Iliny: Magyarországi község Nógrád vármegyében

Iliny község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.

Iliny
Ilinyi panoráma
Ilinyi panoráma
Iliny címere
Iliny címere
Közigazgatás
OrszágIliny: Fekvése, Története, Közélete Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállásközség
PolgármesterDovicsin Ottó (független)
Irányítószám2675
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség150 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség24,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,46 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Iliny: Fekvése, Története, Közélete é. sz. 48° 01′ 59″, k. h. 19° 25′ 31″, k. h. 19° 25′ 31″
Iliny (Nógrád vármegye)
Iliny
Iliny
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Iliny weboldala
Iliny: Fekvése, Története, Közélete
A Wikimédia Commons tartalmaz Iliny témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése

Balassagyarmattól délkeletre, Csitár déli szomszédságában fekszik. Zsáktelepülés, közúton csak egy útvonalon érhető el, a 2119-es útból Csitár nógrádgárdonyi településrészében délkeletnek kiágazó 21 131-es számú mellékúton.

Története

Bizonyos régi ellentmondást olvashatunk az Esztergomi Káptalan bizonyság levele szerint 1348. esztendőben, melyben ezen helység Inini nevezettel íratott. Később Illény formában volt a község neve bejegyezve, az 1877-es évtől pedig a mai nevén tartják nyilván a községet.

Ilíny Balassagyarmat közelében fekvő magyar kisközség 48 házzal és 187 római katolikus vallású lakossal. A község eredetileg a Kacsics nemzetségbeli Szécsényi Kónya birtokában volt, aki azt 1330-ban Ákos nemzetségbeli Csellen fia és Sándor fia Jánosnak adományozta. Háláját fejezte ki ezzel, mert ez utóbbi személy, mint étekfogó, éppen helyettesítette őt Károly Róbert asztalánál Zách Felicián híres merényletekor.

A község 1562–63. évi török kincstári adólajstromok szerint a Nógrádi szandzsákhoz tartozott, 16 adóköteles háztartással Pizi aga hűbérbirtoka volt. 1579-ben 21 adóköteles házzal szerepel a török kincstári adószámadásokban. Az 17541755 évi nemesi összeírás szerint Sipeki Balázs Gergely lakott itt. Szentiványi Darvas, gróf Kohári Ignác, Laszkári Pál és egyebek bírják, de Csíkány Ferenc 1840-ben honvédszázados, a tápióbicskei csatában hősi halált halt. 1872-ben hatalmas felhőszakadás zúdult a falura , ekkor a lakóházak nagy része és a templom is romba dőlt. De hamarosan újraépült a falu. 1873 év augusztus 12-től szeptember 4-ig kolerajárvány pusztított a községben, melyben 21 személy áldozat lett. A domb gerincén álló templomot 1947-ben alakították ki egy kastélyból. Az úrilak kisebb része kántorlakás lett, a nagyobbik pedig a Magyarok Nagyasszonya titulusú római katolikus templom.

Földrengések

2015. január elsején négy földrengés is volt a település közelében: 7:43-kor a Richter-skála szerinti 3,9-es erősségű, majd 11:45-kor egy 4-es erősségű, 15:22-kor egy 3,1-es erősségű, végül 20:44-kor egy 2,8-as erősségű rengést lehetett észlelni.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Kuris László (független)
  • 1994–1998: Chikán Gábor (független)
  • 1998–199?: Kuris László (Fidesz-FKgP-MDF-KDNP-MDNP-MKDSZ)
  • 1999–2002: Chikán István János (független)
  • 2002–2006: Dovicsiny Ottó (független)
  • 2006–2010: Dovicsin Ottó (független)
  • 2010–2014: Dovicsin Ottó (független)
  • 2014–2019: Dovicsin Ottó (független)
  • 2019-től: Dovicsin Ottó (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
157
168
166
147
152
150
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 0,6% szlováknak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 87,8%, református 2,6%, evangélikus 1,9%, felekezeten kívüli 1,9% (5,1% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% szlováknak (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57,9% volt római katolikus, 3,3% református, 1,3% evangélikus, 0,7% izraelita, 0,7% egyéb keresztény, 2% felekezeten kívüli (34,2% nem válaszolt).

Nevezetességei

  • Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor - nyaranta külföldről is idevonzza a festőket, szobrászokat.
  • Római katolikus temploma - egy kastély átalakításával épült 1947-ben.

Jegyzetek

További információk

Tags:

Iliny FekvéseIliny TörténeteIliny KözéleteIliny NépességIliny NevezetességeiIliny JegyzetekIliny További információkIlinyBalassagyarmati járásKözségNógrád vármegye

🔥 Trending searches on Wiki Magyar:

PárizsTörökországSzovjetunióPrímszámokA nagy pénzrablásBudapest III. kerületeAttila hun királySztárban sztárFelvilágosodásSzent ImreHarry StylesMark ZuckerbergAgymenőkIrigy HónaljmirigyA Harry Potter-sorozatban szereplő varázsigék listájaVarsói SzerződésKazahsztánDubajEsztergomAzahriah2026-os labdarúgó-világbajnokságBolgárokA sors útvesztőiHidrogénEurópaMolnár Tibor AttilaUlszan Hyundai FCNagy-MagyarországHarry HoudiniVáradi HédiAusztrália (ország)Nyugat (folyóirat)Bermuda-háromszögMagyarországA MandalóriÉghajlati övezetekII. András magyar királyDimitar BerbatovVidnyánszky Attila (színművész)OroszországDinoszauruszokGéza magyar fejedelemAz ember tragédiája (dráma)Michelangelo BuonarrotiDél-afrikai KöztársaságWacói ostromTahi Tóth LászlóInternetes webhelyBud SpencerErdélyJenna OrtegaApponyi AlbertBizánci BirodalomAngkorvatLengyelországKárász ZénóMagyarországon anyakönyvezhető utónevek listájaHidegháborúDemenciaMárcius 26.Szendrey JúliaMagyarország régióiKréta (sziget)Nemzeti dalBakács Tibor (újságíró)Amerikai dollárBesszarábiaOroszlánFóbiák listájaAz öt szeretetnyelvPárkákCsernobili atomerőmű-balesetMóricz ZsigmondLeonardo da VinciAntall József (politikus, 1896–1974)Albert EinsteinMagyar KirályságDebréteZsurzs Kati🡆 More