Gloggnitz osztrák város Alsó-Ausztria Neunkircheni járásában.
2019-ben 5944 lakosa volt.
Gloggnitz | |||
Kilátás Gloggnitzra az Eichbergről | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Neunkircheni járás | ||
Polgármester | Irene Gölles | ||
Irányítószám | 2640, 2671 | ||
Körzethívószám | 02662 | ||
Forgalmi rendszám | NK | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5916 fő (2018. jan. 1.) | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 442 m | ||
Terület | 19,6 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 40′ 33″, k. h. 15° 56′ 18″, k. h. 15° 56′ 18″ | |||
Gloggnitz weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gloggnitz témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gloggnitz Alsó-Ausztria Industrieviertel régiójában fekszik, a Schwarza folyó mentén, a Bécsi-medence délnyugati peremén, a Semmering-hágó közelében. Az önkormányzat 10 településrészt, illetve falut egyesít: Abfaltersbach (11 lakos 2019-ben), Aue (264), Berglach (27), Eichberg (85), Gloggnitz (4741), Graben (30), Heufeld (80), Saloder (19), Stuppach (566) és Weißenbach (121).
A környező önkormányzatok: északra Prigglitz, északkeletre Buchbach, délkeletre Enzenreith, délre Raach am Hochgebirge, délnyugatra Schottwien, nyugatra Breitenstein, északnyugatra Payerbach.
Gloggnitz környéke a régészeti leletek tanúsága szerint már az őskőkorban lakott volt. Nevének „-itz” végződése szláv eredetre utal, de pontos jelentése nem ismert. Egyes feltételezések szerint a gloknica (vagy klokotnica, "bugyogó patak), mások szerint a glognica ("kökény") volt az eredete.
Gloggnizot először 1094-ben említik I. Ekbert von Formbach gróf adománylevelében. A gloggnitzi kolostor a vornbachi apátság leányszervezeteként jött létre és egészen 1803-as bezárásáig meghatározta a település életét. Gloggnitzot először 1556-ban említik mezővárosként, bizonyíthatóan viszont csak 1622-től viseli ezt a rangot.
1819-től I. Ferenc császár privilégiuma alapján évente kétszer tarthattak vásárt. A 19. század közepén Gloggnitzot is elérte a mindenütt tapasztalható iparosítás. Textilipari és a faipari üzemeket hoztak létre. 1842-től bekapcsolódott a vasúti közlekedésbe a Wien-Raaber (Gloggnitzer) Bahn (WRB, ma az osztrák Déli Vasút része), így ettől kezdve gyorsan és könnyen elérhették Bécset is. 1854-ban megnyitották a Semmeringi vasútvonalat, ezzel a Semmering-hágón való átkelés gyorsabbá vált.
Gloggnitz 1926-ban városi rangot kapott. 1948-ban Gloggnitzban választották meg Ausztria egyik első női polgármesterét, Kreszentia Hölzlt.
A második világháború végén a Semmering birtoklásáért súlyos harcok folytak. Ausztria négyhatalmi megszállása során Gloggnitz (egész Alsó-Ausztriával együtt) szovjet, a Semmering-hágótól nyugatra fekvő Stájerország brit megszállási zónába került. A háború után Gloggnitzban állították fel az első ausztriai szovjet katonai parancsnokságot. Karl Renner, a későbbi osztrák köztársasági elnök – aki ekkor Gloggnitzban lakott – már 1945. Április 3-án felvette a kapcsolatot a megszálló hatalmakkal, és tárgyalt velük a Második Osztrák Köztársaság létrehozásának céljából.
1992-ben a gloggnitzi kastély volt a színhelye az alsó-ausztriai tartományi kiállításnak.
A gloggnitzi önkormányzat területén 2019 januárjában 5944 fő élt. A lakosságszám a csúcspontját 1939-ban érte el 7240 fővel, majd 1971 után lecsökkent a mai szintjére. 2017-ben a helybeliek 88,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,2% a régi (2004 előtti), 4,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 3,9% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,3% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 71,1%-a római katolikusnak, 7,2% evangélikusnak, 4,3% mohamedánnak, 13,9% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a német mellett (90,8%) a nagyobb nemzetiségi csoportokat a törökök (2%) és a magyarok (1,2%; 75 fő) alkották.
A lakosság számának változása:
2016 | 5 959 |
2018 | 5 916 |
Gloggnitz a bécsújhelyi (Bécs-Semmerig) B 17-es út mellett található, amely 1963 óta elkerüli a várost. A város közlekedési csomópont. Kiindulási pontja a B 27 útnak (Gloggnitz – Reichenau), az L134-nek (Gloggnitz – Otterthal – Kirchberg am Wechsel), az L4163-nak (Gloggnitz – Prigglitz) és az L4160-nak (Gloggnitz – Hart).1989 óta Gloggnitznak saját kijárata van az S6 Semmeringi gyorsforgalmi útra, így közvetlenül kapcsolódik az osztrák autópálya hálózathoz.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Gloggnitz, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.