Edith Cavell: Brit ápolónő, a belga ápolónőképzés megteremtője

december 4. – Schaerbeek, 1915. október 12.) brit ápolónő, a belga ápolónőképzés megteremtője, akit az első világháborúban a Belgiumot megszálló német csapatok kivégeztek, mert segített több száz brit, francia és belga katonának megszökni.

Edith Cavell
Született	Edith Louisa Cavell 1865. december 4. Swardeston, Egyesült Királyság
Elhunyt	1915. október 12. (49 évesen) Schaerbeek, Belgium
Állampolgársága	brit
Nemzetisége	angol
Szülei	Frederick Cavell Louisa Sophia Cavell
Foglalkozása	betegápoló
Iskolái	Norwich High School for Girls
Halál oka	lőtt seb
Sírhelye	Norwich-i katedrális
weboldal IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Edith Cavell témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A norfolki Swardestonban egy plébános, Frederick Cavell és Louisa Sophia Cavell lányaként született. Három testvére voltː John, Lilian és Florence. 1890-ben Belgiumba utazott, hogy nevelőnőként dolgozott. 1895-ben hazatért, hogy beteg apját gondozza, és az ekkor szerzett tapasztalatai inspirálták az ápolónői tanfolyam elvégzésére. 1897-ben kitüntették a tífuszjárvány betegeinek ápolásáért. 1898 és 1906 között több brit kórházban dolgozott, mások mellett Londonban és Manchesterben.

Hírnevének köszönhetően főnővér lett Belgium első ápolónőképző kórházában, a Berkendael Intézetben 1907-ben. Ebben az időben nem voltak hivatásos ápolónők az országban, így Cavell a professzionális beteggondozás egyik megalapítója lett. Belgium-szerte ismert volt, amikor a királynő eltörte a karját, azt kérte, hogy olyan ápolónő gondozza, aki Cavelltől tanulta a mesterségét. 1914-ben, az első világháború kitörésekor édesanyjánál volt látogatóban Norfolkban. Amikor megtudta, hogy a német csapatok Belgiumot fenyegetik, visszautazott Brüsszelbe.

Augusztus 20-án a belga főváros német kézbe került. A nővérképző intézmény a Nemzetközi Vöröskereszt kórháza lett, amely a konfliktus mindkét felének sebesültjeit fogadta. 1914. szeptemberben a nővért megkérték, hogy segítsen két sebesült brit katonán, akik a német vonalak mögött rekedtek a monsi csata után. A kórházba fogadta őket, majd segített átjutni nekik a semleges Hollandiába. Ezután része lett egy hálózatnak, amely antant- és belga katonákat bújtatott, majd szöktetett ki az országból. A következő 11 hónapban körülbelül kétszáz brit, francia és belga katonát bújtatott a kórházban, majd szerzett nekik kalauzt a határhoz.

1915. augusztus 5-én letartóztatták és a brüsszeli Saint-Gilles-börtönbe vitték. 1915. október 7-én 34 más ember társaságában haditörvényszék elé állították. Edith Cavell elismerte a vádpontokat, és a német bíróság halálra ítélte. Amerikai és spanyol diplomaták megpróbáltak közbenjárni érte, de október 12-én agyonlőtték. Habár kivégzése a nemzetközi jog szerint legális volt, nagy felháborodást váltott ki az Egyesült Királyságban és számos semleges országban.

 

Edith Cavell a szövetséges ügy és a német kegyetlenség szimbólumává vált, Nagy-Britanniában bélyeget is bocsátottak ki, amelynek előterében a földön heverő nővér és egy pisztolyos német katona látható. A háború után V. György brit király és felesége is felkereste a sírját Belgiumban.

Földi maradványait később exhumálták, és Nagy-Britanniába szállították. Ő volt az első közrangú nő Nagy-Britanniában, aki állami búcsúztatást kapott a Westminsteri apátságban, majd a norwich-i katedrálisban helyezték örök nyugalomra. 1920-ban emlékművet állítottak neki Londonban.

Az angolul beszélő világban, Belgiumban és Franciaországban iskolákat, kórházakat, Kanadában hegyet neveztek el róla, számos emléktáblája van. Londoni emlékműve a Trafalgar Square közelében áll. Az anglikán egyház neki szentelte október 12-ét a börtönreformer Elizabeth Fry-jal és a misszionárius Wilfrid of Riponnal megosztva.

Már a temetéséről készült egy belga film 1915-ben, majd egy év múlva Ausztráliában mutattak be egy róla szóló némafilmet. 1918-ban az Amerikai Egyesült Államokban jelent meg a The Woman the Germans Shot (szabad fordításbanː Az asszony, akit lelőttek a németek). Herbert Wilcox két filmet forgatott róla. Az 1928-as, címével a kivégzésre utaló Dawn (Hajnal) bemutatásának elhalasztását a londoni német nagykövetség és a brit külügyminisztérium is szerette volna elérni. A film csak cenzúrázva kerülhetett moziba a háború brutális bemutatása és a németellenes hangulat szítása miatt. Wilcox a második világháború előestéjén, 1939-ben ismét feldolgozta Cavell történetét Anna Neagle-vel a főszerepben. Az alkotást jelölték a legjobb eredeti forgatókönyv Oscar-díjára.

• ↑ Imperial War Museum: Wo was Edith Cavell?. Imperial War Musem. Hozzáférés ideje: 2021. november 30. 
• ↑ History Press: 10 things you didn’t know about Edith Cavell, nurses & Mary Lindell. History Press. Hozzáférés ideje: 2021. november 30. 
• ↑ History Extra: Jonny Wilkes. Edith Cavell: how the executed British First World War nurse became a symbol of peace. History Extra. Hozzáférés ideje: 2021. december 1. 
• ↑ C20 Society: John Wright. London: Memorial to Edith Cavell. Twentieth Century Society. Hozzáférés ideje: 2021. december 1.