Budapest V. Kerülete: Budapest kerületeinek egyike
Budapest V.
kerülete (a kerületi önkormányzat által megállapított összefoglaló néven: Belváros-Lipótváros) a főváros szíve, sok tekintetben Budapest, illetve Magyarország közigazgatási, hivatali, kereskedelmi és turisztikai központja.
| Budapest V. kerülete | |||
 | |||
| Az Országház madártávlatból | |||
| |||
| Egyéb elnevezés: Belváros-Lipótváros | |||
| Közigazgatás | |||
| Település | Budapest | ||
| Városrészek | Belváros Lipótváros | ||
| Alapítás ideje | 1873. november 17. | ||
| Irányítószám | 1051–1056 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Polgármester | Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz-KDNP) | ||
| Országgyűlési képviselő | Csárdi Antal (LMP) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 23 494 fő (2023. jan. 1.) | ||
| Rangsorban | 21. | ||
| Népsűrűség | 10 148 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 2,59 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
  kerülete Pozíció Budapest V. kerülete térképén | |||
 é. sz. 47° 30′ 00″, k. h. 19° 02′ 55″, k. h. 19° 02′ 55″ | |||
| Budapest V. kerülete weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest V. kerülete témájú médiaállományokat. | |||
Fekvése
A pesti oldal központi kerülete. Északról a XIII. kerület, keletről a VI. kerület, a VII. kerület és a VIII. kerület, délről Budapest IX. kerülete, végül nyugatról a Duna folyó, illetve azáltal a XI. kerület, az I. kerület és a II. kerület határolja.
Városrészek
Az V. kerület 1950 óta Budapest két városrészét foglalja magába: a Deák Ferenc utcától északra a Lipótváros, attól délre pedig a Belváros, Pest történelmi városmagja található.
Az V. kerület 1950 előtt a Lipótvárosból és az Újlipótvárosból állt, a Belváros pedig a külön IV. kerületet alkotta. Hozzá tartozott még 1938-ig (a XIII. kerület megalakulásáig) a Vizafogó, az egykori Kikötődűlő (a Váci út és a Duna közötti terület egészen Újpest határáig, amit ma Angyalföld részének tekintenek) és a Népsziget is.
Földrajz
Története
A Belváros, illetve a régi Pest alapja a 11. század elején keletkezett, kereskedőtelepülés volt. Középkori fejlődésének csúcspontját Mátyás király uralkodása alatt, a 15. században érte el. A várost ekkor még városfal vette körül, amelyen három kapun (a Váci, a Kecskeméti és a Hatvani kapun) keresztül lehetett bejutni. A török uralom alatt (1541–1686) a város majdnem teljes egészében elpusztult, de Buda visszafoglalása után Pest is rohamos fejlődésnek indult. Ekkor létesültek különböző települések a városfalon kívül (Teréz-, József-, Ferenc-, Lipótváros), és ennek következménye lett a városfal lebontása, illetve a Belváros elnevezés használata. 1838-ban hatalmas árvíz pusztított Pesten, jelentős károkat okozva.
Budapest 1873-ban született meg Pest, Buda és Óbuda egyesítésével. Ezután épült a Belvároshoz közvetlenül kapcsolódó Szabadság és Erzsébet híd, ekkor alakult ki a Dunakorzó is.
Az egyesített várost eredetileg tíz kerületre osztották, melyek közül a Belváros a IV., a Duna és a Váci út között a Belváros határától egészen Újpest határáig nyúló Lipótváros pedig az V. sorszámot kapta. Az V. kerület északi határa 1930-tól a Dráva utca lett, az ezen túli rész az új XIII. kerülethez került. 1950-ben a Szent István körúttól északra fekvő Újlipótvárost is a XIII. kerülethez csatolták, az addig a IV. kerületet képező Belvárost viszont az V. kerülethez, így alakultak ki mai határai. Ugyanakkor a felszabaduló IV. sorszámot megkapta az északon újonnan létrehozott kerület.
.jpg)
Politika
Polgármesterei
| Polgármester | Megjegyzés | ||
|---|---|---|---|
| 1990–1994 | Mihályi Gábor | SZDSZ | |
| 1994–1998 | Karsai Károly | Fidesz-KDNP-MDF | |
| 1998–2002 | Fidesz-FKgp-MDF-MDNP | ||
| 2002–2006 | Steiner Pál | MSZP-SZDSZ | |
| 2006–2010 | Rogán Antal | Fidesz-KDNP | |
| 2010–2014 | Fidesz-KDNP | ||
| 2014–2019 | Szentgyörgyvölgyi Péter | Fidesz-KDNP | |
| 2019-től | Fidesz-KDNP | ||
A 2019-es önkormányzati választás eredménye
- A polgármester-választás eredménye
| Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | |
|---|---|---|---|---|
| Szentgyörgyvölgyi Péter | Fidesz-KDNP | 5450 | 52,49% | |
| Tüttő Kata | Momentum – DK – MSZP – Párbeszéd – LMP | 4410 | 42,47% | |
| Losonczy Pál | Jobbik | 371 | 4,35% | |
| Schmuck Andor | Független | 152 | 1,46% | |
| Összesen | 10 383 | 100% | ||
- A képviselő-testület összetétele a 2022-es időközi egyéni képviselő-választás után
| Párt | Mandátumok | Képviselő-testület | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Fidesz–KDNP | 10 | P | |||||||||||
| Momentum – DK – MSZP – Párbeszéd – LMP | 5 | ||||||||||||
Népesség
| Lakosságszám | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
| 1870 | 46 952 | — |
| 1880 | 55 906 | 1,75% |
| 1890 | 56 059 | 0,03% |
| 1900 | 53 372 | −0,49% |
| 1910 | 53 896 | 0,10% |
| 1920 | 60 641 | 1,18% |
| 1930 | 56 335 | −0,74% |
| 1941 | 60 650 | 0,67% |
| 1949 | 52 782 | −1,74% |
| 1960 | 65 867 | 2,01% |
| 1970 | 62 684 | −0,50% |
| 1980 | 50 128 | −2,24% |
| 1990 | 43 937 | −1,32% |
| 2001 | 28 948 | −3,79% |
| 2011 | 25 210 | −1,38% |
| 2022 | 21 931 | −1,27% |
Az V. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 21 931 fő volt, ami Budapest össznépességének 1,3%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 3279 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 8468 ember volt. Az V. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 8%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 22% volt. 2022-ben a férfiaknál 78, a nőknél 82,8 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 10 239 fő, utánuk következő nagy csoport az érettségi végzettséggel rendelkezők 6456 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 91%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 47,4%-a, mintegy 10 394 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül ukrán, német és kínai nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A 19. század utolsó harmadától a V. kerület lakosságszáma minimálisan növekedett, egészen 1941-ig. A második világháború következtében a kerület a lakosságának a 13%-át veszítette el. Az 50-es években ugrásszerűen megnőtt a kerület népessége, a legtöbben 1960-ban éltek a kerületben 65 867 fő. A 60-as évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak az V. kerületben, mint 1870-ben.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló V. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.
Iskolai végzettség
| Iskolai végzettség | ||||
|---|---|---|---|---|
| fő | ||||
| Általános iskolát nem végezte el | 1119 | |||
| Általános iskola | 1963 | |||
| Szakmunkás | 1313 | |||
| Érettségi | 6456 | |||
| Diploma | 10239 | |||
| A 2022. évi népszámlálás szerint. | ||||
A 2001-es népszámlálási adatok alapján, az V. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 9213 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomával rendelkezőek voltak 7490 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 6767 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 2854 fővel, végül a szakmunkások 1698 fővel.
A 2011-es népszámlálási adatok alapján, a V. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 9787 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 8170 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 3456 fővel, a szakmunkás végzettségűek 1686 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 1174 fővel.
A 2022-es népszámlálási adatok alapján, a V. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 10 239 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 6456 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 1963 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 1313 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek 1119 fővel.
Etnikai összetétel
| Jelentős nemzetiségi csoportok | |
|---|---|
| Nemzetiség | Népesség (2022) |
 Ukrán | 736 |
 Német | 619 |
 Kínai | 441 |
 Francia | 362 |
 Orosz | 260 |
A 2001-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 28 948 fő volt, ebből 26 728 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 12,4%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 2529 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 1045 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (555 fő), cigány (361 fő) és a román (155 fő) volt. A cigányok aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb, akár három négyszerese is lehet.
A 2011-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 25 210 fő volt, ebből 18 201 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 19,9%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 3016 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 1998 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (584 fő), cigány (238 fő) és az orosz (151 fő) volt. 10 év alatt a legjelentősebben az örmények száma nőtt.
A 2022-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 21 931 fő volt, ebből 14 057 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 47,4%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 5234 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 5160 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben az ukrán (736 fő), német (619 fő) és a kínai (441 fő) volt. 11 év alatt a legjelentősebben az ukránok, kínaiak és az oroszok száma nőtt.
| Nemzetiségi eloszlás | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Időszak |  | | | | | | |||||||||
| 2001 | 98,33% | 0,19% | 1,92% | - | - | - | |||||||||
| 2011 | 72,20% | 0,15% | 2,32% | 0,1% | - | 0,6% | |||||||||
| 2022 | 64,1% | 3,36% | 2,82% | 2,01% | 1,65% | 1,19% | |||||||||
Gazdaság
V. kerületi székhellyel rendelkező legnagyobb 20 vállalat nettó árbevétel alapján.
| Rangsor | Vállalat | Nettó árbevétel (Mrd Ft) 2021 | Alkalmazottak | Főtevékenység |
|---|---|---|---|---|
| 1 | OTP Bank Nyrt. | 819,1 | - | Egyéb monetáris közvetítés |
| 2 | Fluor Consultants B.V. Magyarországi Fióktelepe | 758,6 | 1 | Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás |
| 3 | PORR Bau GmbH Magyarországi Fióktelepe | 549,7 | - | Híd, alagút építése |
| 4 | Uniper Hungary Kft. | 480,3 | 35 | Villamosenergia-termelés |
| 5 | Röhm GmbH Magyarországi Fióktelepe | 329,9 | - | Vegyi áru nagykereskedelem |
| 6 | Merkantil Bank Zrt. | 239,9 | 335 | Egyéb hitelnyújtás |
| 7 | Notino, s.r.o. Magyarországi Fióktelepe | 204,1 | 34 | Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem |
| 8 | BENETTON GROUP S.R.L. Magyarországi Fióktelepe | 202,4 | - | Ruházati kiskereskedelem |
| 9 | Pannonia Bio Zrt. | 162,1 | 385 | Szerves vegyi alapanyag gyártása |
| 10 | UniCredit Bank Zrt. | 148,6 | 66 | Egyéb monetáris közvetítés |
| 11 | MKB Nyrt. | 126,1 | - | Egyéb monetáris közvetítés |
| 12 | OTP Jelzálogbank Zrt. | 82,6 | - | Egyéb hitelnyújtás |
| 13 | Cadence Design Systems Kft. | 73,7 | 2 | Egyéb információs szolgáltatás |
| 14 | Atlas Pharma Kft. | 70,6 | 23 | Vegyestermékkörű nagykereskedelem |
| 15 | IREM S.p.A. Magyarországi Fióktelepe | 65,1 | 41 | Egyéb épületgépészeti szerelés |
| 16 | Global Solutions Entertainment Kft. | 58,6 | 6 | Vegyestermékkörű nagykereskedelem |
| 17 | H & M Hennes & Mauritz Kft. | 54,5 | 1 112 | Ruházati kiskereskedelem |
| 18 | PORR AG Magyarországi Fióktelepe | 49,3 | - | Út, autópálya építése |
| 19 | METAL HUNGÁRIA HOLDING Zrt. | 49 | 224 | Lakó- és nem lakó épület építése |
| 20 | MFB Zrt. | 46,3 | 403 | Egyéb monetáris közvetítés |
Közlekedés
Metróállomások a kerületben
| Vonal | Állomás neve | Megnyitás időpontja | Átszállási kapcsolatok |
|---|---|---|---|
 | Arany János utca | 1981. december 30. |  72 9 914, 914A, 931, 950, 950A |
 | Astoria | 1970. április 3. |  47, 48, 49 74 5, 7, 8E, 9, 15, 100E (csak hajnalban), 108E, 110, 112, 133E 907, 907A, 908, 909, 909A, 914, 914A, 916, 931, 931A, 950, 950A, 956, 973, 973A, 979, 979A, 990 |
 | Deák Ferenc tér |  1896. május 3. 1970. április 3. 1976. december 31. | 47, 48, 49 9, 16, 100E, 105, 178, 216 909, 909A, 914, 914A, 916, 931, 931A, 950, 950A, 979, 979A, 990 |
| | Ferenciek tere | 1976. december 31. | 2, 2B, 23 5, 7, 8E, 15, 108E, 110, 112, 133E 907, 908, 956, 973, 973A |
 | Fővám tér | 2014. március 28. | 2, 2B, 23, 47, 48, 49 83 15 934 (hétvége hajnalban), 979, 979A |
| | Kálvin tér | 1976. december 31. 2014. március 28. | 47, 48, 49 72, 83 9, 15, 100E 909, 909A, 914, 914A, 934 (hétvége hajnalban), 950, 950A, 979, 979A |
| | Kossuth Lajos tér | 1972. december 22. | 2, 2B, 23 70, 78 15 |
| | Vörösmarty tér | 1896. május 3. | 2, 2B, 23 15 |
Fontosabb épületek
- Országház
- Magyar Tudományos Akadémia
- Gresham-palota
- Pesti Vigadó
- Szent István-bazilika
- Magyar Nemzeti Bank
- Gerbeaud-ház
- Agrárminisztérium
- Belügyminisztérium
- Tőzsdepalota
- Néprajzi Múzeum
- Postatakarékpénztár
- Amerikai Nagykövetség
- Deák téri evangélikus templom
- Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
- Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
- Párizsi udvar
- Fővárosi Törvényszék
- Belvárosi plébániatemplom (Budapest)
- Belvárosi Szent Anna-plébániatemplom
- BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar
- Istenszülő elhunyta Nagyboldogasszony-székesegyház
- Unitárius templom és székház (Budapest)
- Unger-ház
Egyéb nevezetességek
Kerületi média
- City Kábel TV
- Belváros-Lipótváros (korábban: Belváros) – az önkormányzat lapja
Fontosabb közterületek, közutak
|
|
|
Belváros-Lipótváros testvérvárosai
Budapest V. kerületének tíz élő testvérvárosi kapcsolata van:
Topolya, Szerbia
Berlin IV. kerülete (Charlottenburg-Wilmersdorf), Németország
Jereván, Örményország
Gyergyószentmiklós, Románia
Krakkó I. kerülete, Lengyelország
Mondragone, Olaszország
Prága II. kerülete, Csehország
Rahó, Ukrajna
Rozsnyó, Szlovákia- Torockó, Románia
Kapcsolódó szócikkek
-
A Szent István-bazilika légi fotója -
-
-
-
Fővárosi Bíróság -
-
-
_3.jpg)
.JPG)
.JPG)
Jegyzetek
Források
- Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)
További információk
-
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest V. kerülete témájú médiaállományokat.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Budapest V. kerülete, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.