Ausztrál Munkáspárt: Ausztráliai balközép politikai párt (1901–)

A Munkáspárt egy szövetségi szintű párt, amely minden államban és tartományban rendelkezik helyi szervezetekkel. Jelenleg Victoria államban, Queenslandben, Nyugat-Ausztráliában, Dél-Ausztráliában, az ausztrál fővárosi területen és az Északi területen vannak kormányon.

Ausztrál Munkáspárt
Adatok
Elnök	Anthony Albanese
Alelnök	Richard Marles
Alapítva	1901. május 8.
Tagok száma	60,085  (2020)
Ideológia	szociáldemokrácia szociálliberalizmus
Politikai elhelyezkedés	balközép
Parlamenti jelenlét	Képviselőház: 73 / 151 Szenátus: 26 / 76 Kormányzók: 6 / 8 Területi alsóházi mandátumok 258 / 455 Területi felsőházi mandátumok 65 / 155
Nemzetközi szövetségek	Progresszív Szövetség
Hivatalos színei	vörös
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztrál Munkáspárt témájú médiaállományokat.

Az Munkáspártot csak az ausztrál parlament első ülése után, 1901-ben jegyezték be szövetségi pártként. Az Ausztráliában feltörekvő munkásmozgalom által a különböző ausztrál gyarmatokon alapított munkáspártok leszármazottjának tekintik, ami formálisan már 1891-ben is létezett. Az 1910-es szövetségi választásokon a Munkáspárt volt az első párt Ausztráliában, amely többséget szerzett az ausztrál parlament bármelyik házában. Nemzetközi szinten az Munkáspárt a szociáldemokrata pártok hálózatának, a Progresszív Szövetségnek a tagja, korábban a Szocialista Internacionálé tagja volt.

Az Ausztrál Munkáspárt az 1890-es években, a föderációvá alakulás előtti ausztrál gyarmatokon alapított Munkáspártokból származik. A munkáspárti hagyomány a Queenslandi Munkáspárt megalapítását a sztrájkoló munkások 1891-ben, Barcaldine-ben (Queensland) egy kísértetgumifa (a "tudás fája") alatti összejövetelének tulajdonítja. 1892. szeptember 9-én a Queenslandi Munkáspárt Kiáltványát felolvasták a jól ismert Tudás Fája alatt Barcaldine-ban, egy nagy munkásmozgalmi sztrájkot követően. A kiáltványt jelenleg a Queenslandi Állami Könyvtár őrzi, 2008-ban a történelmi dokumentumot felvették az UNESCO Világemlékezete ausztrál nyilvántartásába, 2009-ben pedig az UNESCO Világemlékezete nemzetközi nyilvántartásába.

A munkáspárti jelöltek első megmérettetése az 1891-es új-dél-walesi választáson került sor, amikor a munkáspárti jelöltek (akkori nevén Új-Dél-Wales Munkáspárt Választási Ligája) 35-öt szereztek meg a 141 helyből. Akkoriban Ausztráliában főként a Protekcionista és a Szabadkereskedelmi Pártok voltak jelen a területi parlamenteken, de a Munkáspárt megjelenésével ez megbomlott, mivel a harmadik erő "elvette" az abszolút többséget (50%) hol az egyik, hol a másik párttól. Így a Protekcionista Pártnak nem volt más választása, engedményekért cserébe megnyerte magának a Munkáspártot, így az új-dél-walesi régióban a párt gyakorlatilag legelsőre már döntő szerepben tetszeleghetett. A Dél-Ausztráliai Egyesült Munkáspártot (ULP) 1891-ben alapították, és abban az évben három jelöltet választottak be a Dél-Ausztráliai Törvényhozó Tanácsba. Az első sikeres dél-ausztráliai képviselőjelölt John McPherson volt az 1892-es Kelet Adelaide-i időközi választáson. Richard Hoopert azonban független munkáspárti jelöltnek választották meg az 1891-es Wallaroo-i időközi választáson, miközben ő volt a Nemzetgyűlés első "munkáspárti" tagja, de nem volt tagja az újonnan alakult ULP-nek.

Az 1905-ös állami választásokon olyan sikeresen szerepeltek, hogy kevesebb mint egy évtizeddel később Thomas Price megalakíthatta a világ első stabil munkáspárti kormányát.

A gyarmati munkáspártok és a szakszervezetek vegyesen támogatták az Ausztrál Államszövetség megalakítását. Egyes munkáspárti képviselők a javasolt alkotmány ellen érveltek, azt állítva, hogy a javasolt szenátus túl erős, hasonlóan a reformellenes gyarmati felsőházhoz és a brit Lordok Házához. Attól tartottak, hogy a föderáció tovább erősíti a konzervatív erők hatalmát.

A Munkáspárt az Ausztrál Államszövetségben

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A Munkáspárt a II. világháború után és napjainkban

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A Munkáspárt alapító irata kimondja: "Az Ausztrál Munkáspárt demokratikus szocialista párt, és célja az ipar, a termelés, az elosztás és a társadalmi tulajdon erősítése, olyan mértékben, ami a kizsákmányolás és más antiszociális jellemzők kiküszöböléséhez szükséges ezeken a területeken." . Ezt a „szocialista célkitűzést” 1921-ben vezették be, de később két további célkitűzés is a régi mellé került: „a versenyképes, nem monopolisztikus magánszektor fenntartása és támogatása” és „a magántulajdonhoz való jog”. A munkáspárti kormányok az 1940-es évek óta, amikor a Chifley-kormánynak nem sikerült államosítania a magánbankokat, egyetlen iparág "társadalmi tulajdonná varázsolását" sem kísérelték meg, sőt számos iparágat, például a légi közlekedést és a bankszektort privatizáltak. A Munkáspárt jelenlegi Nemzeti Platformja „modern szociáldemokrata pártként” írja le a pártot.

Frakciói

A Munkáspártnak mindig is volt bal- és jobbszárnya, de az 1970-es évektől kezdve "formális" frakciókká fejlődött a két szárny, amelyekhez a párttagok is tartozhatna. A két legnagyobb frakció a Munkáspárti Baloldal és a Munkáspárti Jobboldal. A Munkáspárti Jobboldal általában támogatja a szabadpiaci politikát és az Egyesült Államokkal való szövetkezést, és hajlamos a konzervativizmus felé hajlani bizonyos társadalmi kérdésekben. A Munkáspárti Baloldal a nagyobb állami intervenciót részesíti előnyben a gazdaságban, általában kevésbé lelkes az amerikai szövetség iránt, és gyakran progresszívebb a szociális kérdésekben.

Egyes szakszervezetek szorosan a Munkáspárthoz kötődnek. A jobboldali frakciót támogató legnagyobb szakszervezetek az Ausztrál Dolgozók Szakszervezete (AWU), a Bolti, Disztribúciós és Alkalmazotti Szövetség (SDA) és a Közlekedési Dolgozók Uniója (TWU). A baloldalt támogató fontos szakszervezetek közé tartozik az Ausztrál Gyáriparosok Szakszervezete (AMWU), az Egyesült Dolgozók Szakszervezete, az Építőipari, Erdészeti, Tengerészeti, Bányászati és Energiaügyi Unió (CFMMEU), valamint a Közösségi és Közszféra Uniója (CPSU).

Az Ausztrál Munkáspárt egy szövetségi párt, amely államonként és területenként nyolc tagozatból áll. Míg az Országos Vezetőség felelős a nemzeti kampánystratégiáért, az egyes államok és területek Munkáspártjai autonómiával rendelkeznek e téren, és felelősek a saját joghatóságukban folytatott kampányért a szövetségi, állami és helyi választásokon. Az állami és területi tagozatok mind egyéni tagokból, mind összekapcsolt szakszervezetekből állnak, amelyek döntenek a párt politikájáról, megválasztják annak vezető testületeit és kiválasztják a jelöltjeiket a választásokra.

Az új tagok mindig a saját tartózkodási helyük, államuk vagy területünk Munkáspártjához csatlakozhatnak, és jövedelemarányos tagdíjat kell fizetniük. Ausztráliában a szakszervezetek többsége állami szinten kapcsolódik a párthoz.

A tagoknak általában évente legalább egy ülésen részt kell venniük helyi szervezetükben, bár a szabályok államonként eltérőek. Sok tag csak a választási kampányok idején aktív.

A tagok és a szakszervezetek küldötteket választanak az állami és területi konferenciákra (ilyet elvileg évente tartanak, bár gyakorlatban jóval többször). Ezek a konferenciák határozzák meg a párt lokális politikáját, és megválasztják az állami vagy területi végrehajtó tiszteket, az elnököt, és a főtitkárt .

Helyi parlamenti jelenlét

Képviselőház

Év	Vezető	Szavazatok	%	Mandátumok	±	Státusz
1901	Chris Watson	79,736	15.76	14 / 75	14	Kormánytámogatás
1903		223,163	30.95	22 / 75	7	Kormánytámogatás (1903-04)
						Kormánypárt (1904)
						Ellenzék
						Kormánytámogatás (1905-06)
1906		348,711	36.64	26 / 75	4	Kormánytámogatás (1906-08)
						Kisebbségi kormánypárt (1908-09)
						Ellenzék
1910	Andrew Fisher	660,864	49.97	42 / 75	16	Kormánypárt
1913		921,099	48.47	37 / 75	5	Ellenzék
1914		858,451	50.89	42 / 75	5	Kormánypárt
1917	Frank Tudor	827,541	43.94	22 / 75	20	Ellenzék
1919		811,244	42.49	26 / 75	4	Ellenzék
1922	Matthew Charlton	665,145	42.30	29 / 75	3	Ellenzék
1925		1,313,627	45.04	23 / 75	6	Ellenzék
1928	James Scullin	1,158,505	44.64	31 / 75	8	Ellenzék
1929		1,406,327	48.84	46 / 75	15	Kormánypárt
1931		859,513	27.10	14 / 75	32	Ellenzék
1934		952,251	26.81	18 / 74	4	Ellenzék
1937	John Curtin	1,555,737	43.17	29 / 74	11	Ellenzék
1940		1,556,941	40.16	32 / 74	3	Ellenzék
						Kormánypárt (1941–43)
1943		2,058,578	49.94	49 / 74	17	Kormánypárt
1946	Ben Chifley	2,159,953	49.71	43 / 75	6	Kormánypárt
1949		2,117,088	45.98	47 / 121	4	Ellenzék
1951		2,174,840	47.63	52 / 121	5	Ellenzék
1954	H. V. Evatt	2,280,098	50.03	57 / 121	5	Ellenzék
1955		1,961,829	44.63	47 / 122	10	Ellenzék
1958		2,137,890	42.81	45 / 122	2	Ellenzék
1961	Arthur Calwell	2,512,929	47.90	60 / 122	15	Ellenzék
1963		2,489,184	45.47	50 / 122	10	Ellenzék
1966		2,282,834	39.98	41 / 124	9	Ellenzék
1969	Gough Whitlam	2,870,792	46.95	59 / 125	18	Ellenzék
1972		3,273,549	49.59	67 / 125	8	Kormánypárt
1974		3,644,110	49.30	66 / 127	1	Kormánypárt (1974–75)
						Ellenzék
1975		3,313,004	42.84	36 / 127	30	Ellenzék
1977		3,141,051	39.65	38 / 124	2	Ellenzék
1980	Bill Hayden	3,749,565	45.15	51 / 125	13	Ellenzék
1983	Bob Hawke	4,297,392	49.48	75 / 125	24	Kormánypárt
1984		4,120,130	47.55	82 / 148	7	Kormánypárt
1987		4,222,431	45.76	86 / 148	4	Kormánypárt
1990		3,904,138	39.44	78 / 148	8	Kormánypárt
1993	Paul Keating	4,751,390	44.92	80 / 147	2	Kormánypárt
1996		4,217,765	38.69	49 / 148	31	Ellenzék
1998	Kim Beazley	4,454,306	40.10	67 / 148	18	Ellenzék
2001		4,341,420	37.84	65 / 150	2	Ellenzék
2004	Mark Latham	4,408,820	37.63	60 / 150	5	Ellenzék
2007	Kevin Rudd	5,388,184	43.38	83 / 150	23	Kormánypárt
2010	Julia Gillard	4,711,363	37.99	72 / 150	11	Kisebbségi kormánypárt
2013	Kevin Rudd	4,311,365	33.38	55 / 150	17	Ellenzék
2016	Bill Shorten	4,702,296	34.73	69 / 150	14	Ellenzék
2019		4,752,631	33.34	68 / 151	1	Ellenzék
2022	Anthony Albanese	4,776,030	32.58	77 / 151	9	Kormánypárt

Ez a szócikk részben vagy egészben az Australian Labor Party című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.