Gagauzia

Fővárosa Comrat (gagauzul Komrat). Szomszédos Ukrajnával és Moldova déli körzeteivel. Területe 1800 km².

Gagauzia
Gagauzia zászlaja Gagauzia címere
Fővárosa	Comrat
é. sz. 46° 18′ 59″, k. h. 28° 39′ 59″46.316389, 28.66638946.316389°N 28.666389°E, k. h. 28° 39′ 59″46.316389, 28.66638946.316389°N 28.666389°E
Államforma	tartomány
Hivatalos nyelv	román
Beszélt nyelvek	gagauz
Népesség
Népszámlálás szerint	134 535 fő (2014)
Vallások	keresztény
Terület	1832 km²
Nemzetközi gépkocsijel	GE
A Wikimédia Commons tartalmaz Gagauzia témájú médiaállományokat.

1906-ban már kikiáltották az akkor orosz fennhatóság alatt álló Besszarábia területén a Komrati Köztársaságot, amely hat napig állt fenn és egységbe igyekezett tömöríteni a gagauz településeket.

Gagauzia az 1994. december 23-iki törvényhozással alakult mint Moldova autonóm területe. Hozzá tartoznak mindazok a közösségek, ahol a gagauzok a népesség több mint 50%-át teszik ki, valamint azok a helységek, ahol a helyi népszavazásokon a többség Gagauziához akar tartozni (5. cikkely). A törvény azt is kimondja, hogy „a Gagauziában található földek, ásványlelőhelyek, vízi növény- és állatvilág, más természeti erőforrások és ingóságok vagy ingatlanok a Moldovai Köztársaság népének tulajdonába tartoznak, míg Gagauzia gazdasági alapját képezik.”

Az autonóm Gagauzia alkotmánya egybehangzik a moldovai alkotmánnyal. A jogalkotó a parlament, az úgynevezett Halk topluşu (Népi Gyűlés). 1998 óta van érvényben a demokratikus alkotmány.

Gagauzia legmagasabb rangú hivatalnoka a bașkan, azaz a kormányzó, aki egyben Gagauzia kormánya, a Végrehajtó Tanács feje. Gagauzia kormányzója Irina Vlah.

Gagauzia népessége 2014-ben kb. 135 000 fő melynek nagy része gagauz nemzetiségű.

Etnikai és vallási összetétel

Gagauziát főként gagauzok lakjak de jelentős a moldávok száma is. Egyéb itt élő népek az oroszok, ukránok és bolgárok A térségben a gagauzok aránya 82,5%. Több mint 90%-uk ortodox keresztény.

Az autonóm terület gazdasága meglehetősen primitív. Jelentős a mezőgazdaság szerepe.

Gasztronómia

A mai gagauz konyha még őriz a nomád múltból elemeket, amit a tejtermékekre és húsokra fektetett nagy hangsúly is tükröz. A gabonafélék is az alapvető élelmiszerek között szerepelnek, mely már a jelenleg meghonosodott gazdálkodási módokból származik.

A gagauz gasztronómia egyedülálló módszert alkalmaz a tejtermékek (tej, túró, sajt), sőt a hús tartósítására, amely állati bőrben történik. Helyi különlegesség még az ún. fejsajt, amit az állatok fejéből és lábából készítenek (hasonló módszerrel készül, mint a disznósajt). Elsődlegesen ünnepnapokon szolgálják fel. A kurbán bulgurból készült kása, amelyet egy kos húsával ötvöznek. A húsos fogásokat gyakran borsos mártások kísérik.

Általában kétféle kenyérfajta a jellemző: a búzakenyér és a kovásztalan kenyér. Gyakori fogások továbbá a piték, különböző töltelékekkel, úgy mint a juhtejsajttal töltött réteges pite, a tejföllel készülő pite, a sütőtökkel készülő pite és az édespite. Utóbbit általában a tehenek első fejéséből származó tejből készítik.

A legtöbb ételhez vörösbort szolgálnak fel.

A gagauzok az altáji török népek közé tartoznak, rokonaik a türkmének, a törökországi törökök és a kazahok. Hogy Moldva török kézre kerülése után letelepedett török lakosságról lenne szó, amely Kelet-Bulgáriából érkezett volna, teljesen alaptalan. Eredetüket illetően a kutatók az úzok, vagy mongolok elől a 13. században idemenekült közép-ázsiai törökök utódainak tartják őket. Nyelvük valóban szoros rokonságot mutat a közép-ázsiai altáji nyelvekkel, ugyanakkor a mai török nyelvvel is.