Mihail Ivanovics Kalinyin: (1875–1946) orosz forradalmár, a Szovjetunió államfője

november 19. – Moszkva, 1946. június 3.) szovjet-orosz forradalmár, 1946-ig a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke.

Mihail Ivanovics Kalinyin
Született	1875. november 7. Verkhnaya Troitsa
Elhunyt	1946. június 3. (70 évesen) Moszkva
Állampolgársága	orosz Szovjet-Oroszország szovjet
Házastársa	Ekaterina Kalinina
Foglalkozása	politikus tanár
Tisztsége	az orosz alkotmányozó közgyűlés tagja member of the Supreme Soviet of the Byelorussian SSR of the 1st convocation Candidate member of the Politburo of the CPSU Central Committee (1919. március 25. – 1926. január 1.) Member of the Politburo of the CPSU Central Committee (1926. január 1. – 1946. június 3.) a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke (1938. január 17. – 1946. március 19.) member of the Presidium of the Supreme Soviet of the USSR (1946. március 19. – )
Kitüntetései	Az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban Németország Fölött Aratott Győzelemért érdemérem Moszkva Védelméért emlékérem emlékérem az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban való bátor részvételért Vörös Zászló érdemrend (1928. február 23.) Vörös Zászló érdemrend (1930. február 22.) Lenin-rend (1935. november 19.) Lenin-rend (1944. március 29.) Szocialista Munka Hőse (1944. március 29.) Lenin-rend (1945. november 19.)
Halál oka	vastagbélrák és végbélrák
Sírhelye	Temető a Kreml falánál
Mihail Ivanovics Kalinyin aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Mihail Ivanovics Kalinyin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

• Házastársa Jekatyerina Kalinyina (házas 1906–1946)
• Gyermekei: Ligyija Talanova, Julija Kalinyina, Anna Kalinyina, Valerjan Kalinyin, Alekszandr Kalinyin
• Szülei Ivan Kalinyin, Marija Kalinyina

A Tveri kormányzóságban született. Eredetileg lakatos volt. 1898-ban részt vett az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt megalapításában. Az 1903-as pártszakadáskor a bolsevikokhoz csatlakozott. 1912-től a bolsevik Központi Bizottság póttagja lett. 1917 és 1919 között ő volt a Petrográdi Városi Duma elnöke. 1919. márciusától 1946 márciusáig Kalinyin töltötte be a szovjet állam államfőjének megfelelő pozíciókat (az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság elnökeként, majd 1922-től a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottsága elnökeként, 1938-tól pedig a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökeként.

Kalinyin 1924 és 1925 folyamán a Politikai Bizottság póttagja, 1926 és 1946 között a Politikai bizottság tagja volt.

• Róla nevezték el Kalinyingrád városát.
• Tver város 1931 és 1990 között Kalinyin nevét viselte.
• Az Alekaszndrovszkij szad nevű metróállomás Moszkvában 1946. december 25-től 1990. november 5-ig a Kalinyinszkaja nevet viselte.
• Az Admiral Nahimov orosz csatacirkáló 1992-ig Kalinyin nevét viselte.
• A moszkvai Új Arbat utca neve 1963-tól a rendszerváltásig „Kalinyin proszpekt volt.
• A kaposvári Északnyugati városrészt 1967-től a rendszerváltásig Kalinyin lakótelepnek nevezték.

A műfaj sajátosságaiból adódóan adott szerző magyarul megjelent műveinek többsége brosúra, s legtöbbjének nem tüntették föl a fordítóját. Lehetséges, hogy azonos címmel más-más kiadványok jelentek meg, vagy akár ellenkezőleg: ugyanazt a szöveget idővel más címmel adták közre, de több esetben a címváltozatból sejthetően újabb fordítás készült. A lehetőségekhez képest – az OSZK katalógusa nyomán – Kalinyin (vagy épp "M. Kalinin") összes, magyar nyelvű művét közreadjuk, a szomszéd országokban napvilágot látott, olykor azonos című kiadványokat, ill. a címváltozatokat is beleértve.

• Honvédelmi háború és totális háború; Idegennyelvű Irodalmi Kiadó, Moszkva, 1943
• Lenin a szocialista haza védelméről; Idegennyelvű Irodalmi Kiadó, Moszkva, 1943
• Miért erős a Szovjetállam?; Idegennyelvű Irodalmi Kiadó, Moszkva, 1944
• A szovjetnép erkölcsi arculata; ford. Gyáros László; Martineum Ny., Szombathely, 1945
• A szovjeterkölcsről; Szikra, Bp., 1945
• Lenin a szocialista haza védelméről; Kommunisták Romániai Pártja, Kolozsvár, 1945
• Miért erős a Szovjetállam?; Athenaeum, Kolozsvár, 1945
• Miért erős a Szovjetállam?; Szikra, Bp., 1945
• A szovjet állam ereje; Máté Ny., Sopron, 1945
• J. V. Sztaljin: A Szovjet politikája. Választási beszéd / V. M. Molotov: Választási beszéd / Mihail Ivanovics Kaljinin: Levél a választókhoz; Híd, Szubotica, 1946 (Korunk kérdései)
• A kommunista nevelésről; ford. Händel Ottó; Szikra, Bp., 1948
• A Komszomol diadalmas útja. A Komszomol 20 éves évfordulójára! 1938 október; Ifjúsági, Bukarest, 1948
• Népünk erkölcsi arculata; Területi Könyv- és Újságkiadó, Uzshorod, 1948
• A propaganda és agitáció kérdéseiről; Magyar Dolgozók Pártja, Bp., 1949 (Népnevelők kis könyvtára)
• Lenin "Kik a nép barátai és hogyan harcolnak a szociáldemokraták ellen" című művéről; RMP, Bukarest, 1949
• A tudósításról és a tudósítókról; ford. Herceg János; Bratsztvo-Jedinsztvo, Noviszád, 1949 (A marxizmus-leninizmus könyvei)
• A politikai agitációról; RMP, Bukarest, 1949
• V. I. Lenin, J. V. Sztálin, M. I. Kalinyin: Az ifjúsághoz; Pravda, Bratislava, 1951 (A marxizmus-leninizmus könyvtára)
• A sajtóról és a sajtólevelezőkről; Román Munkáspárt, Kolozsvár, 1952
• A kommunista nevelésről. Válogatott beszédek és cikkek; Ifjúsági, Bukarest, 1952
• A kommunista nevelésről; ford. Händel Ottó; Pravda, Bratislava, 1952
• A Komszomol dicső útja. Gyűjtemény; ford. Szabó Mária; Ifjúsági, Bp., 1953
• A kommunista nevelés kérdései. Cikkek és beszédek 1925–1945; Szikra, Bp., 1953
• Kommunista nevelés és katonai kötelesség. Cikkek és beszédek; ford. Zalai Edvin; Zrínyi, Bp., 1964

• Magyar nagylexikon 10. kötet, 443. old.