Kecskeformák: Emlősalcsalád

Kecskeformák
Evolúciós időszak: Késő miocén - jelen
Sörényes juh (Ammotragus lervia)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Csoport: Scrotifera Csoport: Ferungulata Csoport: Patások (Ungulata) Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla) Csoport: Ruminantiamorpha Alrend: Kérődzők (Ruminantia) Alrendág: Pecora Öregcsalád: Bovoidea Család: Tülkösszarvúak (Bovidae) J. E. Gray, 1821 Alcsalád: Caprinae J. E. Gray, 1821
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Kecskeformák témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskeformák témájú kategóriát.

Az alcsaládba 34 recens faj tartozik.

A kecskeformák hímjének, nőstényének, illetve kicsinyének jelölésére szolgáló szavak fajonként változóak:

• Bak, nőstény és gida (házi kecskék, havasi kecske, zerge, vadkecske)
• Kos, nőstény és bárány (vadjuhok és juh, féljuhok, sörényes juh)
• Bika, tehén és borjú (keleti pézsmatulok, takin)

Ennek az emlősalcsaládnak az első képviselői a miocén kor második felében jelentek meg és a szérókra (Capricornis) hasonlíthattak. A sokféle faj azonban csak jóval később alakult ki, a pleisztocén kori eljegesedések alatt, amikor is a kecskeformák uralmukba vehették azokat a tájakat, ahonnan a hideg és más kedvezőtlen körülmények kiszorították a többi párosujjú patást. Ilyenformán a kecskeformák lettek a hegységek, sarkvidékek és sivatagok főbb legelő állatai.

Manapság a legtöbb fajuk Eurázsiában él, azonban néhányuk megtalálható Afrika északi és keleti részein, valamint Észak-Amerika nyugati hegységein. Húsuk és szarvaik miatt vadásszák őket, úgy legálisan, mint illegálisan is; emiatt sokuk veszélyeztetetté vált, egyes fajok ki is haltak. A muflonból (Ovis aries) lett juh és a vadkecskéből (Capra aegagrus) lett házi kecske igazi sikertörténetek, hiszen az ember segítségével eljutottak és benépesítették a világ nagy részét.

Mindegyikük növényevő. Habár köztük vannak magányosan élő fajok, a kecskeformák többsége csordában él, általában háremben, mely a legerősebb hím köré szerveződik.

 

Az alcsaládba az alábbi 2 vagy 3 nemzetség, 13-14 élő nem és 44-47 fosszilis nem tartozik:

• Caprini
  • Ammotragus (Blyth, 1840)
  • Arabitragus Ropiquet & Hassanin, 2005
  • Budorcas Hodgson, 1850 -
  • kőszáli kecskék (Capra) Linnaeus, 1758
  • Hemitragus (Hodgson, 1841)
  • †Myotragus (Bate, 1909) - pliocén-holocén; Baleár-szigetek
  • Nilgiritragus Ropiquet & Hassanin, 2005
  • Oreamnos (Rafinesque, 1817)
  • vadjuhok (Ovis) Linnaeus, 1758
  • féljuhok (Pseudois) (Hodgson, 1846)
  • zergék (Rupicapra) Garsault, 1764

• Ovibovini
  • †Bootherium Leidy, 1852 - középső pleisztocén-kora holocén; Észak-Amerika
  • szérók (Capricornis) Ogilby, 1837
  • †Euceratherium Furlong & Sinclair, 1904 - kora pleisztocén-kora holocén; Észak-Amerika
  • †Makapania Wells & Cooke, 1957 - késő pliocén-középső pleisztocén; Dél- és Kelet-Afrika
  • gorálok (Naemorhedus) Hamilton Smith, 1827
  • Ovibos (Blainville, 1816)
  • †Soergelia Schaub, 1951 - pleisztocén; Eurázsia és Észak-Amerika
  • †Tsaidamotherium Bohlin, 1935 - késő miocén; Kína

• Pantholopini
• Pantholops Hodgson, 1834 - ennek a nemnek, ebbe a nemzetségbe, illetve ebbe az alcsaládba való besorolása vitatott, hiszen egyes rendszerezők az önálló tibeti antilopformák (Panthalopinae) alcsaládjába helyeznék

Az alcsaládon belül incertae sedis besorolású nemek, azaz még nincsenek nemzetségekbe foglalva vagy talán nem is tartoznak ebbe az alcsaládba:

•  
  Takin (Budorcas taxicolor)
•  
  Pödröttszarvú kecske bak (Capra falconeri)
•  
  Sörényes tahr (Hemitragus jemlahicus)
•  
  Havasi kecske (Oreamnos americanus)
•  
  Kanadai vadjuh (Ovis canadensis)
•  
  Közönséges gorál (Naemorhedus goral)

• ITIS szerinti rendszer besorolása
• A kecskeformák legújabb genetikai összehasonlítása
• Novum állatvilág enciklopédia II.: Emlősök II.: Főemlősök, nagy testű növényevők. Szerk. David MacDonald. Szeged: Novum. 2007. ISBN 963-9703-04-4 – magyar nevek
• Gould, S. J. The book of life: An illustrated history of the evolution of life on Earth. 2nd edition.
• Hilton-Barber, B. & Berger, L. R. (2004) Field guide to the Cradle of Humankind: Sterkfontein, Swartkrans, Kromdraai & Environs World Heritage Site. Struik Publishers, Cape Town.
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Caprinae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.