Lopás

A köznyelv és a politikai nyelv a lopás fogalmát sokkal tágabb fogalmi körben értelmezi, illetve használja. A jog nyelvén a szellemi tulajdon lopása a „bitorlás” (lásd még: plágium).

A lopás a hatályos 2012. évi C. törvény XXXVI. fejezetében, a vagyon elleni bűncselekmények közé tartozó egyik különös részi tényállás.

Fogalma

Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.

Jogi tárgya

A tulajdonjog; közvetlenül mindig a tulajdonjog egyik részjogosítványa, a birtoklás ellen irányul.

Elkövetési tárgya

Idegen (más tulajdonában és birtokában levő) olyan ingó dolog, amelynek értéke van.

Elkövetési magatartása

A dolog elvétele. (Az elvitel nem szükségszerű kritérium.)

Elkövetője tettesi minőségben

Bárki lehet, kivéve a dolog tulajdonosát, valamint azt a személyt, aki jogszerűen birtokolja a dolgot, továbbá azt a személyt, akinek a dolog véletlen folytán vagy tévedésből került a birtokába, végül azt a személyt, aki a dolgot találta.

Értékhatárok

A vagyon elleni bűncselekmények, így lopás esetében is, a cselekmény büntetőjogi értékelését (minősítését, büntetési tételét) a cselekménnyel okozott kár illetve vagyoni hátrány vagy jogtalan előnyérték nagysága határozza meg. Ez választja el egymástól a szabálysértési és bűncselekményi alakzatokat, illetve a vétséget és a bűntettet.

A Büntető törvénykönyv szándékosan kerüli az értékhatárok számszerű megjelölését, ehelyett olyan fogalmakat használ, amelyeket a bírói gyakorlatnak kell számszerűsíteni. Ez a rugalmas megoldás nélkülözhetővé teszi a Büntető törvénykönyv szövegének gyakori módosítását, az összeghatárok tekintetében.

Az értékhatárok 2022-ben

• Szabálysértési értékhatár: 0,- Ft – 50.000,- Ft-ig
• Kisebb érték:50.000,- Ft. – 500.000,- Ft.
• Nagyobb érték500.000,- Ft. – 5.000.000,- Ft.
• Jelentős érték:5.000.000,- Ft. – 50.000.000,- Ft.
• Különösen nagy érték:50.000.000,- Ft. – 500.000.000,- Ft.
• Különösen jelentős érték:500.000.000,- Ft-tól

Az "érték" szó jelzői tehát precíz jogi szakkifejezések, ezért nem cserélhetők fel más, irodalmi vagy köznapi nyelvi kifejezésekkel.

Büntetési tételek

A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

• a) a lopást kisebb értékre vagy
• b) a szabálysértési értékre elkövetett lopást
• ba) bűnszövetségben,
• bb) üzletszerűen,
• bc) dolog elleni erőszakkal - ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik,
• bd) zsebtolvajlás útján,
• be) egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével,
• bf) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve,
• bg) hamis vagy lopott kulcs használatával,
• bh) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére vagy
• bi) erdőben jogellenes fakivágással követik el.

A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

• a) a lopást nagyobb értékre,
• b) a kisebb értékre elkövetett lopást
• ba) a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon,
• bb) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre,
• bc) vallási tisztelet tárgyára,
• bd) holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra,
• be) nemesfémre vagy
• c) a lopást szabálysértési vagy kisebb értékre közveszély színhelyén követik el.

A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

• a) a lopást jelentős értékre vagy
• b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély színhelyén követik el.

A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

• a) a lopást különösen nagy értékre vagy
• b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély színhelyén követik el.

A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

• a) a lopást különösen jelentős értékre vagy
• b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély színhelyén követik el.

A hatályos magyar jog szerint lopást az követ el, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A szabálysértési alakzat elhatárolása a bűncselekménytől egyrészről a dolog értéke szerint történik - a lopást legalább kisebb értékre kell elkövetni ahhoz, hogy bűncselekményt valósítson meg -, illetve másrészről aszerint, hogy a lopás valamelyik minősített esetét követik-e el, mert utóbbi esetben az elkövetett lopás a dolog értékétől függetlenül bűncselekményt valósít meg.

Nem lopást, hanem rablást követ el az, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy erőszakot, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést a jogtalan eltulajdonítás érdekében alkalmaz. Rablásnak minősül az is, amennyiben a tetten ért elkövető a mástól már elvett dolog megtartása végett alkalmazza az erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést.

• 24/2015. számú büntető elvi döntés: A cselekményt az elkövetéskor hatályos törvény szerint kell elbírálni, ha az elbírálás időpontjában hatályos Btk.-t alkalmazva a lopással halmazatban az orvhalászatot is meg kellene állapítani [1978. évi IV. tv. 316. §, Btk. 2. §, 246. § és 370. §].

• 2012. évi C. törvény
• Nagy Ferenc (szerk.): A magyar büntetőjog különös része, HVG-ORAC, Budapest, 2009, ISBN 978-963-258-067-8

• Nemzeti Jogszabálytár