Tartomány Alberta: Tartomány Kanadában

Területe több mint 661 000 km², lakosainak száma mintegy 3 millió. Nevét Viktória brit királynő egyik lányáról kapta. Fővárosa Edmonton. A tartomány legnagyobb városa Calgary, „a Sziklás-hegység fővárosa”, az 1988. évi téli téli olimpia helyszíne.

Tengerpartja nincs. Északról az Északnyugati területek határolják, keletről Saskatchewan tartomány, nyugatról Brit Columbia, délről az USA.

Délnyugati részén vonul a Sziklás-hegység, aminek legmagasabb csúcsa Albertában a Mount Columbia (3747 m).

A tartomány kétharmada erdőség. A Sziklás-hegységben több jégmező és gleccser is van, ezek közül a leglátványosabb az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán vízválasztóján elterülő Columbia-jégmező (Columbia Icefield), amiből hat nagyobb gleccser és több kisebb jégnyelv ágazik ki. A gleccserek az utóbbi évtizedekben rohamosan visszavonulnak, némelyek helyét már csak a morénatavak (pl. Moraine Lake) jelzik.

Alberta nevezetességei az ún. „hoodook”. Ezek olyan, rétegezett sziklák, amiket a szél és víz gomba formára alakított. A legszebb példányok Drumheller közelében, a Red Deer folyó mentén állnak egy olyan területen, ahol egykor rengeteg dinoszaurusz élt. A hegyektől keletre elterülő füves prériket a South Saskatchewan, a Red Deer és a Milk folyó szeli át.

A nagyobb indián törzsek:

• krí,
• feketeláb,
• „assiniboine” (angol megnevezés),
• „sarcee” (angol megnevezés).

Ezek közül a legnevesebb és legharciasabb nemzet az Alberta középső részétől a ma az USA-hoz tartozó Yellowstone-ig terjeszkedett feketelábúaké volt.

A szőrmekereskedők és misszionáriusok a 18. század közepén jelentek meg. A törvénytelen viszonyoknak a 19. század végén az északnyugati lovasrendőrség vetett véget.

Az első vasútvonal, a Canadian Pacific Railroad 1883-ban érte el Calgaryt, és ettől kezdve tömegesen érkeztek a telepesek Kanada keleti részéből, az USA-ból, sőt Európából is. A nehéz körülmények ellenére farmok, kisebb-nagyobb városok alakultak ki.

Miután megépült a vasútvonal, Kanada nyugati vidékét négy tartományra osztották, és ezek egyike lett Alberta.

 

A tartomány politikai rendszere a Westminster-rendszeren alapuló egykamarás parlament. A parlament 83 főből áll. A kormányzó és a miniszterelnök a két legmagasabb tisztség az államban. Minden 5. évben van parlamenti választás, ami a brit hagyományokat követi.

Alberta 28 képviselőt küld a kanadai alsóházba a konzervatív pártba, mivel a tartományban jelenleg ők kormányoznak. A kanadai alkotmány értelmében az ország szenátusába 6 albertai képviselő ülhet.

Alberta 1200 km hosszan nyúlik el észak-déli irányban, kelet-nyugat irányban pedig 600 km. A magasság is eltérő. Északon 650 alatti hegyek vannak, délen viszont az 1200 méteres hegyek sem ritkák. Az éghajlat ezért nagyon változékony. Északon télen gyakoriak a -30 °C-nál hidegebb napok is. Délen viszont nyáron akár 38 °C is lehetséges.

A 19-20. század fordulóján George Kootenay Brown olajra bukkant a Waterton-tó közelében. Az első olajtársaság 1914-ben alakult. 1924-ben, illetve 1936-ban még nagyobb lelőhelyeket tártak fel, és a kőolaj-, földgáz- és kőszéntelepek kitermelése egyre inkább meghatározta Alberta gazdaságát. Ennek az államnak a gyáripara és szolgáltató ágazata adja Kanada GDP-jének 70%-át. A gazdaság harmadik legjelentősebb ága a turizmus. Jelentékeny a mezőgazdaság is.

A tartománynak 3 290 350 lakosa volt 2006-ban. A népsűrűség 4 fő körül mozog négyzetkilométerenként. A lakosság 85%-a angol anyanyelvű, míg 5%-a francia.

Alberta tartományban 70 ezer fő indián lakik. Ők a krí és a feketeláb törzshöz tartoznak. Ezenkívül sok mesztic is él itt.

Alberta a cowboy-ok hazájaként is ismert. Kanada szerte rengeteg ranchot találhatunk. Évente rendezik meg a Calgary Stampede-t, ami a maga nemében a világ legnagyobb rodeója.

 

A tartományban számos nagy nemzeti és tartományi park található. Nyugaton a Jasper és a Banff Nemzeti Parkok, északon a Wood Buffalo Nemzeti Park, keleten az Elk-szigeti Nemzeti Park, délkeleten a Dinoszaurusz Tartományi Park és délen a Waterton-tavak Nemzeti Park.

• Jó tudni Kanadáról