Rózsahegyi Kálmán: (1873–1961) magyar színész, egyetemi tanár

október 6. – Budapest, 1961. augusztus 27.) magyar színész, színészpedagógus.

Rózsahegyi Kálmán
1910 körül
Született	1873. október 6. Endrőd
Elhunyt	1961. augusztus 27. (87 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Hevesi Angéla
Foglalkozása	színész
Iskolái	Országos Magyar Királyi Zene- és Színművészeti Akadémia (–1893)
Kitüntetései	Farkas–Ratkó-díj (1901) Magyarország Kiváló Művésze díj (1960)
Sírhelye	Farkasréti temető (1-1-271)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1892–1961
Tevékenység	színész
Díjai
Kiváló művész-díj
1960
További díjak
a Nemzeti Színház örökös tagja
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsahegyi Kálmán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Apja Uhrin József gazdálkodó, anyja Grósz Janette (Zsani), az endrődi „Rongyos” kocsma felszolgálója volt. A házasságon kívül született gyermek nevelőapja Rózsahegyi Ödön lett (akitől a nevét kapta), miután édesanyja férjhez ment hozzá, és ő is vándorszínésznek állt. Rózsahegyi Kálmán is vidéken kezdte pályafutását, de 1898-ban szerződtette a Magyar Színház. 1900–1935 között a Nemzeti Színház tagja volt, 1923-tól az örökös tagság birtokosaként. Feleségével, Hevesi Angélával alapította magán-színiiskoláját, melyből számos híres színész került ki.

Rózsahegyi a realista színjátszás egyik legjelentősebb képviselője, aki nem a szó művésze, hanem az egyszerű, természetes, közvetlen játéké volt. Skálája meglehetősen széles volt, szerepei a bohózattól az érzelmes humorig minden árnyalatot felöleltek.

A Békés vármegyei Endrődön született 1873. október 6-án. Nevelőapja, Rózsahegyi Ödön nyomdokaiba lépve ő is a világot jelentő deszkákat választotta, és diplomás színészként végzett a Színiakadémián. Színi pályáját Dobó Sándor társulatánál kezdte 1892-ben, majd Debrecenben és Kolozsvárott működött. 1898-ban a Magyar Színházhoz szerződött, ahol operettszerepeket játszott. A századforduló évében került a Nemzeti Színházhoz, melyhez hűségesen kötődött, és amelyet az intézmény is viszonzott számára, amikor 1923-ban örökös tagjai sorába választotta. Egyéb fellépései és vendégszereplései során sem vált meg anyaszínházától, amelynek 1935-ös nyugdíjazásáig „rendes” tagja volt.

Rózsahegyi Kálmán neve és arca az 1910–20-as években kabarészínészként is népszerű lett, aminek köszönhetően a határon túlra is eljutott. 1926-ban az USA-ban vendégszerepelt, 1935 után pedig különböző magánszínházakban lépett fel.

1903. október 7-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött a nála 11 évvel fiatalabb Hevesi Angélával, Hevesi József és Leuchter Janka lányával.

Máig híres színiiskoláját 1909-ben alapította feleségével, Hevesi Angélával, melyben később lányával együtt tanított, egészen haláláig. Kiváló színészpedagógus volt, tanítványai sorából sok jeles művész került ki. A vizsgaelőadásokat általában a MOM Kultúrházban tartották.

1930-ban áttért a katolikus vallásra. Származása miatt a második világháború alatt nem léphetett színpadra, 1945 után pedig Major Tamás nem engedte, hogy visszatérjen a Nemzeti Színházba. A következő évtizedben alkalmanként játszott a Pesti, a Víg-, a Magyar, a Fővárosi Operett és a Madách Színházban. Minden műfajban otthon volt, legyen az operett, népszínmű, vígjáték, kabaré vagy klasszikus dráma.

Shakespeare Hamletjének egyik sírásóját, a Lear király bolondját, A velencei kalmár Gobbóját adta, Szigligeti Liliomfijának Szellemfije, Katona József Bánk bánjának Tiborca, Móricz Zsigmond Rokonokjának Berci bácsija volt. 1932–56 között sok filmben aratott sikert. 1942-ben megjelent Zörög a haraszt… című könyvében vidám vadásztörténeteit mesélte el.

A jellegzetes hanghordozású, mosolygós Kálmán bácsit tanítványai éppúgy szerették, mint a közönség. Szülővárosa sem feledte el, díszpolgárává választotta. Kitüntetései: Gyémánt diploma 1957-ben, Pro Arte-díj 1956-ban, Signum Laudis és Farkas–Ratkó-díj 1901-ben.

Rózsahegyi Kálmán, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Színi-iskola alapítója, kiváló művész (1960). 1961. augusztus 27-én halt meg, Budapesten.

• Zuboly (Szentivánéji álom)
• sírásó (Hamlet)
• bolond (Lear király és Vízkereszt)
• A fiatal és öreg Gobbo (A velencei kalmár)
• Scapin (Molière: Scapin furfangjai)
• Jakab mester (Molière: A fösvény)
• címszerep (Halévy: Constantin abbé)
• címszerep (Poole: Pry Pál)
• A peleskei nótárius (Gaal József)
• Baracs Matyi és Göre Gábor (Gárdonyi: A bor)
• Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely)
• Boly Gáspár (Harsányi: A vén gazember)
• Berci bácsi (Móricz: Rokonok)
• Rageneau (Rostand: Cyrano)

 

• Szökött katona (1914)
• Liliomfi (1915)
• A cigány (1925)
• A bor (1933)
• Az ellopott szerda / Falusi lakodalom (1933)
• Az új földesúr (1935)
• Légy jó mindhalálig (1936)
• Sárga csikó (1936)
• 3 : 1 a szerelem javára (1937)
• Az én lányom nem olyan (1937)
• Te csak pipálj, Ladányi! (1938)
• Vadrózsa (1939)
• Rózsafabot (1940)
• A kegyelmes úr rokona (1941)
• Európa nem válaszol (1941)
• Dankó Pista (1941)
• Régi nyár (1942)
• Állami áruház (1952)
• Liliomfi (1954)
• Budapesti tavasz (1955)
• Mese a 12 találatról (1956)
• Micsoda éjszaka (1958)

• Kemény Egon–Gál György Sándor–Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Rádiódaljáték 2 részben. Főszereplők: Csokonai Vitéz Mihály–Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali. Szereplők: Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Völcsey Rózsi, Gózon Gyula, Éjjeli bakter – Rózsahegyi Kálmán és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

• Zörög a haraszt... Vidám vadásztörténetek; Vajna-Bokor, Bp., 1942
• Zörög a haraszt... Vidám vadásztörténetek; utószó Bánffy György; TerraPrint, Bp., 1994

• Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: „Komáromi farsang”. Daljáték, Breaston & Lynch Média, 2019

• Csathó Kálmán: A régi Nemzeti Színház (Bp., 1960)
• Márton Gábor: Rózsahegyi Kálmán . Gyomaendrőd: Kézirat, 1986 (Határ Győző Városi Könyvtár)
• http://www.rozsahegyiiskola.hu/rozsahegyi-kalman-eletutja.html
• Márton Gábor: Rózsahegyi Kálmán; Xénia, Bp., 1995 (Nagy magyar színészek) ISBN 963 851 708 5

• Rózsahegyi Kálmán a PORT.hu-n (magyarul)  
• Rózsahegyi Kálmán az Internet Movie Database-ben (angolul)  
• Szalai Pál segítette a második világháború alatt az üldözött Rózsahegyi Kálmánt. 1945 utáni népbírósági perben Rózsahegyi segített vallomásával Szalait igazolni. Szalai 2009-ben posztumusz megkapta a Világ Igaza kitüntetést
• Rózsahegyi Marika visszaemlékezése
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929