Al-Aksza-Mecset: Az iszlám harmadik legszentebb helye (Jeruzsálem)

Évente több tízezer zarándokot vonz Palesztinából és a szélesebb iszlám világból.

Al-Aksza-mecset
المسجد الاقصى
Település	Jeruzsálem óvárosa
Vallás	iszlám
Építési adatok
Stílus	iszlám építészet
Alapadatok
Magasság	37 m
Elhelyezkedése
Al-Aksza-mecset Pozíció Jeruzsálem óvárosa térképén
é. sz. 31° 46′ 34″, k. h. 35° 14′ 09″31.776111111111, 35.23583333333331.776111°N 35.235833°E, k. h. 35° 14′ 09″31.776111111111, 35.23583333333331.776111°N 35.235833°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Al-Aksza-mecset témájú médiaállományokat.

A mecset főépülete 5000 imádkozó embert tud fogadni, de az épületegyüttes egész területén százezrek is elférnek.

Nem muszlimokat 2000-től nem engedtek a mecsetbe, de a tiltást 2003-ban feloldották. Válságos, biztonsági szempontból veszélyes időszakokban csak egy bizonyos korhatár feletti muszlimok léphetnek a mecsetbe. Ma az óváros izraeli ellenőrzés alatt van, de a mecset továbbra is a jordán és palesztin vezetésű iszlám tanács (Vakf) felügyelete alatt áll. Az Izrael elleni palesztin ellenállás szimbólumaként is szolgál.

Ismert történelmi tény, hogy az ókori judaizmus lerombolt központjai, az első és második templom is a Templom-hegyen állt. A monumentális zsidó templomot a zsidó-római háború végén Kr. u. 70-ben Titus római hadvezér seregei Jeruzsálemmel együtt lerombolták. A 2. században egy Jupiternek szentelt pogány templomot építettek a hegyre.

Később a területre az 530-as években I. Justinianus császár egy keresztény templomot épített, amit a korai 7. században a keleti hódítók leromboltak.

Amikor 638-ban Jeruzsálem muszlim irányítás alá került, I. Omár kalifa (634-644) tette a hegyet muszlim szent hellyé. Az Al-Aksza mecset épülete eredetileg egy kis imaház volt, amelyet Omár építtetett fel, majd fejlesztését Abd al-Malik omajjád kalifa (685-705), majd fia, I. al-Valíd (705-715), valamint utódaik is folytatták. Akkoriban kapta az épület az al-Aksza nevet. A mecset teljesen elpusztult egy 746-os földrengés következtében, majd a 8. században al-Mahdí, és feltehetőleg al-Manszúr abbászida kalifák idején újjáépítésére került sor.

A 9. században, a Fátimida-dinasztia idején alakították ki az épület ma ismert szerkezetét. Az általuk végzett átalakításoknak már a földrengéseknek való ellenállás is kifejezett célja volt.

Amikor 1099-ben az első keresztes hadjárat során a keresztesek elfoglalták Jeruzsálemet és megalapították a Jeruzsálemi Királyságot, az al-Aksza-mecset Jeruzsálem királyainak palotájaként szolgált. A keresztesek az épületet Salamon zsidó király palotájával azonosították, s ennek megfelelően a Palatium Salomonis (’Salamon palotája’) vagy Templum Salomonis (’Salamon temploma’) néven hívták – a latin „templum” a magyar „templom” szónál bővebb jelentéssel bírt, utalhatott uralkodói rezidenciára és általánosságban szentélyekre is. A szintén a Templom-hegyen, az al-Aksza közelében található Sziklamecset neve ez időben Templum Domini (’az Úr temploma’) volt.

1119-ben Jeruzsálem királya, II. Balduin az épület egyik szárnyát egy új lovagrendnek, a templomos lovagoknak adta. Itt volt a székhelyük egészen addig, amíg Szaladin 1187-ben el nem foglalta a várost.

A 14. és a 20. század között számos jelentős felújításon esett át az épület. 1927-ben és 1936-ban újabb földrengések szükségessé tették a mecset majdnem teljes újjáépítését, ami során történelmi részek is napvilágra kerültek.

1967-ben Izrael elfoglalta Jeruzsálemet, de a mecsetekhez eddig nem nyúlt. 1969. augusztus 21-én a mecset déli szárnyában tűz pusztított, ami megsemmisítette a még Szaladin által Aleppóból küldött, majdnem ezeréves elefántcsont oltárt. Az oltár másolata (Szaladin egyszerre készíttette és küldte a kettőt) ma is látható az Ősatyák barlangjában, Hebronban. A tüzet Michael Dennis Rohan újprotestáns ausztrál turista okozta, akit beszámíthatatlanság miatt nem ítéltek el. Később deportálták Izraelből.

2000-ben Aríél Sárón provokatív látogatást tett a Templom-hegyen, ami közvetlen oka volt az al-Aksza Intifáda kirobbanásának és később az események hatására Sárón Izrael miniszterelnöke lehetett.

Mivel a judaizmus a megváltást a harmadik, szintén a Templom-hegyen álló templom újraépítésével hozza összefüggésbe, ezt sokan az iszlám és a judaizmus közti feloldhatatlan ellentétnek tekintik. Más, mérsékeltebb zsidó irányzatok szerint a harmadik templomot nem emberi kéz fogja felépíteni, ezért a két vallás között nincs kibékíthetetlen ellentét.

Izrael állam politikája elsődlegesen egész Jeruzsálem megszerzésére irányul, de a Templom-hegyhez a jelek szerint nem nyúlnak, ennek oka lehet, hogy a harmadik templom kapcsán a judaizmusban nincs egyetértés. Egyes szervezeteknek, mint például a Templom-hegy és Izrael Földje Hívőinek nyíltan deklarált célja a mecset lerombolása és a helyén a harmadik templom felépítése, de az ő népszerűségük a mai Izraelen belül csekély. Szélsőséges judaista személyek és csoportok rendszeresen kísérletet tesznek az al-Aksza-mecset aláaknázására, felrobbantására, őket az izraeli rendőrség és igazságszolgáltatás köztörvényes bűnözőként, de nem terroristaként kezeli.

•  
  Légi felvétel a mecsetről
•  
  A mecset belseje
•  
  A mecset hátulról
•  
  A mecset belseje, a mihrábbal

• Els Van Diggele: Egy nép, amely külön lakik. Zsidó identitás a mai Izraelben. HVG Kiadó, 2005. ISBN 963 7525 67X
• Iszlám művészet és építészet, Peter Ferienabend (ed.), Budapest: Vince (2005. április 25.). ISBN 963-9552-61-5