Eu-Szerződések

elsődleges (primer) jogot.

Aláírva Hatályban Szerződés

1948 1948 Brüsszeli szerződés

1951 1952 Párizsi szerződés

1954 1955 A brüsszeli szerződés módosítása

1957 1958 Római szerződés

1965 1967 Egyesítő szerződés

1975 1975 Az Európai Tanács döntése

1986 1987 Egységes Európai Okmány

1992 1993 Maastrichti szerződés

1997 1999 Amszterdami szerződés

2001 2003 Nizzai szerződés

2007 2009 Lisszaboni szerződés

Az Európai Unió három pillére

Európai Közösségek

Európai Atomenergia Közösség (EURATOM)

Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK)

A szerződés 2002-ben hatályát vesztette

Európai Unió (EU)

Európai Gazdasági Közösség (EGK)

Európai Közösség (EK)

TREVI-csoport

Bel- és igazságügyi együttműködés (JHA)

Rendőri és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben (PJCC)

Európai Politikai Együttműködés (EPE)

Közös kül- és biztonságügyi politika (KKBP)

Konszolidálatlan szervezetek

Nyugat-európai Unió (NYEU)

Feloszlatva 2010-ben

Alapító szerződések

Az európai integrációt négy szerződés hozta létre:

• A párizsi szerződés, mely létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK), 1951. április 18-án írták alá, 1952. július 23-án lépett hatályba és 2002. július 23-án járt le.
• Az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) létrehozó szerződés
• Az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) létrehozó szerződés, amelyet – az Európai Atomenergia Közösség (Euratom)-szerződéssel együtt – Rómában írtak alá 1957. március 25-én, és 1958. január 1-jén lépett hatályba. A két szerződés közös neve „római szerződések”. Magában a „római szerződés” az EGK-szerződést jelenti. A 2009. január 1-jén életbe lépett Lisszaboni szerződés után az EGK-szerződést átnevezték "Az Európai Unió működéséről szóló szerződés"-re.
• A maastrichti szerződés, melyet 1992. február 7-én írtak alá, és 1993. november 1-jén lépett hatályba. Az Európai Gazdasági Közösség nevét „Európai Közösségre” (EK) változtatta és új kormányközi szerkezetet vezetett be: az Európai Közösségek (ESZAK, EK, Euratom), a közös kül- és biztonságpolitika, a bel- és igazságügyi együttműködés alkotja az Európai Unió három pillérét. A gazdaság mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közös európai politika.

Kiegészítő szerződések

A későbbi reformok jelentős intézményi változásokat hoztak, kibővítették az uniós hatásköröket:

• Az Európai Közösségek egységes Tanácsának és egységes Bizottságának létrehozásáról szóló szerződés (aláírva 1965. április 8-án, Brüsszelben, hatályba lépett 1967. július 1-jén, a három európai közösségnek egy közös Bizottságot és Tanácsot adott.
• Az amszterdami szerződés, amelyet 1997. október 2-án írtak alá, és 1999. május 1-jén lépett hatályba.
• A nizzai szerződés, amelyet 2001. február 26-án írtak alá, és 2003. február 1-jén lépett hatályba.

Bővítési szerződések

Bővebben: Az Európai Unió bővítése

Az alapító szerződéseket kiegészítették, amikor új tagállam csatlakozott:

• 1973: Dánia, Írország, Norvégia és az Egyesült Királyság belépéséről szóló okmány, Brüsszelben 1972. január 22-én írták alá (Norvégia nem ratifikálta és nem csatlakozott az EU-hoz.)
• 1981: Görögország belépéséről szóló okmány, Athénban írták alá 1979. május 28-án.
• 1986: Spanyolország és Portugália belépéséről szóló okmány, Madridban és Lisszabonban írták alá 1985. június 12-én.
• 1995: Ausztria, Svédország, Finnország és Norvégia belépéséről szóló okmány, Korfun írták alá 1994. június 24-én (Norvégia ezt sem ratifikálta.)
• 2004: 2003-as csatlakozási szerződés, Athénban írták alá 2003. április 16-án. (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia).
• 2007 : 2005. április 25-én Bulgária és Románia Luxembourgban aláírják a csatlakozási szerződést. 2007. január 1-jén teljes jogú taggá váltak.

Költségvetési szerződések

• Az 1970. évi költségvetési szerződést 1970. április 22-én, Luxemburgban írták alá, és 1971. január 1-jén lépett életbe.
• Az 1975. évi költségvetési szerződést 1970. július 22-én, Brüsszelben írták alá, és 1977. június 1-jén lépett életbe.

A köznyelvben „európai alkotmánynak” nevezett alkotmányos szerződés szeretné egyszerűsíteni a meglévő, néhol egymást átfedő szerződéseket. 2004. október 29-én írták alá, azonban a franciaországi és a hollandiai népszavazások elutasító eredménye nyomán a tervekkel ellentétben 2006. november 1-jén nem lépett életbe, bár a tagállamok többsége ratifikálta.