Wasɩŋtɔŋ Dc

Wasɩŋtɔŋ DC kɛna Etaazuunii ɛjaɖɛ taa tɛtʊ sɔsɔtʊ.

Pɩsa nɛ tʊkaɣ wɛɛ Wasɩŋtɔŋ DC kʊnɛ ŋgʊ kɩkɛ Etaazuunii tɛtʊ sɔsɔtʊ yɔ nɛ Wasɩŋtɔŋ ŋgʊ kɩkɛ Amerika taa ɛjaɖɛ yɔ lɛ, payaɣ tɛtʊ sɔsɔtʊ tʊnɛ se Wasɩŋtɔŋ DC egeetiye. Pɩnaɣ 2019 taa pakala kɩgalʊ lɛ, pana ɛyaa ɛzɩ 705 749 yɔ kɛ tɛtʊ sɔsɔtʊ tʊnɛ tɩ-taa ɛlɛ tɩ-hɛkʊ taa ɖeyi ɖeyi. Pʊ-tɔbʊʊ se ɛyaa ɛzɩ 3 987 yɔ wɛ kilomɛta kpata kʊɖʊmʊʊ taa. Piyele tɛtʊ sɔsɔtʊ ndʊ tɩtɩŋa tɩ-taa ɛyaa kpɛnda miliyɔŋnaa 6,2. Etazuni ɛjaɖɛ taa lɛ, ɛyaa ɖɔʊ taa lɛ, tɛtʊ sɔsɔtʊ tʊnɛ tɩkɛŋna loɖo ñɩndʊ ɛlɛ nɖʊ tʊtʊ taa ɛyaa kɩla ɖɔʊ yɔ tɩ-taa kɔyɔ: Husitoni nɛ Miyami.

Wasɩŋtɔŋ Dc
US Capitol and Grant Memorial
Wasɩŋtɔŋ Dc
White House lawn
Wasɩŋtɔŋ Dc
Abraham Lincoln v2
Wasɩŋtɔŋ Dc
Jefferson Memorial in Washington DC - 2012

Ɖenɖe Wasɩŋtɔŋ DC kɛna Etaazuunii ɛjaɖɛ taa tɛtʊ sɔsɔtʊ yɔ lɛ, tɛtʊ sɔsɔtʊ tʊnɛ tɩfɛyɩ tɛtʊ cikpetu 50 ndʊ tɩkpɛnda nɛ tilakɩ Etaazuuniiu yɔ. Tɩ-tɛ paɣtʊ yaa politiki lɩɣna ajɛya ana a-ñʊŋ tɩna kedizsi yɔɔ. Pɩlɩɩna ɛzɩma tɛtʊ tʊnɛ tɩ-yɔɔ huuzuu yaa kandʊ paɣtʊ takayɩsɩ wɛɛ lɛ, pɩɩhaɣ ɖɩ-samaɣ nakayɩ waɖɛ se ɖɩlɩzɩ ɖɩ-yɔɔ kandɩyʊ nɔɔyʊ yaa ɖɩwɛɛna ɖɩ-ɖɔnɛ paɣtʊ takayɩxsɩ ɖɩtaa ɖiyeke. Wasɩŋtɔŋ DC kɛna loniye sɔsɔyɛ nɖɩ ɖɩ-taa Amerika nɛ ajɛya ndɩ ndɩ tʊma sɔsɔna sɔsɔna wɛɛ yɔ. Peeɖe Kewiyaɣ ñʊʊtʊ ɖaɣ ŋga payaɣ-kɛ se Ɖaɣ Kʊhʊlʊmaɣ yɔ, kɛwɛɛ, pitasɩna tɔm hʊʊ kpaaŋ sɔsɔʊ.

Peeɖe ɖɔɖɔ panaɣ paɣtʊ lɩzɩyaa nɛ ɛjaɖɛ ñʊʊtʊ paɖɩcaɣyɛ wɛɛ. Keteŋga kpeekpe liidɩye koozaɣ ŋga payuaɣ Baŋkɩ Mɔndiyalɩ yɔ nɛ ajɛya kpɛndʊ liidiya koozaɣ ŋga payaɣ kaka se FMI yɔ sɩwɛɛ ɖɔɖɔ. Pɩtɛ piɖeke ɛlɛ tʊma sɔsɔna nɛ peeɖe ajɛya kɩkpɛndʊ kediizasi kpaamɩŋ ndɩ ndɩ wɛɛ ɖɔɖɔ. Peeɖe kɛ pama ajɛya ndɩ ndɩ lona taa caɣya ɖamɩŋ nɛ ɛtala ɛzɩ 176 yɔ. Palɩza Wasɩŋtɔŋ DC se kɩkɛna Etaazuunii tɛtʊ sɔsɔtʊ kɛ kediizaɣ sɔsɔɣa nakakɩyɛ ɖeɖe kɛ pɩnaɣ 1790. Pɩɩkɛna kediizaɣ ŋga ka-taa pɩɩwɛɛ se palɩzɩ tɛtʊ natʊyʊ se ndʊ ɛkɛŋna Etaazuunii ajɛya kpeekpe tɛtʊ sɔsɔtʊ nɛ peeɖe kewiyaɣ ɖicaɣyɛ. Pɩla mbʊ nɛ kɔlaɣ fenaɣ kɩyakʊ 24 wiye pɩnaɣ 1791 ɛlɛ pala sɔnzɩ sɔsɔsɩ nɛ tɛtʊ ndʊ tɩpɩsɩ tɛtʊ sɔsɔtʊ. Pɩɩkɛna hɩɖɛ ɖʊʊ kɛ Etaazuunii ɛjaɖɛ ñʊʊtʊ kacalaɣ ñɩnʊ weyi payawaɣ-ɩ se George Washington yɔ. Wasɩŋtɔŋ DC malɩka ñʊʊtʊ payaɣ se Mauriel Bowser nɛ palɩza-ɩ kɔlaɣ fenaɣ kɩyakʊ naalɛ ŋgʊ wiye pɩnaɣ 2015.

Tags:

Etaazuunii

🔥 Trending searches on Wiki Kabɩyɛ:

ErɔpʊSɛŋgapuuriFenaɣCharlemagneKrɛkɩ kɩbɩnʊʊ kʊnʊŋUE ŋgbɛyɛSapɔŋ kʊnʊŋSɛɛribiiNima yɔɔ lɩmaɣzɩoyɛEmily BrontëLaʋBɛrɩlɩyɔmCanatʊ kʊdɔŋParaguwee2004Tɛtʋ wandamm (Continent)1990Taɣʊʊ tʊmɩyɛƉɩɣaSɩlɩsɩyɔmKpɩna wena atuu a-lotu yɔɔ yɔPagidaadɩMao Zedong1937Tɛtʊ wondu cikpetu2008Kantɔnɛɛ kʊnʊŋFloriidiiAmɛrɩsɩyɔmLɔsɩ AnzelɛsɩN̄ɩɣlɩm Ɛsɔ Kuduyuu (Temple d'Or)Miguel de CervantesKatsushika HokusaiRugbiiSuɛz Hɛŋa1991Alfred HitchcockAzʊʊma lɩzɩyʊFranco LuamboLadibiyeƉɩjaɣyɛ kpɛlɛkʊʊOreegoniiSikiriNeeyerɩlandɛ kʊnʊŋWikipediyaJames WattKedeŋa kpeekpe you kɩlɛlʋʋRonald ReaganMichael JacksonSɔnɔ Krɛkɩ kʊnʊŋFransɩɩ kʊnʊŋSafiiriMimar SinanFʊlʊyɔrɩMarilandɩEgipiti (Égypte)191019791918TelevisiyɔɔSao PaoloLisbooniDarmɩsɩtatɩyɔmTɔm hʊʊ kpaaŋ kɩkpaɖʊʊ (Cour supreme)Fʊwa lakɩteeNamibiSanfransiskooSewuuli🡆 More