lakosság
|
|
|
¹ Népszámlálás
| Lakosok száma | 133 566 | 130 206 | 130 134 | 134 386 | 131 429 | 138 964 | 141 509 | 145 642 | 154 715 | 162 273 |
| 1961 | 1968 | 1974 | 1981 | 1988 | 1994 | 2001 | 2008 | 2014 | 2022 |
Híres emberek
- Max Weber szociológus 1882-ben kezdte meg jogi tanulmányait a Heidelbergi Egyetemen, ahol főszakként azonos nevű, jogászként és politikusként tevékenykedő édesapja szakterületét választotta.
- Lénárd Fülöp, Nobel-díjas fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja a Heidelbergi Egyetemen szerezte meg a doktorátusát 1886-ban.
- Lukács György filozófus 1912-1917 között Heidelbergben élt.
- Itt hunyt el 1976. szeptember 8-án Caesar Rudolf Boettger német malakológus.
- Itt hunyt el 1980. július 19-én Szent-Iványi Domokos magyar diplomata.
A város szülöttei
- VIII. Ráma 1925–1946 thaiföldi király (uralkodott 1935–1946 között)
- Szilvia svéd királyné (1943)
- Frank "Franky" Ziegler, a Panik zenekar énekese (1987)
- Nelson Angelo Piquet, Formula-1-es pilóta (1985)
Közlekedés
A városon halad át az Elsenztalbahn vasútvonal.
Testvértelepülések
Külső hivatkozások
- A „Heidelbergi kastély és óváros” az Unesco világörökségi listáján
- Térképkalauz – Heidelberg
- Tony Halliday: Nyitott szemmel - Németország. Budapest: Kossuth Kiadó. 2010. ISBN 978-963-09-5970-4
Jegyzetek
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Heidelberg, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.