Valenciai Királyság: Történelmi állam Dél-Európában

Ez a szócikk a történelmi királyságról szól. Hasonló címmel lásd még: Valencia (egyértelműsítő lap).

Az Aragón Korona országainak része volt.

Valenciai Királyság
1238 – 1707. június 29.
Valenciai Királyság címere Valenciai Királyság zászlaja
Fővárosa	Valencia
Vallás	római katolikus egyház
A Wikimédia Commons tartalmaz Valenciai Királyság témájú médiaállományokat.

A középkori Valenciai Királyság területe lényegében azonos a mai Spanyolország Valencia autonóm közösségének a kiterjedésével.

I. (Hódító) Jakab aragón király, Árpád-házi Jolán magyar királyi hercegnőnek, II. András magyar király lányának a férje foglalta vissza a móroktól.

Hódító Jakab 1244-ben felosztotta örökségét fiai között, és az első, elvált feleségétől, az épp 1244-ben elhunyt Kasztíliai Eleonórától született fiának, Alfonznak csupán Aragóniát szánta, míg másodszülöttjének, Jolán királyné fiának, Péternek a Valenciai Királyságot és Katalóniát hagyta meg az osztozkodásban. A Mallorcai Királyság pedig a szintén Árpád-házi Jolántól származó harmadszülött fiának, Jakab számára volt fenntartva. Ezzel Hódító Jakab három királysága három fia között lett volna felosztva, és e terv szerint a Valenciai Királyságnak is külön, önálló uralkodója lett volna.

Eleonóra fiából azonban nem lett Aragónia királya, hiszen még apja életében, 1260-ban meghalt utódok hátrahagyása nélkül, így féltestvére, Péter örökölte Mallorca kivételével apjuk minden országát annak halálakor 1276-ban III. Péter néven. Ebből kifolyólag Az Aragóniai és a Valenciai Királyság bár jogilag két külön állam volt az Aragón Korona országainak égisze alatt, de a Valenciai Királyság fennállása alatt mindig Aragóniával közös uralkodóval bírt.

A Valenciai Királyságot hagyományosan a közös aragón–valenciai királyné kormányozta az ország székhelyéről, Valencia városából, ahol gyakran tartózkodtak udvartartásukkal, míg a közös király Katalónia székhelyéről, Barcelonából irányította az Aragón Korona országait, a koronázásokat pedig az Aragón Királyság fővárosában, Zaragozában tartották.

II. (Katolikus) Ferdinánd 1506. március 22-én a valenciai Déniában kötötte meg második házasságát Foix Germána navarrai királyi hercegnővel, mikor II. (Aragóniai) Ferdinánd leánya, Őrült Johanna és veje Szép Fülöp útban volt Hispánia felé, hogy elfoglalja a kasztíliai trónt. Katolikus Ferdinánd visszavonult örökölt királyságaiba, így Hispánia két nagy királyságának, Kasztíliának és a Valenciával perszonálunióban lévő Aragóniának az útjai újból elváltak egy kis időre egymástól.

• Miron, E. L.. The Queens of Aragon: Their Lives and Times (angol nyelven). London: Stanley Paul & Co (1913). Hozzáférés ideje: 2020. február 24.  ISBN 075465074X, 9780754650744
• Schwennicke, Detlev: Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1387–1410 a. d. H. Barcelona, 1387–1394 Herzoge von Athen und (/1391) Neopatras, 1401–1410 auch Könige von Sizilien, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäischen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 72., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.

• Cawley, Charles: Aragon (Kings of Mallorca) (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
• Marek, Miroslav: The House of Barcelona (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2020. február 24.)

• Aragóniai Királyság
• Valencia (autonóm közösség)
• Az Aragón Korona országai
• Valencia uralkodóinak listája
• Valenciai uralkodók házastársainak listája
• Aragónia királyainak családfája