Ignácz Rózsa: (1909–1979) magyar színésznő

január 25. – Budapest, 1979. szeptember 25.) magyar színésznő, író, műfordító. Férje Makkai János újságíró, politikus volt. Fia Makkai Ádám Kossuth-díjas költő.

Ignácz Rózsa
Született	1909. január 25. Kovászna
Elhunyt	1979. szeptember 25. (70 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Makkai János (1933–1941)
Gyermekei	Makkai Ádám
Szülei	Ignácz László
Foglalkozása	színész író fordító
Iskolái	Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1931)
Kitüntetései	Ferenc József-díj (1942)
Halál oka	közúti baleset
Sírhelye	Új köztemető
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Ignácz Rózsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tanulmányait a kolozsvári Református Leánygimnáziumban (jelenleg Apáczai Csere János Elméleti Líceum) végezte 1928-ban. Ignácz László és Makkai Kornélia lánya. 1931-ben végezte el a Színiakadémiát Budapesten. 1931–1939 között a budapesti Nemzeti Színház tagja volt. 1939–1940-ben a budapesti Színházi Magazin párizsi tudósítójaként dolgozott. Első írását Benedek Elek közölte a Cimborában (1925). 1943-ban a Petőfi Társaság tagjai közé választották. 1945–1947 között lektorként a Fővárosi Kiadónál dolgozott, majd a Református Élet című lap szerkesztője volt. Tíz évnyi kényszerű hallgatás után, 1957-ben jelenhetett csak meg elbeszéléseinek gyűjteménye (Tegnapelőtt).

Könyvei a moldvai, bukovinai, erdélyi magyarság történelmi viszontagságairól és színháztörténetünk nagy alakjairól szólnak. Útirajzai távoli tájakról tudósítanak. Román nyelvből készített maradandó fordításokat.

1979 őszén a lakása közelében egy autóbusz halálra gázolta.

• Anyanyelve magyar (regény, 1937)
• Rézpénz (regény, 1938)
• Levelek Erdélyből (elbeszélés, 1939)
• Született Moldovában (regény, 1940)
• Erdély lelke. A hazatért Erdély nagy, képes emlékalbuma; szerk. Ignácz Rózsa, bev. Zilahy Lajos; Dante, Budapest, 1940
• A bujdosó (elbeszélés, 1942)
• Családi mondakör. Karcolatok, anekdoták életemből; Dante, Budapest, 1942 (Ignácz Rózsa munkái)
• Keleti magyarok nyomában (útirajz, 1942)
• Róza leányasszony (regény, 1942)
• Két élet (regény, 1943)
• Hivatalnok Berta (regény, 1944)
• Kedves dolog (életkép, 1946)
• Urak, úrfiak (regény, 1946)
• Meg ké' házasodni (farsangi játék, 1947)
• Mámoros malom (regény, 1947)
• Márványkikötő (regény, 1947)
• Az igazi Ibrinkó (tündérmesék, csodás történetek, 1955)
• Tegnapelőtt (elbeszélés, 1957)
• Mindenki levele (elbeszélés, 1958)
• Torockói gyász (regény, 1958)
• Az utolsó daru (ifjúsági regény, 1959)
• Prospero szigetén. Emlékezések nagy magyar színészekről (1960)
• Tóparti ismerősök (kisregények, novellák, 1961)
• Tűzistennő Hawaiiban (Vámos Magdával, útirajz, 1961)
• Csutka (mese, 1962)
• Orsika (regény, 1963)
• Zebradob-híradó (útinapló, 1963)
• Titánia ébredése (regény, 1964)
• Papírmalom (regény, 1967)
• Szavannatűz (elbeszélés, 1970)
• Argentína viharszünetben (1972)
• Hajdanában Zambiában (mese, 1973)
• A hegyen-völgyön szánkázó diófa (mesék, 1974)
• Tűzistennő Hawaiiban egykor és most (Vámos Magdával, útleírás, 1974)
• Ikerpályáimon (visszaemlékezések, 1975)
• Névben él csak (regény, 1977)
• Hazájából kirekesztve (Mikes Kelemen életrajzi regénye, 1980)
• Utazások emlékkönyve (emlékkönyv, 1980)
• Kóborló kisfiú kalandjai (regény, 1980)
• Egy születésnap körül. Vázlat egy letűnt korszakról (1950–1953) (regény, 1983)
• Ünnepi férfiú. Szent László király regénye (regény, 1989)
• A vádlott (történelmi regény, 1999)

 

• M. Rovan: Atyafiak (novella, 1952)
• Alexandru Sahia(wd): Júniusi eső (elbeszélés, 1955)
• Mihail Sadoveanu: Örvény felett (elbeszélés, 1956)
• Eusebiu Camilar(wd): A betyárok völgye (regény, 1956)
• Petre Ispirescu(wd): Szegény ember okos leánya (Jékely Zoltánnal és Bözödi Györggyel, 1957)
• Anatole France: Virágzó élet (regény, 1960)
• Alexandru Sahia: Az élő üzem (novellák, Vistai András Jánossal, 1960)
• A cápaisten. Hawaii mesék és mondák (1963)
• Fereydoun Hoveyda(wd): Vesztegzár (regény, 1964)
• A kaméleon és az isten felesége. Kelet-afrikai népmesék (1969)

• Kemény Egon–Ignácz Rózsa–Soós László–Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) rádiódaljáték 2 részben. Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa további szereplők: Mezey Mária, Tompa Sándor, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Kovács Károly, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások. A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. 2019 – Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. kemenyegon.hu

• Utcanév őrzi az emlékét a Fejér vármegyei Bodmér községben.

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
• Szerzői adatlapja a Molyon

• [1]
• A magyar irodalom története 1945–1975
• Kortárs magyar írók
• Makkai Ádám: Ignácz Rózsa helye a magyar irodalomban
• Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003
• Kántor Lajos: Ignácz Rózsa helyzetrajzai és az irodalomtörténet-írás
• Legeza Ilona könyvismertetői Archiválva 2009. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Ignácz Rózsa centenáriumi kiállítás a Székely Nemzeti Múzeumban (2009. június) Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Arcképe a Centenáriumi kiállítás meghívóján, 2009.
• Kocsordi Nagy Béla: Ignácz Rózsa, a két hazájú hontalan, Történelmi forgácsok, 2018. április 25.