Citrus: Növénynemzetség

Az alapfajok száma nehezen meghatározható. Eredetileg Délkelet-Ázsia trópusi-szubtrópusi éghajlatáról származnak. Napjainkban az egész világ meleg égövi tájain termesztik a nagy számú nemesített fajtát, többszörös hibrideket. Gazdaságilag jelentős gyümölcstermő növények.

Citrus
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Csoport: Rosidae Csoport: Eurosids II Rend: Szappanfavirágúak (Sapindales) Család: Rutafélék (Rutaceae) Alcsalád: Citrusformák (Aurantioideae) Nemzetség: Citrus L.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Citrus témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Citrus témájú médiaállományokat és Citrus témájú kategóriát.

A Citrust egyes források magyarul citrom néven említik, de ebben az értelemben ritkán használatos.

A különböző fajok 5–25 m magasságúra növő örökzöld tövises cserjék vagy fák. A levelek ép szélűek, átellenes állásúak, a levélnyél szárnyas. Ezek a szárnyak (fillodiumok) a levél részei, de a nagy mennyiségű párologtatás kivédésére visszafejlődtek.

A virágok 4-5 tagúak, magánosak vagy bugában nyílnak, sugaras szimmetriájúak, a párta szabad állású, a csésze nem feltűnő. A porzók falkákba nőttek össze, az ivarlevelek között diszkusz helyezkedik el.

Termés

 

A különleges bogyótermés neve citrustermés vagy narancstermés (hesperidium) zöld, citrom- vagy narancssárga színű éréskor. A külső héj (exokarpium) vékony, bőrszerű, ezt követi a mezokarpium, mely két részből áll. Egy külső sárga rétegből (flavedo), mely a lizigén illóolajtartókat tartalmazza, és egy belső, szivacsos, fehér rétegből (albedo). A gyümölcshús a hártyás választófalakból (ez az endokarpium) és a rajtuk fejlődő, nedvvel telt szőrökből áll, amik között a fehér magvak helyezkednek el. (A termesztett fajták sok esetben magtalanok.)

A termés beltartalmát tekintve 8-9% cukrot, 1% citromsavat és általában 40 mg/100g C-vitamint tartalmaz. A mezokarpiumban (flavedo részében) található illóolaj, flavonok (neoheszperidozidok), triterpén keserűanyagok (limonin).

A levelekből kimutattak szinefrint, ami az efedrinhez hasonló protoalkaloid.

 

 

 

 

• Citrus aurantium (syn. C. vulgaris, Citrus x aurantium) – keserű narancs, szevillai narancs narancscitrom

• C. aurantium ssp. aurantium (syn. C.a.ssp. amara) – bigarade, „pomeranze”
• C. aurantium ssp. bergamia (syn. Citrus bergamia) – bergamottcitrom, bergamottnarancs, bergamia
• C. aurantium var. melitensis – vérnarancs

• Citrus australis (syn. Microcitrus australis)
• Citrus aurantiifolia – savanyú citrom, trópusi citrom, zöld citrom, lime[./Citrus#cite_note-VE_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--4 [4]]
• Citrus australasica (syn. Microcitrus australasiatica)
• Citrus glauca
• Citrus hystrix – hosszútövisű narancs, vadnarancs, papeda
• Citrus ichangensis
• Citrus jambhiri
• Citrus japonica (syn. Fortunella japonica, Citrus madurensis) – japán kumkvat
• Citrus junos (syn. C.ichangensis x C. reticulata)
• Citrus limetta (syn. Citrus limettioides) – édes citrom, limetta
• Citrus limon (syn. C. x limon, Citrus medica ssp. limonum) – citrom, közönséges citrom, valódi citrom, európai citrom, limónia
• Citrus margarita (syn. Fortunella margarita) – törpemandarin, kínai kumvat
• Citrus maxima (syn. Citrus grandis, C. aurantium var. grandis) – óriás narancs, pomelo, óriáscitrancs
• Citrus medica (syn. Citrus cedra) – keserű citrom, citronátcitrom, cédrátcitrom, Lima-citrom, citronád, varancsos citrom

• Citrus medica var. ethrog – etrog
• Citrus medica var. sarcodactylis – ujjas citrom, Buddha keze citrom

• Citrus myrtifolia (syn. C. aurantium var. myrtifolia) – mirtuszlevelű narancs
• Citrus nobilis (syn. C. reticulata x C.sinensis, Citrus x nobilis) – királynarancs, édes mandarin
• Citrus paradisi (syn. Citrus decumana, Citrus x paradisi) – grépfrút, citrancs
• Citrus paradisi x grandis (syn. Citrus grandis × C. paradisi/Citrus maxima/Citrus grandis) – sweetie
• Citrus reshni – Kleopátra-mandarin
• Citrus reticulata (syn. Citrus deliciosa) – mandarin, indiai mandarin
• Citrus reticulata x paradisi (syn. C. x tangelo, C. reticulata × C. maxima/C. paradisi) – tangelo
• Citrus sinensis – narancs, édes narancs
• Citrus tangerina – tangerin
• Citrus trifoliata (syn. Poncirus trifoliata) − vadcitrom
• Citrus × clementina – klementin

A legnagyobb termelők Brazília, Kína és az USA. A termesztéstechnológia különbözősége miatt a hektárra vetített termésátlagok eltérők. 2007-ben az össztermés több mint 80 millió tonna volt.

• ↑ BJ: Bognár János: Hesperidium. Plantarium, 2013. május 13. (Hozzáférés: 2015. február 1.)
• ↑ Fb: Dános Béla: Farmakobotanika. 3. jav. kiad. Budapest: Argumentum. 2006. 179–182. o. ISBN 963 446 204 9  
• Bognár János: Platikladium. Plantarium, 2012. március 30. (Hozzáférés: 2015. február 1.)
• ↑ Priszter: Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 338., 378. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]  
• ↑ VE: Vörös Éva. Egzotikus gyümölcsök magyar neveinek történeti-etimológiai szótára, Doktori értekezések 1. sz., 181. o. (2006). ISBN 963 472 125 9 
• ↑ JM: Citruszok. Juhász Miklós. (Hozzáférés: 2015. február 1.)^{[halott link]}