Torockó: Falu Romániában, Fehér megyében

Egykori bányászváros, a Székelykő hármas csúcsa alatt, lakói betelepült székelyek. A település Erdély legnyugatibb székely végvára, és talán egyik legszebb faluja.

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Torockó (Rimetea)
A Székelykő Torockó házaival
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Fehér
Község	Torockó
Rang	községközpont
Irányítószám	517610
Körzethívószám	+40 x58
SIRUTA-kód	6609
Népesség
Népesség	530 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	450 (2011)
Népsűrűség	9,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	530 m
Terület	57,37 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 27′ 15″, k. h. 23° 34′ 03″46.454254, 23.56749646.454254°N 23.567496°E, k. h. 23° 34′ 03″46.454254, 23.56749646.454254°N 23.567496°E
Torockó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Torockó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Erdélyi-középhegység keleti részén elterülő Torockói-hegységben, a Székelykő és az Ordaskő sziklavonulatának szűk völgyében, Kolozsvártól délre, Nagyenyedtől 23 km-re északnyugatra fekszik, Torockószentgyörgy hozzá tartozik. A Székelykő miatt a nap látszólag kétszer kel fel és nyugszik le, hiszen a faluból nézve visszabújik a Székelykő sziklái mögé, hogy aztán kicsivel később újra előbukkanjon mögülük.

A Toroszkó vagy Toroczko név töve a ’vaskő, vassalak’ jelentésű troszk szóra vezethető vissza. Ez bővült a szláv -ov képzővel, amelynek jelentése ’valamiből való”. A t és r hang közé a magyar egy ejtéskönnyítő o hangot toldott be, s az így kialakult Toroszkov szózáró mássalhangzójának lekopása után lett a név Toroszkó. A helybéliek a ’vassalak’ jelentésű tarack szóból eredeztetik településük nevét.

Vára a keletre emelkedő Székelykő 1117 méteres nyugati, Várkő nevű csúcsán állott. Helyén egykor római castrum állt. A középkori várat az Ákos nembeli Toroczkai család építtette, de 1241-ben a tatárok teljesen elpusztították. Mivel az ostrom alól kézdi székelyek mentették fel, a király 1257-ben a várat nekik adta, és 1271-ig birtokolták. Az 1257-es adománylevélből ismert a település első írásos említése Toroczko alakban. 1285-ben a kijavított várat sikeresen védték meg a tatárok ellen. A várnak ma csak csekély alapfalai láthatók.

A tatárok és a kunok betörései miatt meggyérült magyar lakosság mellé németeket is telepítettek Torockóba. III. Endre 1291. évi oklevele tanúsítja, hogy Torockó szabad hospesei a felső-ausztriai Eisenwurzenből telepedtek ide. 1514-ben a parasztsereg elfoglalta a falut. A Rákóczi-szabadságharc időszakában, 1702. november 17-én Rabutin, 1704. március 15-én pedig Tige(wd) labanc csapatai rabolták ki a települést. Őrtornya 1864-ben még ép volt, de 1874-ben már rom, azóta pusztul. A hegy oldalában számos barlang található, ahol a lakosság veszély esetén meghúzódott.

1910-ben 1512 lakosából 1343 magyar és 136 román volt. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Torockói járásának székhelye volt. 1992-ben társközségével együtt 1393 lakosából 1241 magyar, 128 román és 24 cigány volt.

1999-ben Torockó Europa Nostra-díjat kapott a kulturális örökség megőrzéséért.

 

• 18. századi unitárius erődített templom
• Jellegzetes házai és népviselete
• Népi iparművészeti múzeum
• Székelykő, a település mellett magasodó 1129 méter magas hegy
• A vajor, eredetileg fából, ma betonból épült medencécske a Templom téren, amely a Tilalmasról lefolyó patak vizét felfogva képez hangulatos vízfelületet. A helyi asszonyok szőnyegek, nagyobb kelmék mosására is használják.
• Ida néni magánmúzeuma
• Főtér – fehér házak – sejtelmes sikátorok, romantikus utcák – vajor

• Balogh Szabolcs: Torockó Titkai (2016)
• Balázs D. Attila: Torockó és környéke régi képeslapokon, 2014
• Dr. Borbély István: Torockó története, Kolozsvár, 1906
• Dr. Borbély István: A RÉGI TOROCKÓ, Kolozsvár, 1927
• Jókai Mór: Egy az Isten, Novum Kft, Szeged, 2007 ISBN 9639703079
• Gyallay Domokos: Vaskenyéren, Pásztortűz Könyvtár 9. szám, Minerva, Kolozsvár, 1927
• Gyallay Domokos: Vaskenyéren, Kazinczy Kiadóvállalat, Kassa, 1928
• Gyallay Domokos: Vaskenyéren, Franklin-Társulat, Budapest
• Gyallay Domokos: Vaskenyéren. És tizenhat elbeszélés, Romániai Magyar Írók sorozat, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1996 ISBN 973-26-0428-X
• Hantz Lám Irén: Torockó, Kolozsvár, 2003
• Hantz Lám Irén: Torockószentgyörgy: a vár árnyékában, Kolozsvár, 2005
• Ignácz Rózsa: Toroczkói gyász, Móra Könyvkiadó, Budapest, 1970
• Orbán Balázs: A Székelyföld leírása
• Vincze Zoltán: A torockói iskola pártfogói és tanulói (1789—1892). Az EME honismereti pályázatán III. díjat nyert tanulmány. Erdélyi Múzeum, 1993, LV, 3–4, 34–49.
• Vincze Zoltán: Régi torockói sírkövek, ACTA 1997, II, Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 151–178.

•  
  A főtér házai a Székelykővel
•  
  A Felső piacsor házai
•  
  Az Alsó piacsor házai
•  
  Szőnyegeit mosó asszony a vajornál
•  
  Ház Torockón
•  
  Ház a Kis szurdikon
•  
  Unitárius templom
•  
  Ortodox templom
•  
  A Kriza János Művelődési Ház
•  
  Torockó látképe
•  
  Torockó és a Székelykő
•  
  A torockói népviselet bemutatása a helyi Néprajzi Múzeumban
•  
  Torockói lányok
•  
  Torockói_lány
•  
  Torockói csizma
•  
  Torockói őv 1
•  
  Torockói őv

• Torockó honlapja, részletes történelmi és népirodalmi beszámolóval
• Antos Árpád: Torockó és környéke - Hetedhéthatár
• Torockói varrottasok Archiválva 2006. május 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1982. 324. o. ISBN 963-05-2443-0  
• A torockói vasművesség
• Varga Gyula: A torockói vasbányászat és kohászat történetéből (Torockó, 1991)

• Torockó község hivatalos honlapja
• Torockó.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Karpatmedence360 – Székelykő gömbpanoráma
• Szállás Torockón
• Torockó részletes bemutatója – Múzeumok, szállás, Székelykő
• Turizmus Torockón
• Képek a torockói farsangtemetésről az www.Erdély-szép.hu honlapon
• Képek Torockóról a www.Erdély-szép.hu honlapon: [1] [2]
• Horváth Ferenc (Nagykörű) által készített képek, 2007
• Borbély István: A régi Torockó (MEK)
• Zsakó Gyula: Egy XVIII. századi torockói napló (MEK)
• Orbán Balázs: A Székelyföld leírása (MEK)
• Szekeres Lukács Sándor: Kodáros kincsei, Fejezetek Felsősófalva és a Székely-Sóvidék történelméből/
• Fényképfelvételek Torockóról
• A hely, ahol kétszer kel fel a nap: a legnyugatibb székely település tele van csodákkal Archiválva 2023. szeptember 2-i dátummal a Wayback Machine-ben - punctul.ro - Pontmaros (2023.szept.1)