Major Tamás: (1910–1986) magyar színész, rendező, színházigazgató
Major Tamás (tasnádi Major-Maróthy) (Újpest, 1910.
január 26. – Budapest, 1986. április 13.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, rendező, színházigazgató, kiváló művész.
| Major Tamás | |
 | |
| A Budapest folyóirat 1979. év márciusi számában Csigó László felvétele | |
| Született | 1910. január 26. Újpest |
| Elhunyt | 1986. április 13. (76 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Beck Judit |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1930) |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (42/1-A-12) |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1930–1986 |
| Híres szerepei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Major Tamás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Családja
Római katolikus kisnemesi családba született. Apja Major Gyula György magyar királyi műszaki számvevő, anyja Papp Mária Rózsa Krisztina. Bátyja, Major Ákos 1945 előtt hadbíró volt, 1945–50 között pedig a háborús és népellenes bűnösök népbírósági perei során számos halálos ítéletet hozott. Felesége Beck Judit festőművész, grafikus, textil- és bábtervező volt.
Életpályája
A Színművészeti Akadémián 1930-ban szerzett oklevelet, és 1931-ben a Nemzeti Színház szerződtette, főiskolásként már 1928-ban színpadra léphetett a Blaha Lujza téren. Művészetében nem választható külön a színész, a rendező, a színészpedagógus, sőt a versmondó sem, s mindez összefüggött közéleti, politikai tevékenységével is. Pályája kezdetétől elkötelezett baloldali volt, fellépett a munkáskultúra előadásain, tagja volt a Független Színpadnak, rendezte a Vigadói Esteket mint antifasiszta kulturális műsort, és részt vett az ellenállási mozgalomban. 1939-től agitációs tevékenységet fejtett ki munkásotthonokban és gyűléseken a háborúba sodródás ellen, később pedig a háborúból való kilépés mellett. Kommunista szervezkedés miatt több alkalommal is feljelentették.
Színészi skálája rendkívül széles volt, a vérbő komédiától a legsötétebb tragédiáig terjedt. 1945-től 1962-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt, majd főrendezője, 1947-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, az 1982-ben alakult Katona József Színház társulatának alapító tagja. Volt országgyűlési képviselő (1949–1953 és 1958–1971) és magas beosztású pártfunkcionárius (1957–1966). Gellért Endrével együtt vitték színre 1952-ben a második világháború utáni első Hamletet. Színházi működése korszakos, de ellentmondásokkal teli.
Pályafutását utolsó társulatában – a Katona József Színházban – több dokumentumjátékban is feldolgozták: Notóriusok sorozat: Az emberek veszedelmes közelségben (2007); Eleje (2012); Elv-társak (2013)
Politikai szerepe
A Nemzeti Színház ifjú kommunista művészeinek kezdeményezéséből alakult meg 1945 februárjában az Ötös Bizottság (tagjai: Major Tamás, Both Béla, Gobbi Hilda, Várkonyi Zoltán, Oláh Gusztáv). Major Tamás a második világháború után káderlapokat vezetett színészeiről a Nemzeti Színházban, az 1956-os forradalom idején, október 31-én igazgatói székéből eltávolították, ugyanekkor színészei a káderlapokat is megismerhették, minden ellenük szóló jelentést elolvashattak.
Főbb szerepei
- Molière: Tartuffe (Tartuffe)
- Leonyid Rahmanov: Viharos alkonyat (Polezsajev professzor)
- Madách: Az ember tragédiája (Az Úr, Lucifer)
- Shakespeare: Othello (Jago)
- Shakespeare: A vihar (Caliban)
- Shakespeare: A velencei kalmár (Shylock)
- Shakespeare: Hamlet (Hamlet)
- Shakespeare: III. Richárd (III. Richárd)
- Shakespeare: Macbeth (Macbeth)
- Shakespeare: Lear király (Lear király)
- Jonson: Volpone (Volpone)
- Goldoni: A fogadósné (Forlipopoli márki)
- Ibsen: Nóra (Krogstad)
- Németh László: II. József (II. József)
- Shaw: A szerelem ára (Cocane)
- Marin Držić: Dundo Moraje (Dundo Moraje)
- Brecht: Puntila úr és szolgája, Matti (Puntila úr)
- John Osborne: A komédiás (Archie Rice)
- Csurka István: Döglött aknák (Moór)
- Spiró György: Az imposztor (Wojciech Bogusławski)
- Csokonai: Az özvegy Karnyóné (Kuruzs)
- Bulgakov: Iván, a rettentő (Rettegett Iván)
- Bulgakov: Menekülés (Fehér főparancsnok)
Főbb rendezései
- Jean Racine: Andromaque
- Molière: Tartuffe
- Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok
- Shakespeare: A windsori víg nők
- Shakespeare: Hamlet
- Shakespeare: Szeget szeggel
- Shakespeare: Rómeó és Júlia
- Shakespeare: Téli rege
- Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek
- Brecht: Galilei élete
- Brecht: A vágóhidak Szent Johannája
- Brecht: A szecsuáni jólélek
- Goldoni: Két úr szolgája
- Goldoni: A chioggiai csetepaté
- Molière: Tudós nők
Filmjei
Játékfilmek
- A szűz és a gödölye (1941) – István, Huber fiatalabb fia
- Film a filmről (1941; rövid játékfilm)
- Különös házasság (1951) – Jezsuita
- Erkel (1952) – Kölcsey Ferenc
- Merénylet (1959) – Halmágyi
- Az utolsó vacsora (1962)
- A kőszívű ember fiai 1-2. (1964) – Baradlay Kázmér
- Az életbe táncoltatott lány (1964) – A képmutogató
- Kár a benzinért (1964) – Igazgató
- Miért rosszak a magyar filmek (1964) – Póczik
- Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964) – Narrátor (hang)
- Világos feladja (1964) – Mr. Borowski
- A tizedes meg a többiek (1965) – Albert (Kovács Dezső)
- Három történet a romantikáról (1965; rövid játékfilm)
- Nem (1965) – Lakásügyi előadó
- A nő (1966; rövid játékfilm) – Narrátor (hang)
- Egy magyar nábob (1966) – Griffard
- És akkor a pasas… (1966) – Xandor
- Hideg napok (1966) – Grassy ezredes
- Minden kezdet nehéz (1966)
- Sellő a pecsétgyűrűn (1966) – Vöröskőy
- Változó felhőzet (1966) – Felügyelő
- A múmia közbeszól (1967) – Fáraó
- Egy szerelem három éjszakája (1967) – Lajos, főpincér
- Jaguár (1967) – Általános bácsi
- Alfa Rómeó és Júlia (1968) – Bekötött fejű beteg
- Az oroszlán ugrani készül (1968) – Kálmán
- Falak (1968) – Főszerkesztő
- Egri csillagok 1-2. (1968) – Szulejmán szultán
- Különös melódia (1968; rövid játékfilm)
- Szemüvegesek (1969) – Náray
- Utazás a koponyám körül (1969) – A bajuszos levantei
- A gyilkos a házban van (1970) – Házmester
- Ítélet (1970) – Werbőczy
- Szerelmi álmok – Liszt (1970) – IX. Piusz pápa
- Trotta (1971) – Herr Reisiger
- A magyar ugaron (1972) – Pap
- Volt egyszer egy család (1972) – Kulkai házmester
- Régi idők focija (1973) – Kerényi úr
- Végül (1973) – Nagyapa a parkban
- A Pendragon legenda (1974) – James Morvin
- Déryné, hol van? (1975) – Jancsó, öreg színész
- Ereszd el a szakállamat! (1975) – Maracskó Béla
- Teketória (1976) – Zongorista
- Zongora a levegőben (1976) – Klimperberger, karmester
- Ajándék ez a nap (1979) – László László
- Szabadíts meg a gonosztól (1979) – Igazgató úr
- Circus maximus (1980) – Bárdos
- Mephisto (1981) – Oskar Kroge
- Ripacsok (1981) – Dr. Molnár Géza, elmeorvos
- Szerencsés Dániel (1982) – Dániel nagyapja
- A csoda vége (1983) – Péter
- Hanyatt-homlok (1983) – Nagyapa
- Redl ezredes (1984) – Kubinyi báró
- A nagy generáció (1985) – Nagyapa
- Csak egy mozi (1985) – Oborzil, öreg színész
- Első kétszáz évem (1985) – Epstein
Tévéfilmek, televíziós sorozatok
- Sakknovella (1959) – Dr. Von Beck
- A lóvátett város (1963) – Burgess
- A helység kalapácsa (1965) – Harangláb, egyházfi
- Szilveszter 20 éven felülieknek (1965)
- Denevér (1965) – Frosch
- Egy nyugalmas vasárnap (1966) – Csík
- A szerelem ára (1967)
- Az ördögök teste (1967)
- Az OP-ART kalap (1967) – Anyakönyvvezető
- Mocorgó (1967) – Brillantin úr
- Oly korban éltünk 1-4. (1967)
- Elméletileg kifogástalan házasság (1968)
- Fal a baloldalon (1968) – Moranez
- A sofőr visszatér (1968)
- Ki mit tud? (1968-1983)
- Mennyei pokoljárás (1968) – Narrátor (hang)
- VII. Olivér (1969) – Saint-Germain gróf
- Volt egyszer egy borbély (1969)
- Játék olasz módra (1970)
- A frankhamisítás (1971) – Önmaga
- Lehet egy kilóval kevesebb? (1971)
- Szabad, mint a madár (1971) – George Riley
- Széchenyi meggyilkoltatása (1971)
- A főnök (1972)
- Fekete macska (1972) – Jogász
- Férfiak mesélik (1972)
- Hogyan akarta megmenteni Pilátus Júdást? (1972)
- Aranyborjú 1-3. (1973)
- És mégis mozog a föld 1-3. (1973)
- III. Richárd (1973) – George, Clarance hercege
- Lúdláb királynő (1973)
- Ficzek úr (1974)
- Ki vágta fejbe Hudák elvtársat? (1974) – Kiss Pál
- Volpone (1974) – Volpone
- Zenés TV Színház: Örökzöld fehérben feketében 1-2. (1974) – Grabinszky Pipi, zongorista
- Császárlátogatás (1975) (1977-ben adták le) – Konstans
- Finish: Avagy Álmom az életem túlélte (1975) – S. Richard
- Fél penny (1976) – Tanú
- Az Isten is János (1977)
- Scapin furfangjai (1977) – Geronte
- Az elefánt (1978) – Knegelbaum
- Imre (1979)
- Saroküzlet (1979) – Mally apja
- Nők iskolája (1982) – Chrysalde
Szinkronszerepei
Filmek
| Év | Cím | Szereplő | Színész | Szinkron év |
|---|---|---|---|---|
| 1937 | Viharos alkonyat (2. magyar szinkron) | Dmitri Illarionovics Polezsajev professzor | Nyikolaj Cserkaszov | 1965 |
| 1951 | Feledhetetlen 1919 | Vlagyimir Iljics Lenin | Pavel Molcsanov | 1952 |
| 1970 | A kép elsötétül | James Fortune | George Sanders | 1975 |
Rajzfilmek
| Év | Cím | Szereplő | Szinkronhang | Szinkron év |
|---|---|---|---|---|
| 1958-1960 | Foxi Maxi show I-III. | További szereplők | — | 1963-1965 |
| 1961 | Frédi és Béni II. (1. magyar szinkron) | Jeromos | Hal Smith | 1969 |
| 1975 | Hugó, a víziló | Aban-Khan | Paul Lynde | 1975 |
Hangjáték
- Földes Imre: Pántlika (1934)
- Barabás Tibor: Kibontott zászlók (1953)
- Róna Tibor: Húsz éven felülieknek (1964)
- Turner, David: Mr. Midway vasárnapja (1964)
- Brecht, Bertold: A vágóhidak Szent Johannája (1965)
- Liszkay Tamás: Utazás Bitóniába (1965)
- Morthon Thompson: Az élet ára (1965)
- Shakespeare: Szentivánéji álom (1965)
- Vargha Balázs: Lilla és a varázsló (1965)
- Illyés Gyula: Lélekbúvár (1966)
- Hubay Miklós: Néró, a legjobb fiú (1967)
- László Anna: Egy keresztespók tapasztalatai (1968)
- Racine: Pereskedők (1968)
- Rejtő Jenő: Barbara tejbár (1968)
- Homérosz: Odüsszeia (1970)
- Vihar Béla: Az utas (1970)
- Boros Lajos-Vámos Miklós: Felfüggesztés (1971)
- Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (1971)
- Marlowe, Christopher: Doktor Faustus tragikus históriája (1971)
- Molère: Scapin furfangjai (1972)
- Jerzy Krzyszton: Alibi (1973)
- Karinthy Frigyes: Egy nőt szeretni (1973)
- Dahl-Lundberg: A lyukasztós bérlet (1974)
- Szabó Magda: Tündér Lala (1974)
- Balzac, Honoré de: Betti néni (1976)
- Chaucer, Geoffrey: Canterbury mesék (1979)
- Sajó András: Gulliver Írországban (1983)
- Magnusson, Ove: Nyugdíjasok lázadása (1983)
- Mándy Iván: Lebontott világ (1984)
- Békés Pál: Körborz (1985)
Díjai, elismerései
- Kossuth-díj (1948, 1955)
- Kiváló művész (1950)
- SZOT-díj (1969)
- Színikritikusok Díja – A legjobb férfi epizódalakítás (1982)
Emlékezete
- Alakja felbukkan (említés szintjén, nem kimondottan pozitív kontextusban) Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében.
Humor
- Nevére faragták az alábbi szójátékot, amely mára a városi folklór részévé vált:
Tegnapelőtt jortam én.
Tegnap jortad te
Major Tamás
(in: Lukácsy András: Elmés játékok, játékos elmék, Budapest, Minerva, 1974 ISBN 963-223-008-6), illetve Balázs Géza: Képtelen sorolók, ragozások
- A hatvanas-hetvenes években egy kétszemélyes kabarésorozatban szerepelt Psota Irénnel, a következő szereposztásban: Major Tamás – Jenő; Psota Irén – Lujza. Ebben Lujza híreket olvasott fel az újságból, amit Jenő megpróbált neki elmagyarázni, miközben Lujza összekeverte a különböző híreket és a magyarázatot is. A „Jenő, azt írja az újság…” kezdetű mondat innen vált emlékezetessé.
Megjegyzések
Jegyzetek
Források
- Antal Gábor: Major Tamás. Népművelési és Propaganda Iroda (1982) ISBN 963-562-939-7
- Kocsis L. Mihály: Van itt valaki. Minerva (1987) ISBN 963-223-418-9
- Katona József Színház 1982–2002. Balassi Kiadó. 2002. ISBN 963 506349 0
- Mihály Gábor: A Kaposvár jelenség. Múzsák Közművelődési Kiadó, 1984. ISBN 963 563153 7
- Koltai Tamás: Major Tamás, A Mester monológja, Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1986, ISBN 963-422-784-8
- A százéves Színésziskola. Szerkesztette: Csillag Ilona. Magvető Kiadó, 1964 MA 244-1-6466
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Major Tamás. Hangosfilm
- Major Tamás. Nemzeti Örökség Intézete
- Nánay István: Indul a Katona
- „Kirúgni, fasiszta!” – Major Tamás története civilhetes.hu (2016. május 11.)
További információk
- Major Tamás a PORT.hu-n (magyarul)
- Major Tamás az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Major Tamás az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Major Tamás. HMDB
- Major Tamás. Színháztörténet
- A budapesti Katona József Színház hivatalos honlapja
- A Katona József Színház bemutatói, 1982–
- A XXI. század című műsor epizódja Archiválva 2017. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben – RTL Klub.hu, 2010. január 12.
- A teátrális demokrácia útjai – Cseh Katalin tényfeltáró írása, Színház.net
- 1956-ban a színészek is akcióztak – Index, 2012. október 21.
- Major Tamás, akit az ÁVH vezetője képzett ki mozgalmárnak – Origo, 2017. június 29.
- A színház nem szelíd intézmény: Írások Major Tamástól – Írások Major Tamásról. (Összeállította: Antal Gábor) Magvető Könyvkiadó, Bp., 1985.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Major Tamás, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.