Európai Biztonsági És Együttműködési Szervezet

Eredetileg 1975-ben értekezletként hozták létre, annak érdekében, hogy a Helsinki záróokmány értelmében alkalmi fórumot teremtsenek a többoldalú, de főképp a kelet-nyugati párbeszédnek. 1992-ben alakították állandó intézménnyé, az 1994-es budapesti konferencián vette fel a jelenlegi nevét. A bécsi székhelyű szervezet célja a korai figyelmeztetés, a válságmegelőzés, a válságkezelés, a válság utáni rehabilitáció.

Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet EBESZ/OSCE
57 EBESZ részt vevő állam   11 Partnerállam
Alapítva	1975, Helsinki
Székhely	Bécs, Ausztria
Vezetők	- DEU Helga Maria Schmid (Főtitkár) - SWE Ann Linde (soros elnök) - ITA Mateo Mecacci (a varsói székhelyű Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodájának (ODIHR) vezetője) - PRT Teresa Ribeiro (sajtószabadságért felelős képviselő) - KAZ Kairat Abdrakhmanov (Hágában székelő nemzeti kisebbségi főbiztos) - GBR Peter Lord Bowness (a Parlamenti Közgyűlés elnöke)
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet EBESZ/OSCE weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet EBESZ/OSCE témájú médiaállományokat.

A legátfogóbb páneurópai biztonsági szervezet, 57 résztvevő + 11 partnerállammal. Az EBESZ az ENSZ Alapokmány VIII. fejezete által meghatározott regionális szervezet. Az európai biztonság és stabilitás megőrzése érdekében gyakorolt fő funkciói: a korai előrejelzés, a konfliktusmegelőzés, a válságkezelés és a válságok megoldását követő rehabilitáció. A biztonságot átfogó és kooperatív módon kezeli, mivel a biztonság minden szektorával egységesen foglalkozik. Hivatalos nyelvei: angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz.

Az 1970-es évek: enyhülés légköre 1973, Helsinki, Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) – 1975: Albániát kivéve az összes európai állam, az USA és Kanada aláírta záróokmányát. 10 alapelv (dekalóg): szuverenitás, emberi jogok, viták békés rendezése >> „boldog békeidők percepcionálása”

Az Alapokmányban megfogalmazott ajánlásokat három csoportra, „kosárra” osztották:

• az első kosár a biztonság politikai-katonai aspektusival foglalkozott
• a második kosár az államok együttműködésével kapcsolatos kérdéseket tárgyalta a gazdaság, a tudomány, a technológia és a környezetvédelem terén
• a harmadik kosár a humanitárius és egyéb területeken való együttműködéssel, az információ szabad áramlásával, valamint a kulturális és oktatási együttműködéssel foglalkozott.

1990 párizsi csúcstalálkozó --- Párizsi Charta --- EBEÉ intézményesülésének fontos állomása; 1994 vége --- Budapesti csúcstalálkozó --- EBEÉ – EBESZ névváltozás.

Az 1996-os Lisszaboni Csúcstalálkozón döntés született az Európai Biztonsági Charta kidolgozásáról, melyet a következő csúcstalálkozón, 1999 novemberében, Isztambulban fogadtak el. A charta tovább fejlesztette a szervezet képességeit a válsághelyzetekre való reagálás terén és elmélyítette a résztvevő országok együttműködését. 2008-ban az orosz–grúz háború válságba sodorta a szervezetet. 2009-ben, Kazahsztán elnökletével ismét magára talált.

Albánia, Amerikai Egyesült Államok, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Kanada, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Magyarország, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Mongólia, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Örményország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svédország, Svájc, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Tádzsikisztán, Törökország, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán és Vatikán.

• Észak-atlanti Szerződés Szervezete
• Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete
• Kelet-ukrajnai háború

• Az EBESZ hivatalos honlapja
• A magyar Külügyminisztérium az EBESZ-ről Archiválva 2009. július 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A budapesti EBESZ-csúcsértekezlet után; szerk. Tálas Péter, Gorka Sebestyén; SVKI, Bp., 1995 (Védelmi tanulmányok)
• Osvát Szabolcs–Osvát Krisztina–Imre Lajos: Az EBESZ szerepe az európai biztonsági rendszerben; SVKH, Bp., 2002 (Védelmi tanulmányok)
• Intézményesített párbeszéd az Európai Unió, az Európa Tanács és az EBESZ között a nemzeti kisebbségvédelem tárgyában; Országgyűlés Hivatala, Bp., 2006
• Dobrovits Mihály: Jurták és az EBESZ között. Iszlám és nemzetépítés a volt Szovjetunió szunnita iszlám többségű régióiban; Balassi, Bp., 2015
• Remek Éva: Az EBESZ – a biztonsági közösségépítés modellje; Dialóg Campus, Bp., 2018 (Nemzetközi és európai tanulmányok)

Ez a politikával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!