Kerényi Imre (Csopak, 1943.
szeptember 28. – Budapest, 2018. augusztus 11.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar rendező, színigazgató, egyetemi tanár, politikus, publicista, érdemes és kiváló művész. A Bubik István-díj kuratóriumának tagja volt.
Kerényi Imre | |
| |
Született | 1943. szeptember 28. Csopak |
Elhunyt | 2018. augusztus 11. (74 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Felkai Anikó |
Gyermekei | két gyermek |
Foglalkozása | |
Iskolái |
|
Kitüntetései | |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
Tudományos pályafutása | |
Munkahelyek | |
Színház- és Filmművészeti Egyetem | 1968–2010 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerényi Imre témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szülei, Kerényi László tanító és Börzsey Ilona öt gyermekének egyike (testvérei: Mária, László, Imre és Ágnes). Testvérei közül Kerényi László vegyészmérnök, orvos-biológus, korábban Balatonalmádi polgármestere (1990–2002). Gyermekkorát Veszprémben töltötte. 1961-ben érettségizett a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban. 1961–1966 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakos hallgatója, Marton Endre osztályában. 1966–1978 között a Madách Színház rendezője volt. 1968-2010 között tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1978–1980 között a Szolnoki Szigligeti Színház igazgató-főrendezője volt. 1980–1983 között a Népszínház, 1983–1989 között pedig a Nemzeti Színház rendezője volt. 1989–2004 között a Madách Színház igazgató-művészeti vezetője. Korábban az MSZMP tagja, 1990-ben az MDF országgyűlési képviselőjelöltje volt. 1994–1997 között a Magyar Színházművészek Szövetségének, 1997–2001 között pedig a Magyar Színházi Társaság vezetőségi tagja volt. 2006-tól az V. kerületi City TV Kft. felügyelőbizottságának elnöke (Fidesz MPSZ/Jobbik Magyarországért Mozgalom).
2011 májusától „a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízott”. Első feladata a 2011-ben elfogadott, 2012-ben hatályba lépő új alaptörvény (alkotmány) népszerűsítése, terjesztése volt. Az új alkotmányt az ún. "Alaptörvény asztalán" tették elérhetővé a lakosság számára 2011 és 2012 szeptembere között az önkormányzatoknál és kormányablakoknál.
Nevéhez fűződik a 2012-ben elindított „Nemzeti Könyvtár” sorozat, amely a magyar írott kultúra legjavát rendszerezi és teszi elérhetővé. A Nemzeti Könyvtár hét rovatra tagolódik.
2014-ben aktív részese volt a „Magyar krónika” című kormányközeli folyóirat elindításának.
1970-óta a Budapest V. kerületi Sütő utca lakója volt. Lakásának előző tulajdonosa Szomory Dezső volt.
2018. augusztus 11-én hosszan tartó, súlyos betegség következtében, családja körében hunyt el. A Miniszterelnökség és a Madách Színház saját halottjának tekinti. Halála estéjén az M5 emlékére leadta a Szerelmes földrajz című műsor róla szóló részét. Temetése napján emlékére az M5 levetítette az általa rendezett Csíksomlyói passió 1982-es színházi felvételét.
2018. augusztus 31-én kísérték utolsó útjára a budapesti Fiumei Úti Sírkertben. A szertartáson beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök, Huszti Péter, a nemzet művésze és Götz Béla díszlettervező.
Korábban aktív részese volt a balatonalmádi néhai magtár épületének kulturális központtá való átalakításában. Az intézmény később felvette a nevét, Kerényi Imre Kult-Magtár néven működik. 2021-ben az épület falán domborművet helyeztek el róla.
1970-től felesége Felkai Anikó. Két lánya született, Kerényi Kriszta Júlia (1978) és Kerényi Katalin Ilona (1988).
Politikai pályafutását a pártállami MSZMP-ben kezdte. 1990-ben már az MDF veszprém megyei listás országgyűlési képviselő-jelöltje volt. Csurka Istvánnal szembenállt, óvott a „szélsőjobboldali veszélytől”, és részt vett az MSZP és az SZDSZ által is támogatott Demokratikus Charta sétáiban.
A későbbi években a fideszes események szervezésében vett részt.
2002-ben nyíltan kiállt a választásokon elbukott Fidesz mellett. Válaszul levelet kapott a Budapesti Színigazgatók Egyesületétől, melynek tagjai kinyilvánították nemtetszésüket. Kerényi Imrével a továbbiakban semmilyen formában nem kívántak együtt dolgozni (bár az egyesület létrehozásában Kerényi is aktívan részt vett). A levél aláírói: Bálint András, Jordán Tamás, Marton László, Meczner János, Léner Péter és Zsámbéki Gábor volt.
Publicistaként is részt vett a közéletben. A kétezres évek elején önállóan vezetett Szerintem című szatirikus politikai magazint a köztelevízióban; ez jegyzetszerű monológokból állt, amelyekben a napi politikai eseményeket kommentálta. A műsor 2004. október 27-ig vasárnap esténként a Hír TV-n volt látható; a televízió akkor felálló új műsorstruktúrájába nem fért bele az alkotók szerint „elegánsan kritikus”, a kormányzat lépéseit maró gúnnyal kommentáló véleményműsor. 2005 októberétől a DVTV (Demokrata Videó Televízió) korongján volt látható a műsor.
A magyar sajtó 2005–2006-ban kiterjedten foglalkozott politikai tartalmú beszédeivel, nyilatkozataival, Kerényi szerint túlzásokkal, szenzációhajhászással és torzításokkal telve, szavait szándékosan eltorzítva, az általa bírált személyek azonban „méltóságukat megsértő stílusa” miatt több becsületsértési pert is indítottak ellene.
2011-ben az új alkotmányt népszerűsíteni hivatott festményekkel kapcsolatos akciója kapott éles kritikákat.
2013-ban az Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színházat és a Színház- és Filmművészeti Egyetemet illető kritikája miatt került a bal- és jobboldali sajtó kereszttüzébe.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Kerényi Imre, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.