Tavasz: évszak

Ez a szócikk az évszakról szól. Hasonló címmel lásd még: Tavasz (egyértelműsítő lap).

Tavasszal felélénkül az élet, virágba borulnak a növények, kizöldellnek az erdők és a mezők.

A Föld északi féltekéjén március, április és május, míg a déli féltekéjén szeptember, október és november a tavasz hónapjai.

A csillagászati tavasz a tavaszi nap-éj egyenlőségtől a nyári napfordulóig tart, tehát az északi féltekén közelítőleg március 21. – június 21., a déli féltekén pedig közelítőleg szeptember 23. – december 21. közé esik.

Ez az az időszak, amikor emelkedik az átlaghőmérséklet és szeszélyessé válik az időjárás. Ebben az évszakban esik a legtöbb eső, ennélfogva a nagy áradások is erre az időszakra esnek. A vándormadarak általában ilyenkor térnek vissza fészkelőhelyeikre.

A tavasz kezdetének többféle dátumot is szokás tekinteni:

• csillagászati (március 21. körül): a tavaszi nap-éj egyenlőség időpontja
• naptári (március 1.)
• meteorológiai: az idő enyhülésével és a virágzó növények virágzásával kezdődik

(A dátumok az északi féltekére vonatkoznak.)

A tavasz kialakulásában fontos szerepet játszik, hogy a mérsékelt égöv része vagyunk. A trópusi éghajlaton nem létezik ez az évszak. A felmelegedésben nagy szerepet játszik a napsugarak nagyobb hajlásszöge. Illetve még szintén említésre méltó a napsütéses időtartam növekedése és az éjszakai időszak rövidülése.

Vannak madarak, melyek nem töltik az egész évet egy adott területen, hanem a tél idején melegebb éghajlatra vándorolnak (például: füsti fecske, fehér gólya). Ezen madarak a tavasz beálltával visszatérnek. Ilyenkor szoktak a fák rügyezni. Többek között felenged a fagyott föld és kertészeti, illetve mezőgazdasági beavatkozásokra alkalmassá válik. A hőmérséklet emelkedik ebben az évszakban.

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Tavasz témájú médiaállományokat.