Sql: Programnyelv

Angol nyelvterületen 'eszkjuel' a kiejtése. A hagyományokhoz való hűség jegyében sokan 'szíkvel'-nek ejtik, ugyanis korábban Structured English Query Language (SEQUEL) volt az elnevezés, és ezt rövidítették le.

A relációsadatbázis-kezelők általában az SQL nyelven programozhatók. Az SQL alapvető utasításait közel egyformán valósítják meg, de a később beépült nyelvi elemek körében nagyon nagy az eltérés, az inkompatibilitás, emiatt számos SQL nyelvjárásról beszélhetünk.

Jellegét tekintve ez a szakterület-specifikus nyelv részben procedurális, részben deklaratív.

Az SQL alapjait az IBM-nél fektették le, még az 1970-es években. Elvi alapot a relációs adatmodell szolgáltatott, amit Edgar F. Codd híres 12 szabályával írt le először, 1970-ben.

Az IBM, az Oracle és más gyártók is érdekeltek voltak egy szabványos lekérdező nyelv kifejlesztésében, amivel a relációs adatbázisok programozhatók. Az iparági összefogással létrejött ANSI NCITS (National Committee on Information Technology Standards) H2 csoport lerakta az SQL alapjait.

A szabványt az ANSI (Amerikai Nemzeti Szabványügyi Intézet – American National Standards Institute) 1986-ban, az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet – International Organization for Standardization) 1987-ben jegyezte be. Az SQL leírását az ISO 9075 szabvány rögzíti. Az első változatot SQL86 néven is szokták emlegetni.

Az SQL-t folyamatosan továbbfejlesztették, és napjainkig nyolc jelentős kiadást különböztetünk meg:

• SQL86
• SQL89
• SQL92
• SQL99 (v. más néven: SQL3)
• SQL:2006
• SQL:2008
• SQL:2011
• SQL:2017

Az első kivételével mindegyik szabvány többszintű megvalósítást tesz lehetővé a gyártóknak (belépő szintű, közepes vagy teljes). Általában a későbbi szabványok belépő szintjei az előző szabvány teljes szintjeinek felelnek meg.

Az SQL nyelvi elemeket 4 részre, adatdefiníciós (Data Definition Language, DDL), adatkezelési (Data Manipulation Language, DML), lekérdező (QUERY (Language - QL)) és adatvezérlő (Data Control Language, DCL) részekre lehet bontani.

A nyelvben az utasításokat a pontosvessző választja el egymástól.

Adatdefiníciós utasítások (Data Definition Language - DDL)

Azt a nyelvet melynek segítségével az adatbázis adminisztrátorok az új adatbázisok sémáját definiálják adatdefiníciós nyelveknek (DDL = Data Definition Language) nevezzük.

CREATE

Adatbázis objektum létrehozása. Példa adatbázis tábla definíciójára:

 CREATE TABLE Szamla (    Szamlaszam NUMERIC(24),    Tulajdonos VARCHAR(60),    Nyitas DATE,    Allapot VARCHAR(1),      PRIMARY KEY (Szamlaszam)  ); 

A fenti példa létrehoz egy adatbázis táblát, 4 oszloppal.

ALTER

Adatbázis-objektum módosítása. Példa:

 ALTER TABLE Szamla    ALTER COLUMN Szamlaszam VARCHAR(26); 

A fenti példa megváltoztatja egy adatbázis tábla egy oszlopának típusát.

DROP

Egy adatbázisbeli objektum megszüntetése. Példa:

 DROP INDEX Szamla_1; 

A fenti példa megszüntet egy indexet.

 DROP TABLE egy_tabla; 

Ez pedig egy adattáblát szüntet meg.

TRUNCATE

A truncate parancs egy tábla tartalmát törli (de a táblát magát nem).

 TRUNCATE TABLE egy_tabla; 

A DDL (Data Definition) és DML (Data Manipulation) között jelentős különbség nem abban áll, hogy változtat-e az adatbázis tartalmán (hiszen például a szó szoros értelmében adat "törlés" történik drop, truncate és delete esetén is). A különbség a tranzakcióbiztosságban vehető észre: a ddl utasítások nem tranzakcióbiztosak, azaz azonnal végrehajtásra kerülnek, míg a dml utasítások (delete, insert, update) csak COMMIT parancs után válnak véglegessé. Ez a gyakorlatban:

- ha például update történik egy táblán, azt a másik felhasználó csak akkor láthatja ha commit is történik

- ha drop paranccsal megszüntetünk egy objektumot, akkor automatikusan törlődik

- dml parancsok commitálása (véglegesítése) előtt egy ROLLBACK paranccsal visszavonhatóak

- a truncate parancs ennek megfelelően ddl parancsnak minősíthető

Adatlekérdező utasítások (Data Query Language - DQL)

A lekérdező nyelv egyetlen utasításból áll, mely számos alparancsot tartalmazhat, és a lekérdező utasítások többszörös mélységben egymásba ágyazhatók. Célja, hogy egy vagy több adathalmazból (reláció) egy adathalmazt állítson elő. A bemeneti adatokon, a relációs algebra műveletei hajthatóak végre, aminek következményeként egy eredmény táblát kap a felhasználó. Végrehajtási sorrendjük a következő: FROM, WHERE, GROUP BY, HAVING, SELECT, ORDER BY.

SELECT

Az SQL talán leggyakrabban használt utasítása a lekérdezés. Ez a nyelvi elem inkább deklaratívnak tekinthető, mint procedurálisnak, hiszen a felhasználó (programozó) csak az eredményhalmaz mezőit (oszlopait) és a halmaz felépítésének feltételeit határozza meg, a leválogatási algoritmus elkészítése az adatbázis-kezelő feladata.

A SELECT utasítás az adatok egy halmazát válogatja ki egy táblázatba a relációs adatbázisból, és teszi elérhetővé valamilyen technikával a felhasználó számára. Mivel elég nagy adatmennyiségekről lehet szó (szélsőséges esetben az egész adatbázisról), ezért a halmaz általában szekvenciálisan olvasható. Egy mutató (kurzor) mozgatható az eredmény halmazon előre vagy hátra, és kiolvasható, hogy milyen adatok vannak a mutató alatt. Ha a mutató az eredményhalmaz végére vagy elejére ért, azt különleges jelzéssel tudatja az adatbázis-kezelő (EOF – End of File – állomány vége, illetve BOF – Beginning of File, állomány eleje)

Példa:

 SELECT COUNT(*), Tulajdonos  FROM Szamla  WHERE Allapot = 'N'  GROUP BY Tulajdonos  HAVING COUNT(*) > 1  ORDER BY Tulajdonos 

A fenti példa kilistázza azokat a személyeket, akiknek egynél több aktív bankszámlája van. Az első oszlopban az aktív bankszámlák száma, a másodikban a tulajdonosok neve olvasható. A táblázat a tulajdonosok neve szerinti emelkedő sorrendben jelenik meg.

A SELECT utasítás több szakaszból állhat, amelyek közül majdnem mindegyik elhagyható, ha szükséges. Az egyes szakaszok magyarázata:

SELECT

Az eredményhalmaz oszlopait kell itt felsorolni. Nagyon hasznos, hogy további SELECT-ek is lehetnek benne!

Példa:

 SELECT Vevo.Nev, (SELECT SUM(Osszeg) FROM Rendeles WHERE VevoID = Vevo.ID) RendelesOsszeg 

A fenti példa a vevő neve mellett megjeleníti az eddigi rendeléseinek összegét is.

Összetettebb példa:

 SELECT munka_szám FROM munka  WHERE óraszám*óradíj = (    SELECT max(óraszám*óradíj) FROM munka    ); 

A lekérdezés megkeresi a legnagyobb árbevételű munkáinkat – akkor használható jól, ha több is van belőle.

FROM

Meghatározza, hogy mely adatbázis-táblákból szeretnénk összegyűjteni az adatokat.

Példa a hagyományos (limitált képességű, néha problémás) szintaxissal:

 SELECT *  FROM Beteg, Kezeles  WHERE Kezeles.Beteg_ID = Beteg.Beteg_ID 

vagy az újabb módszer szerint:

 SELECT *  FROM Beteg  INNER JOIN Kezeles ON Kezeles.Beteg_ID = Beteg.Beteg_ID 

az összes beteg-kezelés párost adja. Amelyik betegnek nem volt kezelése, azt nem írja ki, amelyiknek több volt, azt annyiszor, ahány kezelésen átesett.

LEFT esetén: az első tábla adatai akkor is szerepelnek, ha nincs illeszkedő adat a másodikban (azaz a fenti példában megmutatja azokat a betegeket is, akinek soha nem volt kezelése)

RIGHT esetén: a második tábla adatai akkor is szerepelnek, ha nincs illeszkedő adat az elsőben (itt ugyanazt az eredményt adja, mint INNER esetén, ha minden kezeléshez tartozik beteg)

FULL OUTER: mindkét táblából megmutatja az összes sort (itt megegyezik a LEFT JOIN eredményével, ha minden kezeléshez tartozik beteg

CROSS: a táblák Descartes szorzatát képezi, azaz az összes lehetséges kombinációt megmutatja. Ekkor a modern szintaxis szerint az ON részre nincs szükség, a régi szerint pedig a WHERE rész nem kell. A gyakorlatban erre a változatra nagyon ritkán van szükség, itt sem adna értelmes adatokat.

A FROM részben a beágyazott lekérdezések (nested query) használatát nagy táblák esetében érdemes elkerülni, mert feleslegesen terhelheti a szervert, illetve megnyújthatja a lekérdezés futás idejét. Egyik lehetséges kerülő megoldás az ideiglenes táblák használata, melyet az eredeti lekérdezésünk elé írt WITH SubQueryTableName AS (SELECT ... FROM ... WHERE ...) szintaxissal valósítható meg.

WHERE

Szűrési feltételeket fogalmaz meg, amelyek szűkítik az eredményhalmazt (a Descartes-szorzathoz képest). Példa:

 SELECT *  FROM Beteg, Kezeles  WHERE Beteg.ID = Kezeles.BetegID AND Kezeles.Datum = CURRENT DATE 

A fenti lekérdezés visszaadja, milyen kezeléseket végeztek ma, és melyik betegeken. A WHERE szakaszban a Boole-algebra kifejezései használhatók, OR, AND és NOT operátorokkal.

GROUP BY

Egyes sorok összevonását, csoportosítását írja elő az eredménytáblában. Példa:

 SELECT COUNT(*), Tulajdonos  FROM Szamla  WHERE Allapot = 'N'  GROUP BY Tulajdonos 

A fenti példa a Tulajdonos oszlop alapján csoportosítja a sorokat. A SELECT részben lévő COUNT(*) egy-egy csoport sorainak számát adja vissza, az összevonás előtt.

HAVING

A WHERE-hez hasonlóan itt is szűrést fogalmazhatunk meg, azonban itt a csoportosítás utáni eredményhalmazra. Példa:

 SELECT COUNT(*), Tulajdonos  FROM Szamla  WHERE Allapot = 'N'  GROUP BY Tulajdonos  HAVING COUNT(*) > 1 

Az előző példához képest itt annyi a módosulás, hogy csak azok a csoportok jelennek meg, amelyek egynél több sorból lettek összevonva.

ORDER BY

Az eredményhalmaz rendezését adja meg. Példa:

 SELECT *  FROM Beteg  ORDER BY Szuletes DESC 

A fenti példa a betegek listáját adja vissza, születési dátum szerint sorba rendezve, elöl a legfiatalabb beteggel.

CASE

 CASE WHEN logikai vizsgálat THEN kifejezés ha igaz .. ELSE kifejezés ha az előzőekre nem illeszkedik END 

A logikai vizsgálat eredményétől függően vezérelhetjük, hogy mit szeretnénk az adott oszlopban látni. Példa:

  select app_id,budget_info_type,amount   from acq_budget_info 

A lekérdezés eredménye:

APP_ID     BUDGET_INFO_TYPE         AMOUNT ---------- ------------------------ ----------- 0001       net_income               110000 0001       bonus                    7500 0001       gross_income             1000 0002       gross_income             2000 0002       net_income               120000 0002       bonus                    8500 0003       gross_income             3000 0003       bonus                    9500 0003       net_income               130000 

Az előző lekérdezés transzponáltja:

 select APP_ID, max(net_income) as net_inc, max(gross_income) as gross_inc, max(bonus) as bonus_inc  from (   select APP_ID,    case when BUDGET_INFO_TYPE='net_income' then amount else null end   as  net_income,    case when BUDGET_INFO_TYPE='gross_income' then amount else null end as gross_income,    case when BUDGET_INFO_TYPE='bonus' then amount else null end as   bonus   from acq_budget_info) xx  group by APP_ID 

APP_ID     net_inc     gross_inc     bonus_inc ---------- ----------- ------------- ------------- 0001       110000      1000          7500 0002       120000      2000          8500 0003       130000      3000          9500 

Megjegyzések:

- az oszlopoknál megadott alias elnevezéseknél az 'as' elhagyható

- a belső select-tet tartalmazó táblára illesztett alias ("xx") elhagyható Oracle, SQLite esetén de szükséges MySQL, PostrgreSQL és MS SQL Server esetén

Adatmanipulációs nyelv (Data Manipulation Language - DML)

Angolul query plan.

A kurzor létrehozásának technikája adja az SQL kiszolgálók igazi erejét. Nem mindegy ugyanis, hogy sikerül-e a táblákat megfelelő oszlopok (és indexek!) segítségével összekapcsolni, és ezekből kurzort készíteni, vagy pedig átmeneti táblát kell létrehozni az eredményeknek.

Az egyes relációsadatbázis-kezelők egymástól igen eltérő algoritmusokat használnak a lekérdezési tervek megalkotásához. Gyakori a szabályalapú (rule-based), és a költségalapú (cost-based) lekérdezésiterv-készítés. A költségalapú lekérdezési tervhez ismerni kell az adatok statisztikai eloszlását: átlagát, szórását stb. A szabályalapú lekérdezéseknél elegendő csak a relációs adatbázis szerkezetének ismerete. A legtöbb relációsadatbázis-kezelő a kettő valamilyen kombinációjával dolgozik.

Sok gyártó SQL megvalósításában lehetséges a keresési stratégia befolyásolása, úgynevezett programozói lekérdezési tippek (query hints) segítségével. Azonban minél jobb egy adatbázis-kezelő, annál kevésbé szükséges ezek használata.

INSERT

Adatokat ad hozzá egy táblához. Példa:

 INSERT INTO Szamla (Szamlaszam, Tulajdonos, Nyitas, Allapot)  VALUES (123456, 'H. Kovács Géza', '1996.05.14.', 'N'); 

UPDATE

Módosítást hajt végre az adatokon. Példa:

 UPDATE Szamla SET Allapot = 'D' WHERE Szamlaszam = 123456; 

A fenti utasítás megváltoztatja az egyik számla állapotát.

DELETE

Adatokat töröl egy táblából. Példa:

 DELETE FROM Beteg WHERE TAJ = '123 456 789'; 

Ez az utasítás annak a betegnek, akinek a tajszáma:123 456 789, törli az összes adatát a Beteg táblából.

Adatelérést Vezérlő Nyelv (Data Control Language - DCL)

A jogosultságok adása és a vezérlők működésének szabályozása. Ide szokás sorolni: GRANT, REVOKE, COMMIT, ROLLBACK, SAVEPOINT (ez utóbbi nem minden sql-ben szerepel, pl oracle verzióban nem)

GRANT

Ezzel tudunk adni jogosultságot egy tábla eléréséhez, adott parancs létrehozásához. Két fajtája van:

- adott objektumra vonatkozó jogosultság: table privilege - például: egy adott táblán tudjon lekérdezni, beszúrni vagy törölni, ekkor természetesen meg kell adni, hogy melyik objektumról van szó

- egyfajta parancs létrehozására vonatkozó jogosultság: system privilege - például tudjon létrehozni vagy törölni táblát

Példák:

grant select on egy_tabla to user1; 

Ezzel a user1 felhasználó tud select-tet végrehajtani az egy_tabla-n.

grant create table to user1; 

Ezzel a user1 felhasználó tud táblát létrehozni.

REVOKE

Ezzel tudunk meglévő jogosultságot visszavonni.

revoke create table from user1; 

revoke select on egy_tabla from user1; 

Egyéb utasítások

JOIN

Az összekapcsolás lényege, hogy két vagy több táblában tárolt adatokat tudunk lekérdezni az alapján, hogy hol egyezik a megadott mezőérték.

Példatáblák: az alábbi két táblán (gepjarmu és javitasok) összekapcsolások segítségével tudjuk meghatározni, hogy pl milyen rendszámú autón milyen javítás szükséges vagy adott javításhoz melyik gépjárműhöz tartozik.

 SELECT * FROM gepjarmu;   car_azonosito   rendszam --------------- ---------- 1001            ZQL-556 1002            WPT-444 1003            ZRM-555   SELECT * FROM javitasok;   car_ID          alkatresz -------------   ------------ 1001            váltó 1001            kerék 1002            kerék 1004            futómű 

Általában a két táblában lévő azonosító oszlop elnevezése megegyezik (pl. car_azonosito lenne a javitasok táblában is), de ez nem szükséges, ezért szerepel kétfajta elnevezés a két táblában.

CROSS JOIN

Cartesian-join, Descartes-szorzat

A feltétel nélküli összekapcsolás. Ez az összekapcsolás a két tábla minden sorát összekapcsolja. Az inner join ennek részhalmaza (az a where feltétel, amikor egyezik a két táblában az azonositó)

select * from gepjarmu cross join javitasok  car_azonosito   rendszam        car_ID          alkatresz --------------- --------------- --------------- --------------- 1001            ZQL-556         1001            váltó 1001            ZQL-556         1002            kerék 1001            ZQL-556         1002            váltó 1001            ZQL-556         1004            futómű 1002            WPD-444         1001            váltó 1002            WPD-444         1002            kerék 1002            WPD-444         1002            váltó 1002            WPD-444         1004            futómű 1003            ZRM-555         1001            váltó 1003            ZRM-555         1002            kerék 1003            ZRM-555         1002            váltó 1003            ZRM-555         1004            futómű 

Amennyiben feltétel nélkül select-tet adunk meg két táblával, akkor a cross join-nak megfelelő eredményt kapjuk:

select * from gepjarmu, javitasok 

A cartesian join sorainak száma a két tábla sorainak számának szorzata. A példában: 3 • 4 = 12

INNER JOIN

Belső összekapcsolás, metszet

A két tábla metszete, azaz azok a sorok, amelyek mindkét táblában megtalálhatóak.

select * from gepjarmu, javitasok where gepjarmu.car_azonosito = javitasok.car_ID  car_azonosito   rendszam        car_ID          alkatresz --------------- --------------- --------------- --------------- 1001            ZQL-556         1001            váltó 1002            WPD-444         1002            kerék 1002            WPD-444         1002            váltó 

Ebben a select-ben csak azok a sorok jelennek meg, amelyek mindkét táblában megtalálhatóak (1001 és 1002 azonosítójú autók) és annyiszor ahány sorban megjelenik az azonosító (az 1002-es azonosítójú gépjármű kétszer, mert a javitasok táblában kétszer szerepel.) A where feltételben megadott inner join jól mutatja, hogy az inner join a cartesian join (minden-mindennel) azon részhalmaza, ahol egyezik az azonosító. Az inner join másfajta felírása (eredménye ugyanaz mint a where feltételben megadott összekapcsolás)

select * from gepjarmu inner join javitasok on gepjarmu.car_azonosito = javitasok.car_ID 

Az „inner” szó elhagyható, az önállóan feltüntetett „join” is ugyanúgy az inner join-t adja.

LEFT JOIN

Baloldali kapcsolás. A kapcsolás alapját (értelmezési tartományát, gepjarmu tábla) adó tábla összes sorához történik hozzárendelés.

select * from gepjarmu left join javitasok on gepjarmu.car_azonosito = javitasok.car_ID;  car_azonosito   rendszam        car_ID          alkatresz --------------- --------------- --------------- --------------- 1001            ZQL-556         1001            váltó 1002            WPD-444         1002            kerék 1002            WPD-444         1002            váltó 1003            ZRM-555         (null)          (null) 

- ha szerepel a másik táblában érték akkor azt rendeli hozzá (pl.  1001-es gépjárműhöz ’váltó’)

- ha többször szerepel a másik táblában érték, akkor annyiszor kerül feltüntetésre, ahány sorban megtalálható a másik táblában (pl. az 1002-es gépjármű kétszer szerepel, mert két sorban is megjelenik a javitasok táblában: ’kerék’ és ’váltó’)

- ha nem található meg a második táblában akkor NULL érték kerül hozzárendelésre (pl az 1003-as gépjármű nincs benne a javitasok táblában)

Használatos a left join helyett a left outer join parancs, amely tartalmilag megegyezik.

RIGHT JOIN

Jobboldali kapcsolás. A kapcsolt (második, javitasok tábla) minden eleméhez elvégzi a hozzákapcsolást.

select * from gepjarmu right join javitasok on gepjarmu.car_azonosito = javitasok.car_ID;  car_azonosito   rendszam        car_ID          alkatresz --------------- --------------- --------------- --------------- 1001            ZQL-556         1001            váltó 1002            WPD-444         1002            kerék 1002            WPD-444         1002            váltó (null)          (null)          1004            futómű 

- ha szerepel az első táblában érték, akkor azt rendeli hozzá (pl. 1001-es car_ID gépjárműhöz található rendszám)

- ha többször szerepel a táblában akkor annyiszor kerül felsorolásra, ahány ilyen sor van (pl. az 1002-es gépjármű kétszer szerepel, ezért két sorban kapjuk eredményül)

- ha a második táblában szerepel, de az elsőben nem, akkor is megjelenik a lekérdezésben, de NULL értékkel (például az 1004-es gépjármű csak a javitasok táblában található, a gepjarmu táblában nem)

Használatos a right join helyett a right outer join parancs, amely tartalmilag megegyezik.

FULL JOIN

Mindkét oldalról elvégzi az összekapcsolást, azaz az előző három join uniója:

- inner join

- right join

- left join

select * from gepjarmu full join javitasok on gepjarmu.car_azonosito = javitasok.car_ID;  car_azonosito   rendszam        car_ID          alkatresz --------------- --------------- --------------- --------------- 1001            ZQL-556         1001            váltó 1002            WPD-444         1002            kerék 1002            WPD-444         1002            váltó 1003            ZRM-555         (null)          (null) (null)          (null)          1004            futómű 

Tehát a left join, right join és inner join megfogalmazható úgy is, hogy ezek a full join részhalmazai. Az inner join a full join olyan részhalmaza, amely sorban nem szerepelnek (null) értékek. Mivel a full join a három join uniója, ezért helyettesíthető az alábbi paranccsal:

select * from gepjarmu   inner join javitasok   on gepjarmu.car_azonosito = javitasok.car_ID union select * from gepjarmu   left join javitasok   on gepjarmu.car_azonosito = javitasok.car_ID union select * from gepjarmu   right join javitasok   on gepjarmu.car_azonosito = javitasok.car_ID 

A full join szerepel az Oracle, ProstgreSQL és MS SQL Server verziókban, de nem szerepel a MySQL, SQLite típusokban – ez utóbbi esetekben az előző union paranccsal tudjuk létrehozni.

A full join és cartesian join kapcsolata: két tábla cartesian join (minden adat mindegyikkel kapcsolva) és full join halmazainak metszete a két tábla inner join-ja.

Használatos a full join helyett a full outer join parancs, amely tartalmilag megegyezik.

SELF JOIN és tábla alias

Érdemes használni a tábla nevekre a lekérdezésekben aliast, mert megkönnyíti a hivatkozást:

select * from gepjarmu a, javitasok b where a.car_azonosito = b.car_ID 

Szükséges lehet önmagával kapcsolni a táblát (self-join). Ebben az esetben a két táblát alias-szal tudjuk megkülönböztetni. A következő példában szeretnénk kigyűjteni a dolgozo táblából minden dolgozóhoz a nálánál kevesebbet keresőket.

select * from dolgozo  name       sal ---------- ---------- Nagy       7500 Balogh     7600 Kovács     7700 Szabó      7800 

select * from dolgozo x, dolgozo y where x.sal < y.sal  name       sal        name       sal ---------- ---------- ---------- ---------- Nagy       7500       Balogh     7600 Nagy       7500       Kovács     7700 Balogh     7600       Kovács     7700 Nagy       7500       Szabó      7800 Balogh     7600       Szabó      7800 Kovács     7700       Szabó      7800 

Változók, elágazások, ciklusok

Az SQL-t az idők során kiegészítették olyan tulajdonságokkal, hogy a programozók képesek legyenek benne bonyolult algoritmusokat is írni. Ez akkor válhat szükségessé, ha például komoly adatkezelési feladatokat szeretnénk az ügyféloldalról a kiszolgálóoldalra áthelyezni, az ott elérhető sokkal nagyobb teljesítmény miatt. De az is lehet, hogy csak egyszerűsíteni akarjuk a programozást felhasználói függvények létrehozásával (például szükségünk lenne egy olyan függvényre, ami a tajszámból kiszedi a szóközöket).

Az SQL nyelv részei a változókezelés, elágazások, ciklusok kezelése, kivételkezelés stb.

A legnagyobb különbségek az SQL kiszolgálók között éppen ezeknél a nyelvi elemeknél adódik: ahány gyártó, annyiféle megvalósítás.

Az egyéb nyelvi elemek szemléltetésére álljon itt egy Sybase ASA SQL példa:

 CREATE FUNCTION DigitsOnly(IN M_Nev VARCHAR(30))  RETURNS VARCHAR(30)  BEGIN    DECLARE M_Result VARCHAR(16);    DECLARE i INTEGER;    SET i = 1;    SET M_Result = '';    WHILE (i <= LENGTH(M_Nev)) LOOP      IF SUBSTR(M_Nev, i, 1) BETWEEN '0' AND '9' THEN        SET M_Result = M_Result + SUBSTR(M_Nev, i, 1)      END IF;      SET i = i + 1;    END LOOP;    IF m_Result = '' THEN      RETURN(Null)    ELSE      RETURN(M_Result)    END IF;  END; 

A fenti függvény a bemenetére küldött szövegből csak a számjegyeket hagyja meg.

Adattípusok

• Az Oracle nem támogatja a VARCHAR-t, helyette a VARCHAR2-t javasolja
• Az Oracle nem támogatja a LONG VARCHAR-t, helyette a CLOB-ot javasolja
• Oracle-ben a DATE dátumot és időt is tartalmazhat, más rendszerekben ez csak dátum lehet
• Egyes megvalósításokban (pld. PostgreSQL) létezik általános típusú adat is (bytea), amelyben akármit és akármekkora terjedelemben tárolhatunk
• Némelyik rendszerben létezik a SMALLINT vagy az INTEGER típus is, mint szabványon kívüli elemek
• Van olyan rendszer, amiben a BOOL típust is megvalósították

Keresés

Bizonyos SQL kiszolgálók gyors keresésnél csak a teljesen pontosan beírt keresőkérdésre találják meg a választ. Gondot kell fordítanunk a kis- és nagybetűkre, valamint az ékezetek helyes használatára (Oracle, Firebird, PostgreSQL).

Más SQL kiszolgálók képesek figyelmen kívül hagyni az ékezeteket és egyenrangúnak tekintik a kis- és nagybetűket a keresés során, ha ezt kérjük (Sybase ASE, Sybase ASA).

FROM nélküli SELECT

FROM nélküli SELECT utasításra példa:

 SELECT SYSDATE 

A fenti példa egyes SQL kiszolgálók esetében nem működik, mivel a FROM náluk kötelező nyelvi elem.

Ezért például az Oracle minden adatbázisában szerepelteti a DUAL táblát, amelynek egyetlen rekordja van. Így Oracle SQL-ben ezt kell írnunk:

 SELECT SYSDATE FROM DUAL 

Természetesen itt a DUAL tábla valódi tartalma lényegtelen.

Bármely adatbankban, ha számolási eredményekre kíváncsi a felhasználó, lehetséges egy dummy (vagy tetszőleges nevű) üres tábla létrehozása, majd ennek felhasználásaval aritmetikai műveletek végezhetők el. Példa:

  create table dummy (teszt numeric)   insert into dummy values(0)   select (12+88)/3 from dummy 

• SQL.lap.hu - linkgyűjtemény
• SQL tutorial (English)

• Wikipédia:Adatbázis-lekérdezések