Az első teljes körű magyarországi népszámlálást II.
József magyar király">II. József rendeletére, 1784 és 1787 között hajtották végre. A még 1867-ben eltervezett népszámlálás csak 1869-ben, illetőleg 1870 első napjaitól kezdődhetett el. Így a hivatalos népszámlálások sorozata Magyarországon 1870. januárban indult az 1869. évi III. törvénycikk alapján; azóta nagyjából tízévenként tartanak Magyarországon népszámlálást. A népszámlálásokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) végzi.
A népszámlálás állapotfelvétel, egy adott időpontra vonatkozik.
Az összeírásra az egész országban egyidejűleg, azonos tartalommal és egységes módszertani alapon, minden lakásra és személyre kiterjedően kerül sor. A 21. században a népszámlálás eszmei időpontját (azaz az ekkor fennálló állapotot alapul véve történik az adatfelvétel), tartalmát és mikéntjét az Európai Unió népszámlálási rendelete és az Országgyűlés a népszámlálási törvényben határozza meg.
A népszámlálás során össze kell írni az adott időpontban Magyarország területén élő természetes személyeket, valamint az ország területén minden lakást, lakott üdülőt és közösségi éjszakai elhelyezést szolgáló intézményt.
A népszámlálási kérdésekre törvényi felhatalmazás alapján a válaszadás mindig kötelező, kivételt képeznek ez alól a szenzitív (érzékeny) kérdések, amelyekre a válaszadás önkéntes.
Összeírandó személyek:
Fő szabály szerint minden személyt egy lakcímen, az életvitelszerűen használt lakóhelyén írnak össze. Az egyszeri összeírás szabálya alól kivételt jelentenek a háztartások azon tagjai, akik tanulás, munkavégzés vagy egyéb ok miatt máshol (pl. kollégiumban, munkásszálláson, albérletben) laknak, de hetente, kéthetente, havonta hazajárnak a családjukhoz, mivel nekik két helyen kell kérdőívet kitölteni: az életvitelszerűen használt lakóhelyen és a családi otthonban is, de az adatbázisban csak az életvitelszerűen használt lakóhely településén regisztrálják. Ez adja a lakónépesség alapját.
Felmérésre kerülnek:
A népszámlálás feldolgozása és közzététele többéves folyamat. Az érdeklődők mielőbbi tájékoztatása érdekében a KSH a magyar népszámlálási szokásoknak megfelelően már az adatfeldolgozást megelőzően, az összeírás során külön gyűjtött információk alapján közread előzetes adatokat a népesség számáról és a lakásállományról.
A minőségi irányelvekkel összhangban, ahol rendelkezésre áll megbízható, pontos belső vagy külső adatforrás, azokat a népszámlálási adatköröket validálják. Ez az egymással összehasonlítható adatok (statisztikai adatfelvételek, adminisztratív adatforrások) mikro- vagy makroszinten történő ellenőrzését, szükség szerinti javítását jelenti. Fontos azonban, hogy a 2011-es cenzus során a KSH a népszámlálás előkészületi munkái során megvizsgálta, hogy a különböző adatok előállíthatók-e regiszterekből, de a kapott eredmények alapján úgy ítélte meg, hogy a rendelkezésre álló forrásokból jó minőségben, teljes körűen nem nyerhetők ki. Azaz a népszámlálás nem helyettesíthető azokkal.
A népszámlálások között a népmozgalmi statisztikák (születések száma, halálozások száma, oda- és elvándorlás országon belül, illetve országhatárt átlépő vándorlás) továbbvezetésével nyerhető információ a népesség számára és összetételére vonatkozóan, a népszámláláshoz hasonlóan egy adott időpontról. A népesség létszámáról, nemi és életkor szerinti összetételéről a népszámlálási adatokkal kapott pontos információt a születések számával növelik, a halálozások számával csökkentik, és a nemzetközi vándorlási egyenleggel módosítják az év végi népességszámot.
Magyarországon 1876 óta van minden népmozgalmi eseményre kiterjedő statisztikai megfigyelés. Ettől az időponttól kezdve évente történik a népesség továbbszámítása.
Míg a népszámlálás a tényleges lakónépességről, a továbbvezetett népesség a bejelentett lakónépességről nyújt információt. A népszámlálásból előállítható a továbbvezetett népességszámhoz szükséges lakónépesség fogalma szerinti szám és azzal összevethető, így ellenőrizhető. A népszámlálás eszmei időpontjára a KSH Népmozgalmi statisztikai osztálya állítja elő a továbbvezetett népességszámot összehasonlítási célból.
Az idősorok továbbvezetését gyakorta megnehezíti és problémákat okoz a társadalomtudományi kutatók számára a népszámlálások változó módszertana.
A továbbvezetett lakásállomány a legfontosabb mutatókat tartalmazza: lakások száma, építési év, alapterület, szobaszám, komfortosság, víz-, gáz- csatornaellátottság. A két statisztika által használt fogalmakban itt nincs eltérés, ezért az adatok összehasonlíthatóak egymással.
A Magyarország helységnévtára néven az interneten elérhető helységnévtár Magyarország helységeinek név- és adattára. Ez többek között a népesség, lakásállomány, terület című táblázatban a helység lakónépességének és lakásainak számáról, valamint területének nagyságáról ad évenkénti tájékoztatást. A lakónépesség az 1990-es népszámlálástól, annak végleges adatainak a természetes népmozgalmi (élveszületési, halálozási) statisztika, valamint a belföldi és a nemzetközi vándorlás adatainak felhasználásával, míg a lakásszám az évenkénti lakásépítés és megszűnés egyenlegével továbbszámított adat.
Az év eleji és az év végi népességszámok számtani átlagaként kerül meghatározásra az évközepi népességszám, amely a gazdaság- és társadalomstatisztika mutatószámainak kiszámításához szükséges. Ez szintén rendelkezésre áll a főbb demográfiai ismérvek szerint (nem, születési év, kor, családi állapot, terület, állampolgárság) is.
A népszámlálások között tíz év telik el, és az idő múlásával az adatok pontatlanná válnak. Ez megnehezíti a gazdasági és közigazgatási tervezést, illetve a tudományos kutatást, mivel a rendelkezésre álló adatok már nem mutatják be pontosan Magyarország demográfiai és egyéb viszonyait. Ennek korrigálására bizonyos két népszámlálás között, a lakosság összetételét számos szempontból reprezentáló, de annak csak kisebb részére (néhány százalékára) kiterjedő, mikrocenzusnak nevezett, kis népszámlálást készítenek.
Az ún. virtuális időpont alapján 1869-es, 1880-as, 1890-es, 1900-as, 1910-es (1910. évi VIII. törvénycikk), 1920-as, 1930-as, 1941-es, 1949-es, 1960-as, 1970-es, 1980-as, 1990-es, 2001-es és 2011-es népszámlálásról beszélünk.
1870-től a népszámlálások során az adott időpontban az összeírás helyén tartózkodó személyeket írták össze bejelentett lakcímüktől függetlenül (jelenlévő népesség). 1900-ig csak a polgári népességet, azt követően az összes népességet (a véderőhöz tartozókkal együtt) vették számba. Az 1960, az 1970 és az 1980 évi népszámlálások adatai már alkalmasak voltak arra, hogy belőlük az összeírás helyén tartózkodásra, valamint a bejelentett lakcímekre vonatkozó kérdések alapján a jelenlévő, illetve a (bejelentett) állandó és a (bejelentett) lakónépesség szerinti népességcsoportosítás is elvégezhető legyen.
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. § (1) bekezdése értelmében népszámlálások végrehajtásáról külön törvénynek kell intézkednie.
A 2001-es népszámlálás jogalapja az 1999. évi CVIII. törvény volt. A törvény részletes végrehajtásáról a 76/2000. (V.31.) kormányrendelet rendelkezett.
A nép- és lakásszámlálásról szóló 2008. július 9-i 763/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az EU minden tagországában 2011-ben azonos elvek szerint kellett lakás- és népszámlálást végezni. Magyarországon ez a KSH feladata volt a következő szempontok szerint:
„ | A teljes körű megkérdezésen alapuló népszámlálást 2011 őszén tartják, az adatfelvételt 2011. október 1. és 2011. november 30. között kell végrehajtani. A népszámlálás során az adatszolgáltatás a természetes személyek, a lakások, valamint az intézetek bizonyos adatköreinek összeírására terjed ki. Természetes személyekre vonatkozóan a következőkre: nem, születési idő, állampolgárság, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás, családi állapot, jelenlegi és egy évvel korábbi lakóhely, születési hely, háztartások és családok összetétele, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkáltató, lakáshasználat jogcíme. A lakásokra vonatkozóan: rendeltetés (típus), használat formája, tulajdoni jelleg, lakás-alapterület, építési év, szobák száma, felszereltség. Az intézetekre vonatkozóan: rendeltetés, férőhelyek száma, az üzemeltetés idő szaka. A népszámlálás során a személy családi és utónevét a kérdőívre felvenni nem szabad. Az adatszolgáltatás – a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás, anyanyelv, vallás, tartós betegség, fogyatékosság jelzésének kivételével – kötelező, egyben kötelező a valóságnak megfelelő adatot szolgáltatni. Nem vonatkozik majd önkéntesen megválaszolható kérdés az egyházhoz, vallási közösséghez tartozásra. … A népszámlálás során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók. Összeírásnál dokumentumokat nem szabad kérni. A népszámlálást az elektronikus és papíralapú önkitöltéses, valamint az interjús módszer kombinálásával hajtják végre. | ” |
– Jogiforum.hu
|
Magyarországon ez volt az első népszámlálás, ahol interneten keresztül is be lehetett adni a kérdőíveket. A lebonyolítás 19 milliárd forintba került.
A kritikák szerint a kérdőívek olyan részletesen kérdeztek rá magánéleti és üzleti adatokra, hogy az utólagos beazonosíthatatlanság nem garantálható.
A soron következő népszámlálást a COVID-19 világjárvány miatt egy évvel elhalasztották. Az előző magyarországi népszámláláshoz hasonlóan lehetőség volt interneten keresztüli részvételre. A népszámlálás 2022. október 1. és november 28. között zajlott, eszmei időpontja 2022. október 1-je 0 óra. Ez volt a magyarországi népszámlálások történetében az első papírmentes népszámlálás, azaz a számlálóbiztosok – a postai értesítőt, a sikertelen kapcsolatfelvételről tájékoztatást adó értesítőket és a sikeres kitöltést igazoló papíron kívül – nem használtak papírt a kérdőív kérdéseire adott válaszok rögzítéséhez.
A KSH először kapott hozzáférést állami adatbázisokhoz, amely alapján pontosítják az adatokat, kiegészítik a hiányokat. A következő népszámlálást már úgy tervezik, hogy azok kizárólag az adatbázisokon alapulnak, így nem kell még interneten sem kitölteni az állampolgároknak semmit.
Főképp az 1990-es és a 2000-es években komoly erőfeszítések történtek a népszámlálások történeti szempontból érdekes, de az eredeti kiadványokban hozzá nem férhető anyagának közlésére.
A statisztikai adatgyűjtés alapvető szabályát, hogy egyedi adat csak statisztikai célokat szolgálhat, illetékteleneknek át nem adható, továbbá nyilvánosságra nem hozható, már az 1929. évi XIX. törvénycikk is tartalmazta.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Magyarországi népszámlálások, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.