Perejaszlav (ukránul Перея́слав) területi jogú város Ukrajna Kijevi területén.
A Dnyeper bal oldali mellékfolyója, a Trubizs partján fekszik. Kelet-Európa egyik legrégibb városa, a Kijevi Rusz idején a Perejaszlavli fejedelemség központja volt. 1943-2019 között a Perejaszlav-Hmelnickij nevet viselte. Lakosainak száma 2019-ben 26 994 volt.
Perejaszlav (Переяслав) | |||
A Voznyeszenszkij-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ukrajna | ||
Terület | Kijevi terület | ||
Járás | Perejaszlav-Hmelnickiji járás | ||
Rang |
| ||
Alapítás éve | 907 | ||
Polgármester | Olekszandr Skira | ||
Irányítószám | 08400 — 08409 | ||
Körzethívószám | +380-4567 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 27 088 fő (2019. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 875 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 94 m | ||
Terület | 32 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 50° 03′ 54″, k. h. 31° 26′ 42″, k. h. 31° 26′ 42″ | |||
Perejaszlav weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Perejaszlav témájú médiaállományokat. |
Perejaszlavl első említése 907-ből származik Oleg kijevi fejedelem és a bizánci császár közti szerződésből, bár lehetséges hogy ez a része későbbi betoldás. A város neve a legenda szerint "a dicsőség átvitelét" jelenti és onnan származik, hogy valamikor a besenyők rátámadtak Kijevre és az egyik besenyő bajnok kihívta párbajra az orosz vitézeket, de egyikük sem merte vállalni a küzdelmet. Szégyenkezett a fejedelem, mire a köznép soraiból lépett elő egy tímárlegény és hosszas küzdelemben legyőzte a bajnokot, annak dicsőségét pedig "átvitte" magára, innen kapta nevét a város.
Vlagyimir Szvjatoszlavics nagyfejedelem megerődítette a Kijevi Rusz déli határán fekvő települést, hogy védelmezze Kijevet a sztyeppei nomádok támadásaitól. A 10. század közepétől a Perejaszlavli fejedelemség központja lett, birtokosa többnyire a nagyfejedelem egyik fia, a 12. században a trónörökös volt. Állítólag egy ideig itt lakott a kijevi metropolita is, amíg fel nem épült Kijevben a Szent Szófia-székesegyház. Hogy megkülönböztessék a Moszkva-környéki Perejaszlav-Zalesszkijtől, időnként Perejaszlav Ruszkijnak vagy Perejaszlav Juzsnijnak (Rusz-béli, ill. Déli-Perejaszlavl) is nevezték.
1239-ben a mongolok elpusztították a várost. A tatár megszállás idején a Mankermani (Kijev türk neve) uluszhoz tartozott.
A 14. század közepén az Arany Horda meggyengülésével a Litván Nagyfejedelemség foglalta el Ukrajnát és később perszonálunióra léptek Lengyelországgal. 1545-ben Szulejmán szultán panaszlevelet küldött I. Zsigmond lengyel királynak, mert a - többek között- perejaszlavli kozákok Ocsakov környékét fosztogatták. 1580-ban Báthory István engedélyezte, hogy Kosztyantin-Vaszil Osztrozkij herceg Perejaszlavlban erődöt építsen a környék és a betelepített lakosok védelme céljából.
Miután Bohdan Hmelnickij hetman fellázadt a lengyelek ellen, független tartományának Perejaszlavl lett a központja, az itteni kozákezred sokáig a legnépesebb volt (1649-ben 18 századból állt). 1654-ben Hmelnickij ide hívta össze a kozákok nagytanácsát és a moszkvai követ által képviselt Alekszej cárnak hűséget esküdött, cserébe a katonai védelemért.
A cár 1782-ben számolta fel a kozák katonai közigazgatást és Perejaszlavl előbb a Kijevi, majd a 19. század elején a Poltavai kormányzósághoz került. 1816-ban a városnak 6720, 1865-ben pedig 10 835 lakosa volt. A 19. században cukorgyár, szeszfőzde és malmok épületek. A lakosság kulturális szükségleteiről 14 templom, egy kolostor, papnevelde, fiú- és lánygimnázium és városi könyvtár gondoskodott.
A szovjethatalom beköszöntével és a második világháború harcaiban a város műemlékeinek jelentős része megsemmisült. A harmincas évek éhínségében a környék 26 878 lakosa pusztult el. A háború 8800 perejaszlavli életét követelte. A szovjet csapatok 1943. október 12-én foglalták vissza a várost a németektől és a Szovjetunió Népi Küldötteinek Tanácsa átnevezte Perejaszlav-Hmelnickijre. A független Ukrajna létrejötte után felmerült, hogy a település kapja vissza régi, történelmi nevét; erre 2019-ben került sor.
A harmincezres kisvárosban 25 múzeum várja a látogatókat, köztük az ukrán népi építészet skanzene, de vannak népviseleti, űrhajózási, méhészeti és postamúzeumok is. Megtekinthető a 16. században épült Mihajlivszkij- és Vozneszenszkij-kolostor, az Uszpenszkij- valamint Borisz és Gleb temploma.
Perejaszlavlban élt és dolgozott
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Perejaszlav, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.