Marokkó Casablanca: Város Marokkóban

Casablanca (spanyol „fehér ház”, sztenderd arab neve: الدار البيضاء ad-Dār al-Bayḍāʼ; Marokkói arab: dar elbeïda الدار البيضا , berber: Anfa) város Marokkó nyugati részén, az Atlanti-óceán partján.

Casablanca
Marokkó Casablanca: Éghajlat, Történelem, Gazdaság
Casablanca címere
Casablanca címere
Casablanca zászlaja
Casablanca zászlaja
Közigazgatás
OrszágMarokkó Casablanca: Éghajlat, Történelem, Gazdaság Marokkó
RégióNagy Casablanca
PolgármesterNabila Rmili
Irányítószám20000-20200
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség3 499 000 fő (2018)
– elővárosokkal3 850 000 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság115 m
Terület324 km²
– elővárosokkal1 615 km²
IdőzónaWET (UTC+0)
WET (UTC+1)
Elhelyezkedése
Marokkó Casablanca: Éghajlat, Történelem, Gazdaság é. sz. 33° 35′ 57″, ny. h. 7° 37′ 12″, ny. h. 7° 37′ 12″
Casablanca weboldala
Marokkó Casablanca: Éghajlat, Történelem, Gazdaság
A Wikimédia Commons tartalmaz Casablanca témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A város Marokkó gazdasági fővárosa (a politikai főváros Rabat); itt található az ország fő kikötője és haditengerészeti (Marokkói Királyi Flotta) központja. Nagy-Casablanca régió központja.

Területe 324 km², népessége 3,1 millió, ezzel Marokkó és a Magreb legnagyobb, Afrika hatodik legnagyobb városa. (Nagy-Casablancáé 1615 km², illetve – a 2005-ös népszámlálás szerint – 3,85 millió.)

Éghajlat

Casablanca (1981–2010) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)31,129,432,232,836,637,540,139,540,537,834,730,340,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)17,318,019,620,221,924,125,826,325,723,820,918,721,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)9,210,411,813,215,618,720,520,919,716,813,311,115,1
Rekord min. hőmérséklet (°C)−1,5−0,72,35,07,410,013,013,010,07,04,6−2,7−2,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)68453840153119378674417
Havi napsütéses órák száma1901892412622942853032942582341911832923
Forrás: Pogoda.ru.net , NOAA (sun, 1961–1990)


Történelem

A Francia Protektorátus előtt

Marokkó Casablanca: Éghajlat, Történelem, Gazdaság 
Casablanca műholdképe

A mai Casablanca területét legalább a 7. századtól berberek lakták. Az arab hódítások idején egy kis független királyság, Anfa uralta a környéket, amíg 1068-ban meg nem hódították az Almorávidák. A 14. században, a Merinida dinasztia uralma idején Anfa kikötőjének fontossága megnőtt. A 15. század elején a város ismét független államot alkotott. Biztonságos kikötőt nyújtott a kalózok és tengeri rablók ellen és hamarosan a portugálok célpontjává vált, akik 1468-ban el is pusztították a várost.

Anfa romjain a portugálok 1515-ben erődöt építettek. A körülötte kinőtt várost Casabranca néven emlegették, ami portugálul „fehér házat” jelentett. 1580 és 1640 közt a területet Spanyolország uralta, majd ismét portugál kézbe került. A portugálok 1755-ben hagyták el, miután egy földrengés elpusztította a város jó részét. A várost Mohammed ben Abdallah (1756-1790) szultán (Iszmáil marokkói szultán unokája, George Washington szövetségese) építtette újra. A város arab neve الدار البيضاء ad-Dār al-Bayḍāʼ (fehér ház) volt, spanyol neve Casa Blanca.

A 19. században Casablanca a virágzó brit textilipar egyik fő gyapjúellátója lett és fellendültek a tengeri szállítások, ezért a vidék lakossága felduzzadt. Az angolok ekkor kezdték el beszállítani a mai Marokkó nemzeti itala, a puskaportea alapanyagát.

Az 1860-as évekre Casablancának mintegy ötezer lakója volt, ami az 1880-as évek végére tízezerre nőtt. Amikor 1906-ban a francia gyarmatosítók – akkor még mint egy független szultánság hivatalnokai – ideérkeztek, Casablancának mintegy 12 ezer lakója volt. Ezután szédületes ütemű fejlődés kezdődött, és 1921-re a lélekszám 110 ezerre szökött fel.

A francia uralom

Marokkó Casablanca: Éghajlat, Történelem, Gazdaság 
Twin Center
Marokkó Casablanca: Éghajlat, Történelem, Gazdaság 
Casablanca kikötője

1907 júniusában a franciák vasutat akartak építeni a kikötő közelében, egy temetőn keresztül. A feldühödött helyiek rátámadtak a francia munkásokra és zavargások kezdődtek. A rend helyreállítására francia csapatok szálltak partra, de a város nagy károkat szenvedett, mielőtt helyreállt a nyugalom. Ezzel gyakorlatilag megkezdődött a francia gyarmatosítás, bár hivatalosan csak 1910-ben vezették be a francia uralmat.

Az 1942-ben készült híres film, a Casablanca a gyarmatosítás állapotában mutatja be a várost, amelyben európai hatalmak vetélkedése folyt. A film szereplői nemzetközi kavalkádot mutatnak: van köztük amerikai, francia, német, cseh, bolgár, orosz. (Egyetlen arab szereplője van, jelentéktelen szerepben: Abdul, az ajtószolga.)

Az 1940-es és 1950-es években Casablanca leginkább a franciaellenes zavargásairól volt ismert. 1953 karácsonyán egy bombamerénylet szörnyű pusztítást okozott.

Gazdaság

A város gazdaságában meghatározó az ipar szerepe. Itt koncentrálódik az ország termelő üzemeinek 55%-a és az iparban foglalkoztatottak 60%-a. Az ország teljes foglalkoztatásában is 39% a szerepe, a villamosenergia-fogyasztásból pedig 35%.

Infrastruktúra

Közlekedés

Casablanca és Mohammedia kikötői Marokkó külkereskedelmi szállításainak 55%-át bonyolítják. A légiutasok 51%-a a város repülőterét használja.

Casablanca tömegközlekedési rendszerének fejlesztése az 1950-es években kezdődött, amivel az egyik legrégebbinek számít Afrikában. 2009-ben fogadták el a városi közlekedési tervet (PDU), melynek első eredménye a 2012-ben megnyitott 31 km hosszú villamosvonal. A következő években egy könnyűmetró építését is tervezik.

Oktatás

Jegyzetek

Források

  • Pennell (2003): Pennell, C.R.. Morocco from Empire to Independence (angol nyelven). Oxford: Oneworld Publications (2003). ISBN 9781851683031 

További információk

Tags:

Marokkó Casablanca ÉghajlatMarokkó Casablanca TörténelemMarokkó Casablanca GazdaságMarokkó Casablanca InfrastruktúraMarokkó Casablanca OktatásMarokkó Casablanca JegyzetekMarokkó Casablanca ForrásokMarokkó Casablanca További információkMarokkó CasablancaArab nyelvAtlanti-óceánBerber nyelvMarokkóSpanyol nyelv

🔥 Trending searches on Wiki Magyar:

Cserháti ZsuzsaEgyiptomKeresztes háborúkHidrogénBarbra StreisandVeseMagyar Szocialista PártA három nővér (televíziós sorozat)Magyarországi ünnepek és emléknapok listájaRalf RangnickKassaMagyar MunkáspártMichael SchumacherNégyzetszámokChatGPTGazpromAmy WinehouseGyermekláncfűA piszkos tizenkettő (film)NyíregyházaNeymarSzáz év magányBakaruhábanSzerencsejáték Zrt.LabdarúgásA Pál utcai fiúkCassandra NovaVérehulló fecskefűNormandiai partraszállásBudapest kerületeiNetflixHunyadi JánosJézusGáspár GyőzőPészahRákóczi-szabadságharcEsztergályos CecíliaAdy EndreMagyarország legnagyobb települései lakónépesség szerintInstagramLeandro de AlmeidaKerényi Miklós MátéTrónok harca (televíziós sorozat)Egri csillagokGeszti PéterJáróka LíviaMagyar európai parlamenti képviselők listája (2019–2024)A fegyvertelen katonaLudwig van BeethovenBenidormSzabad Demokraták SzövetségeAmerikai Egyesült ÁllamokPearl Harbor elleni japán támadásMonacoGyermekágyi lázÖkológiai lábnyomHelyi önkormányzati választásokMagyar férfi vízilabda-válogatottJugoszláviaRocco SiffrediBulgáriaMolnár Csilla (szépségkirálynő)Viktória brit királynőAlyssa MilanoAC MilanKözvélemény-kutatások a 2022-es magyarországi országgyűlési választásraSzent-Györgyi AlbertFóbiák listájaII. Erzsébet brit királynőVerebes LindaTrianoni békeAugustus római császárMagyar WikipédiaGmailNapsugár (televíziós sorozat, 2022)Általános forgalmi adóA mi kis falunk2010-es magyarországi országgyűlési választásNagy-Kálózy Eszter🡆 More