Szirmai Albert: (1880–1967) magyar zeneszerző, karmester

július 2. – New York, 1967. január 15.) magyar zeneszerző, karmester.

Szirmai Albert
Életrajzi adatok
Születési név	Schönberger Albert
Született	1880. július 2. Budapest
Elhunyt	1967. január 15. (86 évesen) New York
Iskolái	Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (–1906)
Pályafutás
Műfajok	operett, sanzon
Híres dal	Cintányéros cudar világ
Tevékenység	zeneszerző
IPI-névazonosító	00581637625
A Wikimédia Commons tartalmaz Szirmai Albert témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pesten született izraelita vallású családban Schönberger Albert Adolf néven, a pesti Schönberger Miksa Max (1842–1905) és a vágújhelyi Rosenzweig Anna (Netti) Ernesztina (1845–1909) legkisebb, hetedik gyermekeként. Szülei 1869. március 2-án házasodtak össze.

Neves operettkomponista, aki az első magyar kabarédalok szerzője is volt. Poétikus és invenciózus muzsikája igazi művészre vall. 200-nál is több kabarédalt is írt, de komoly muzsikát is komponált.

A muzikalitás fiatalon, egy zongora alatt kuporodva találta meg, ahonnan nagyobb testvérei zeneóráit figyelte.

A Zeneakadémián Szendy Árpád (zongora) és Koessler János (zeneszerzés) tanítványa volt. Egy osztályba járt Kodály Zoltánnal, Weiner Leóval, Jacobi Viktorral.

Az 1906-os végzés után a Pester Lloyd és a Polgár c. lapok zenekritikusa lett. Pályafutása elején a komolyzenével kísérletezett, írt balettszvitet, nyitányt, vonósnégyest és több zongoraművet, franciás ihletésű Hat zongoradarabja újszerű volt a magyar zenei palettán.

1907-től a Népszínház vígopera korrepetitora. ekkor mutatták be első színpadi művét, A sárga dominót, ami 200-szor ment táblás házakkal. Ettől az évtől kezdve karmester volt a Modern Színház Cabaret-ben, majd az Andrássy úti Színházban. Első nagy sikerét két évvel később a Rajna Ferenc szövegére írt Táncos huszárokkal aratta, ekkor fordult az operettek felé. 1916-ra elkészült a fülbemászó zenével és groteszk komikummal megírt Mágnás Miska, amely rövid idő alatt Bécsben, Berlinben és Milánóban is bemutatásra került, ez pályája csúcsát is jelentette. Később még két sikeroperettet alkotott, a Gróf Rinaldót és a Mézeskalácsot,

Operettjeit 1928-ig a Király Színház vitte színpadra. Bécsben, Berlinben és Londonban is bemutatták darabjait. Heltai Jenő, Gábor Andor, Babits Mihály valamint Szép Ernő verseire írt dalokat. 1928-tól haláláig New Yorkban élt. A Chappel zeneműkiadó cég tanácsadója, majd művészeti igazgatója lett. Zeneszerzőként már nem volt olyan aktív, mint hazájában, melynek oka részben az volt, hogy a Broadway stílusához nem tudott alkalmazkodni. Műveit egy darabig postán küldte haza, de egy idő után leginkább csak mások munkájával foglalkozott.

Amerikában olyan kaliberű zenészeknek segített elindulni a pályán, mint Leonard Bernstein és George Gershwin, 1939 és 1945 között Magyarországon nem játszhatták műveit zsidó származása miatt. A második világháború utáni években többször hazalátogatott, de sosem költözött vissza. 86 évesen, New Yorkban halt meg.

Színpadi művek

A Színházi adattárban, 1946-tól regisztrált bemutatóinak száma: 83..

• A sárga dominó (Budapest, 1907)
• Bálkirálynő (vígopera, 1908)
• Táncos huszárok (Budapest, 1909)
• A ferencvárosi angyal (1911)
• Mexikói lány (1912)
• A mozikirály (bemutató: Budapest, 1913. szept. 20.)
• Ezüstpille (énekes játék, Budapest, 1914. május 9., Vígszínház)
• Mágnás Miska (Budapest, 1916. febr. 12.)
• Kék orgonák (1918)
• Gróf Rinaldo (Budapest, 1918)
• Harangvirág (Budapest, 1918)
• Mézeskalács (Budapest, 1923. december 15.)
• Alexandra (Budapest, 1925)
• Éva grófnő (Budapest, 1928)
• A balerina (Budapest, 1931)
• A kalóz (1933)
• Tabáni legenda (1957)
• Tündérlaki lányok (Budapest, 1964. január 29., Fővárosi Operettszínház)

Film

• Mágnás Miskából 1948-ban nagy sikerű film készült Keleti Márton rendezésében, a főbb szerepekben Latabár Kálmán, Latabár Árpád, Gábor Miklós, Mészáros Ági, Németh Marika és Sárdy János játszott.

• Gál György Sándor–Somogyi Vilmos: Operettek könyve. 4. jav. bőv. kiad. Budapest, 1976. Zeneműkiadó. ISBN 9633301378
• Németh Amadé: A magyar operett története. H. n., 2002. Anno K. ISBN 9633750806

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3  
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
• Szirmai Albert életrajza az Irány New Yorkon (magyarul)
• Szirmai Albert a PORT.hu-n (magyarul)
• Szirmai Albert az Internet Movie Database oldalon (angolul)
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 852. o.  Online elérés