A rablás a korábbi magyar Büntető törvénykönyvben a vagyon elleni bűncselekmények közé tartozott.
A hatályos 2012. évi C. törvény ezt a bűncselekményt a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények közé sorolja. A hatályos Btk. 160. §-a a gyermekkor miatt nem büntethető elkövetés szabályozásánál súlyos szigorítást vezetett be:
„ Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés [160. § (1)–(2) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §), a testi sértés [164. § (8) bekezdés], a rablás [365. § (1)–(4) bekezdés] és a kifosztás [366. § (2)–(3) bekezdés] elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.”
A rablást a hatályos Btk. a következők szerint szabályozza:
Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
A büntetés 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
A büntetés 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
Aki rablásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A bűncselekmény védett jogi tárgya kettős: részben védi a tulajdoni viszonyokat, részben pedig a cselekvési, személyi szabadságot.
E kettősségre, vagyis rablás és kényszerítés között fennálló cél-eszköz viszonyra figyelemmel, a Btk. a 365. § (1) bekezdésben összetett bűncselekményként, míg a 365. § (2) bekezdésben meghatározott esetet összefoglalt bűncselekményként szabályozza.
A kényszerítés nem okozhat emberölést – ekkor ugyanis rablás helyett nyereségvágyból elkövetett emberölést kell megállapítani.
A vagyon elleni bűncselekmények, így lopás esetében is, a cselekmény büntetőjogi értékelését (minősítését, büntetési tételét) a cselekménnyel okozott kár illetve vagyoni hátrány vagy jogtalan előnyérték nagysága határozza meg. Ez választja el egymástól a szabálysértési és bűncselekményi alakzatokat, illetve a vétséget és a bűntettet.
A Büntető törvénykönyv szándékosan kerüli az értékhatárok számszerű megjelölését, ehelyett olyan fogalmakat használ, amelyeket a bírói gyakorlatnak kell számszerűsíteni. Ez a rugalmas megoldás nélkülözhetővé teszi a Büntető törvénykönyv szövegének gyakori módosítását, az összeghatárok tekintetében.
Az „érték” szó jelzői tehát precíz jogi szakkifejezések, ezért nem cserélhetők fel más, irodalmi vagy köznapi nyelvi kifejezésekkel.
A bűncselekmény elkövetési tárgya ingó, értékkel rendelkező idegen dolog. A rablás bármennyire csekély érték esetén is megállapítható.
A Csemegi-kódex a rablást és a zsarolást ugyanabban a fejezetben (XXVII. Fejezet) szabályozta, és ezzel fejezte ki rokonértelműségüket. A rabláshoz képest a zsarolás szubszidiárius bűncselekményként fogta fel.
A 2013. július 1-ig hatályos „régi” büntetőtörvénykönyv szerint a rablást az követi el, aki
Minősített esete a rablás bűncselekményének és 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, amennyiben azt
5-től 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha
10-től 15 évig terjedő szabadságvesztés a büntetése, amennyiben
követik el.
A szabadságvesztés a (3),(4),(5) bekezdés esetén fegyházban hajtandó végre.
Büntetési tétele alapesetben 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés.
Előkészülete is büntetendő, kísérlete lehetséges, amennyiben az értékszerzés nem jár sikerrel. A befejezett tényállás megköveteli az előny szerzését.
Aki rablásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Nem lopást, hanem rablást követ el az, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy erőszakot, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést a jogtalan eltulajdonítás érdekében alkalmaz. Rablásnak minősül az is, amennyiben a tetten ért elkövető a mástól már elvett dolog megtartása végett alkalmazza az erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Rablás, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.