Európai Tanács: Uniós intézmény

Nem tévesztendő össze a következőkkel: Európa Tanács és Az Európai Unió Tanácsa.

Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!

Az 1974-től létrejött rendszeres találkozók sorát intézményesítették, eredetileg évente kétszer ülésezett, de az utóbbi években több találkozó is volt az EU-t érintő kulcsfontosságú témákról.

Európai Tanács
Adatok
Típus	EU intézmény
Elnök	Charles Michel
Alapítva	1974. december 10.
Az Európai Tanács székhelye
Székhely	Brüsszel, Belgium

A tagállamok kormányfői (Franciaország és Finnország esetében államfői) évente legalább két alkalommal találkoznak, kialakítják az Európai Közösséggel kapcsolatos általános politikai irányvonalat, meghozzák a legfontosabb elvi döntéseket, rendezik az alsóbb fórumokon meg nem oldott vitás kérdéseket. Az Európai Tanács nem jogalkotó szerv, politikai döntéseit konszenzusos alapon hozza meg. Az elfogadott közös politikának a közösség különböző szintű jogalkotó fórumai adnak hivatalos formát a szerződésekben lefektetett eljárásoknak megfelelően. Az Európai Tanács rövid, többnyire kétnapos ülései nem nyilvánosak, döntéseit zárónyilatkozatban teszik közzé.

Hagyományosan az Európai Tanács csúcstalálkozóinak Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó ország adott otthont. 2000 végén megállapodás született arról, hogy e találkozókat Brüsszelben kell megrendezni (nizzai szerződés). A döntés fő oka az volt, hogy a változó helyszín – különös tekintettel az egyre szükségesebb alapos biztonsági intézkedésekre – túlságosan nagy költségekkel járt, amit a sajtó és a közvélemény rendszeresen kifogásolt ("utazó cirkusz").^[forrás?] Ezért tartják az EiT félév-záró hivatalos üléseit azóta mindig Brüsszelben, ahol az állandó jellegű helyszínen jelentősen kisebbek a költségek. A hasonlóan félévi rendszerességgel (a félév derekán) megrendezett "informális", de ugyancsak nagy jelentőségű (általában egy-egy kiemelt témával foglalkozó) EiT-üléseket az elnökséget adó országok továbbra is megrendezhetik saját országukban.

Az Európai Tanács tagjai az Európai Unió tagállamainak elnökei vagy miniszterelnökei.

Tagjainak megoszlása az európai pártcsaládok szerint:

     Európai Néppárt (11 + 1 tanácskozási joggal rendelkező uniós szervezet képviselője)

     Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Párt (5 + 1 tanácskozási joggal rendelkező uniós szervezet képviselője)

     Európai Szocialisták Pártja (4)

     Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja (2)

     független (5)

Európai Tanács
Tagállam	Képviselő			Tagállam	Képviselő			Tagállam	Képviselő
Európai Unió – Európai Unió (tanácskozási joggal) – tagság kezdete 2019.12.01 Belgium Miniszterelnöke 2014–2019 – megválasztva 2019, 2022 hivatalban 2024-ig		Az Európai Tanács elnöke Charles Michel (ALDE – MR)		Európai Unió – Európai Unió (tanácskozási joggal) – tagság kezdete 2019.11.01 – megválasztva 2019 hivatalban 2024-ig		Az Európai Bizottság elnöke Ursula von der Leyen (EPP – CDU)		Ausztria – Ausztria (1.98% a népességnek) – tagság kezdete 2021.12.06 – megválasztva 2019 hivatalban 2024-ig		kancellár Karl Nehammer (EPP – ÖVP)
Belgium – Belgium (2.58% a népességnek) – tagság kezdete 2020.10.01 – megválasztva 2019 hivatalban 2024-ig		miniszterelnök Alexander De Croo (ALDE – Open VLD)		Bulgária – Bulgária (1.55% a népességnek) – tagság kezdete 2024.04.09 – megválasztva 2023 hivatalban 2024-ig		miniszterelnök Dimitar Glavchev (független – független)		Ciprus – Ciprus (0.20% a népességnek) – tagság kezdete 2023.02.28 – megválasztva 2023 hivatalban 2028-ig		elnök Níkosz Hrisztodulídisz (független – független)
Csehország – Csehország (2.35% a népességnek) – tagság kezdete 2021.12.17 – megválasztva 2021 hivatalban 2025-ig		miniszterelnök Petr Fiala (ECR – ODS)		Dánia – Dánia (1.30% a népességnek) – tagság kezdete 2019.06.26 – megválasztva 2019, 2022 hivatalban 2026-ig		miniszterelnök Mette Frederiksen (PES – A)		Észtország – Észtország (0.30% a népességnek) – tagság kezdete 2021.01.26 – megválasztva 2019, 2023 hivatalban 2027-ig		miniszterelnök Kaja Kallas (ALDE – ER)
Finnország – Finnország (1.23% a népességnek) – tagság kezdete 2023.06.20 – megválasztva 2023 hivatalban 2027-ig		miniszterelnök Petteri Orpo (EPP – KOK)		Franciaország – Franciaország (14.97% a népességnek) – tagság kezdete 2017.05.14 – megválasztva 2017, 2022 hivatalban 2027-ig		elnök Emmanuel Macron (ALDE – RE)		Görögország – Görögország (2.39% a népességnek) – tagság kezdete 2023.06.26 – megválasztva 2023 hivatalban 2027-ig		miniszterelnök Kiriákosz Micotákisz (EPP – ND)
Hollandia – Hollandia (3.91% a népességnek) – tagság kezdete 2010.10.14 – megválasztva 2010, 2012, 2017, 2021 hivatalban 2025-ig		miniszterelnök Mark Rutte (ALDE – VVD)		Horvátország – Horvátország (0.91% a népességnek) – tagság kezdete 2016.10.19 – megválasztva 2016, 2020 hivatalban 2024-ig		miniszterelnök Andrej Plenković (EPP – HDZ)		Írország – Írország (1.11% a népességnek) – tagság kezdete 2024.04.09 – megválasztva 2020 hivatalban 2025-ig		Taoiseach Simon Harris (EPP – FG)
Lengyelország – Lengyelország (8.47% a népességnek) – tagság kezdete 2023.12.13 – megválasztva 2023 hivatalban 2027-ig		miniszterelnök Donald Tusk (EPP – PO)		Lettország – Lettország (0.43% a népességnek) – tagság kezdete 2023.09.15 – megválasztva 2022 hivatalban 2026-ig		miniszterelnök Evika Siliņa (EPP – V)		Litvánia – Litvánia (0.62% a népességnek) – tagság kezdete 2019.07.12 – megválasztva 2019 hivatalban 2024-ig		elnök Gitanas Nausėda (független)
Luxemburg – Luxemburg (0.14% a népességnek) – tagság kezdete 2023.11.17 – megválasztva 2023 hivatalban 2028-ig		miniszterelnök Luc Frieden (EPP – CSV)		Magyarország – Magyarország (2.18% a népességnek) – tagság kezdete 2010.05.29 – megválasztva 2010, 2014, 2018, 2022 hivatalban 2026-ig		miniszterelnök Orbán Viktor (független – Fidesz)		Málta – Málta (0.11% a népességnek) – tagság kezdete 2020.01.13 – megválasztva 2022 hivatalban 2027-ig		miniszterelnök Robert Abela (PES – PL)
Németország – Németország (18.54% a népességnek) – tagság kezdete 2021.12.08 – megválasztva 2021 hivatalban 2025-ig		kancellár Olaf Scholz (PES – SPD)		Olaszország – Olaszország (13.58% a népességnek) – tagság kezdete 2022.10.22 – megválasztva 2022 hivatalban 2027-ig		miniszterelnök Giorgia Meloni (ECR – FdI)		Portugália – Portugália (2.30% a népességnek) – tagság kezdete 2024.04.02 – megválasztva 2024 hivatalban 2028-ig		miniszterelnök Luís Montenegro (EPP – PSD)
Románia – Románia (4.31% a népességnek) – tagság kezdete 2014.12.21 – megválasztva 2014, 2019 hivatalban 2024-ig		elnök Klaus Johannis (EPP – független)		Spanyolország – Spanyolország (10.56% a népességnek) – tagság kezdete 2018.06.02 – megválasztva 2019, 2019, 2023 hivatalban 2027-ig		miniszterelnök Pedro Sánchez (PES – PSOE)		Svédország – Svédország (2.30% a népességnek) – tagság kezdete 2022.10.18 – megválasztva 2022 hivatalban 2026-ig		miniszterelnök Ulf Kristersson (EPP – M)
Szlovákia – Szlovákia (1.22% a népességnek) – tagság kezdete 2023.10.25 – megválasztva 2023 hivatalban 2027-ig		miniszterelnök Robert Fico (független – SMER-SD)		Szlovénia – Szlovénia (0.47% a népességnek) – tagság kezdete 2022.06.01 – megválasztva 2022 hivatalban 2026-ig		miniszterelnök Robert Golob (ALDE – GS)

megjegyzések

Tagállam	Képviselő			Tagállam	Képviselő
Európai Unió – Európai Unió (tanácskozási joggal) – tagság kezdete 2022.01.18 – megválasztva 2022 hivatalban 2024-ig		Az Európai Parlament elnöke Roberta Metsola (EPP – PN)		Európai Unió – Európai Unió (tanácskozási joggal) – tagság kezdete 2019.12.01 – megválasztva 2019 hivatalban 2024-ig		Az Európai Unió főképviselője Josep Borrell (PES – PSOE)

1985

• Brüsszel, március
• Milánó, június
• Luxemburg, december

1986

• Hága, június
• London, december

1987

• Brüsszel, június

1988

• Brüsszel, február
• Hannover, június
• Rodosz, december

1989

• Madrid, június
• Strasbourg, december

1990

• Dublin, június
• Róma, október
• Róma, december

1991

• Luxemburg, június
• Maastricht, december. Lásd a maastrichti szerződést.

1992

• Lisszabon, június
• Birmingham, október
• Edinburgh, december

Az összes ülés következtetései (1975-től) elolvashatók az intézmény honlapján.

Az Európai Tanács elnöke korábban Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó ország kormány- vagy államfője volt. Az elnöknek nincsen semmilyen különleges végrehajtói hatalma, csupán első az egyenlők közül (primus inter pares). A Tanács találkozóinak szervezéséért és az ülések lebonyolításáért felelős.

A tervezett európai alkotmány az elnökség menetét szándékozott megváltoztatni: fél év helyett 2 és fél év időtartamú lenne, és a tagállamok kormányfői maguk választanák az elnökséget. Az elnök szerepe és felelőssége a korábbival megegyező lett volna, tehát adminisztratív és nem végrehajtói.

Ezt a tervezetet végül a lisszaboni szerződés véglegesítette, így 2009. december 1-jétől a Tanács elnöke Herman Van Rompuy belga politikus lett, aki 2008. december 30. és 2009. november 25. között Belgium miniszterelnöke volt.

Elnöke (1990–)

Lásd még: Az Európai Tanács elnökeinek listája

Rotálódó elnökség

• Charles Haughey, Írország (1990. január-június)
• Giulio Andreotti, Olaszország (1990. július-december)
• Jacques Santer, Luxemburg (1991. január-június)
• Ruud Lubbers, Hollandia (1991. júl-dec)
• Aníbal Cavaco Silva, Portugália (1992. jan-jún)
• John Major Egyesült Királyság (1992. júl-dec)
• Poul Nyrup Rasmussen, Dánia (1993. jan-jún)
• Jean-Luc Dehaene, Belgium (1993. júl-dec)
• Andreas Papandreou, Görögország (1994. jan-jún)
• Helmut Kohl, Németország (1994. júl-dec)
• François Mitterrand, Franciaország (1995. jan-máj)
• Jacques Chirac, Franciaország (1995. máj-jún)
• Felipe González, Spanyolország (1995. júl-dec)
• Lamberto Dini, Olaszország (1996. jan-máj)
• Romano Prodi, Olaszország (1996. máj-jún)
• John Bruton Írország (1996. júl-dec)
• Wim Kok, Hollandia (1997. jan-jún)
• Jean-Claude Juncker, Luxemburg (1997. júl-dec)
• Tony Blair, Egyesült Királyság (1998. jan-jún)
• Viktor Klima, Ausztria (1998. júl-dec)
• Gerhard Schröder, Németország (1999. jan-jún)
• Paavo Lipponen, Finnország (1999. júl-dec)
• António Guterres, Portugália (2000. jan-jún)
• Jacques Chirac (másodjára), Franciaország (2000. júl-dec)
• Göran Persson, Svédország (2001. jan-jún)
• Guy Verhofstadt, Belgium (2001. júl-dec)
• José María Aznar López, Spanyolország (2002. jan-jún)
• Anders Fogh Rasmussen, Dánia (2002. júl-dec)
• Costas Simitis, Görögország (2003. jan-jún)
• Silvio Berlusconi, Olaszország (2003. júl-dec)
• Bertie Ahern, Írország (2004. jan-jún)
• Jan Peter Balkenende, Hollandia (2004. júl-dec)
• Jean-Claude Juncker (másodjára), Luxemburg (2005. jan-jún)
• Tony Blair, Egyesült Királyság (másodjára) (2005. júl-dec)
• Wolfgang Schüssel, Ausztria (2006. jan-jún)
• Matti Vanhanen, Finnország (2006. júl-dec)
• Angela Merkel, Németország (2007. jan-jún)
• José Sócrates, Portugália (2007. júl-dec)
• Janez Janša, Szlovénia (2008. jan-jún)
• Nicolas Sarkozy, Franciaország (2008. júl-dec)
• Mirek Topolánek, Csehország (2009. jan–máj)
• Jan Fischer, Csehország (2009. máj–jún)
• Fredrick Reinfeld, Svédország (2009. júl-dec)

Állandó elnökök

• Herman Van Rompuy (2009. december 1. – 2014. november 30.)
• Donald Tusk (2014. december 1. – 2019. november 30.)
• Charles Michel (2019. december 1. – )

• european-council.europa.eu Az Európai Tanács honlapja (magyarul)
• europa.eu Az Európai Unió hivatalos honlapja (magyarul)

• Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról – Magyar Országgyűlés, 2001.